Szeleste / Folytatás a posztban

 Festetich kastély

A Gyöngyös-sík északkeleti peremén, a Kőris-patak közelében, Ölbő és Pósfa falvak szomszédságában fekszik, dombokkal határolt régen egyutcás falu. Megközelíthető az M86-os autóútról, a 86-os főúton, és a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (a szomszédos Ölbővel közös állomáson). Az M86-os autóút települést elkerülő szakaszát 2010. december 15-én adták át, tehermentesítve a község főutcáját a tranzit forgalomtól.

Baich Mihály sírja

A település első okleveles említése 1270-ből származik. Ekkor még két különálló falu volt amit 1950-ben egyesítettek. Kezdetben Magyarszeleste és Németszeleste, majd a XVI. századtól már Felső-, és Alsószeleste néven emlegetik.

1318-ban a Szelestey család plébániatemplomot emeltetett Magyarszelestén, Szent István első vértanú tiszteletére.

Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint. 1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a kastélypark építését. 1926-ban a parkot arborétummá fejlesztette Baich Mihály. Ez idő tájt érte el a mai 13 hektáros területét.

Az akkor már lakatlan kastély 1954-ben leégett. 1990-ben fejeződtek be a helyreállítási munkálatai, azóta az önkormányzat tulajdonában van.Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra kezdetén Baich báró vagyonát is államosították, de a kastélyban lakhatott továbbra is, a falu népe nem bántotta. Aztán a Vas megyei pártszervek kilakoltatták, akkor a volt parádés kocsisa fogadta be, nála lakott évekig, majd 1955-ben, egy vasárnapi mise alatt otthon öngyilkos lett.

Nevezetességei

• Alsószelestei Szűz Mária neve templom
• Felsőszelestei Szent József templom
• Szentgyörgyi-kastély
• Festetics-Szentgyörgyi-Horváth-kastély
• Arborétum
• Festetics-kastély
• Termálfürdő
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Elhelyezkedése

Szeleste Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 18′ 36″, k. h. 16° 49′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 36″, k. h. 16° 49′ 58″térkép ▼

Szeleste Pozíció Vas megye térképén

AZ ORFŰI KIS-TÓ STRANDJÁN / Folytatáshoz kattints a posztra

MARCALI / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Balatontól 14 km-re délre, a 68-as főút és a 37-es számú Somogyszob–Balatonszentgyörgy vasúti szárnyvonal mellett fekszik (A vonalon 2009. december 13-a óta szünetel a személyforgalom.).

Marcali a Pécz nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét első ízben egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említette először. 1332-1337között a pápai tizedjegyzék is említette, így már ekkor egyházas hely volt,1455-ben Szent Aniamus tiszteletére szentelt plébánia-templomát, valamint a város mellett Szent Domonkos tiszteletére emelt pálos kolostorát is említették az oklevelek. 1448-ban már városi kiváltságokat is élvezhetett, 1494-ben pedig iskolája is volt.

1488-ban, Marczali László halála után a település a Báthori család birtokába került.

A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősség csak 1566,Szigetvár eleste után került török kézre. Az 1563-as török kincstári adólajstrom ekkor 35 házat sorolt itt fel, majd az 1573-1574. évi fejadólajstrom felsorolása a város következő részeit sorolta fel: Újfalu 33 ház, Felső-utcza vagy Benács-utcza 18 ház, Alsó-utcza 19 ház, Felső-utcza 5 ház. Eresznek (Érsek-utcza) 10 ház.

Az 1598-1599 közötti magyar királyi adólajstromban pedig már Babócsa várának tartozéka, és 1626-1627-ben már mint Nádasdy Pál birtokát említették.

1660-ban a pannonhalmi főapátsági tizedváltságjegyzék már Szent-György várának tartozékaként említette.

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományba a királytól,1715-1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett.

1772. augusztus 24-én országos-, 1820 április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

Az első gyógyszertára 1797-ben alapította duliczi Duliczky János gyógyszerész a "Szentháromság" név alatt. Halála után, veje nemeskéri Kiss Gábor (1794-1863) gyógyszerész, 1825-ben vette át a vezetését. Duliczi Duliczky Franciska (1809-1888) férje vezette a gyógyszertárt egészen 1863-ig, amikor gyermekük nemeskéri Kiss István (1833-1884) gyógyszerész lett az új tulajdonosa. Kiss István, viszont 1873-ban eladta Kőrös Viktornak és majd létrehozta a nemesvidi "Megváltó" nevű gyógyszertárt.

Az 1848-49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba.

1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmadrésze leégett,1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 54 református, 379 izraelita volt. ATanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja.

A második világháború után megindult fejlődés tette lehetővé, hogy évszázadokkal ezelőtti kiváltságait visszaszerezze. 1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is.

A település falain belül országos hírű tudósok, alkotóművészek születtek és dolgoztak. Többek között Marczali Henrik,Lengyel József, Bernáth Aurél.

Marcali egykor katonaváros volt. Két laktanyával is büszkélkedhetett. A belső Hunyadi János Laktanya, illetve a külső Petőfi Sándor Laktanya. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. A laktanya 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A laktanya helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac található, valamint a volt tiszti-étkezdében működik a Helyőrségi Klub.

1950-ben kezdték el a külső laktanya építését, amelybe egy év múltán költöztek az első katonai alakulatok. A laktanya 1980-ban közel 38 hektáron terült el, 1500 fő sorállomány befogadóképességgel. Az utolsó katonai szervezet 2001. március 31-én költözött ki a laktanyából. Ezzel a dátummal szűnt meg a Honvédség az egykori helyőrségben

Nevezetességei

• Széchenyi-kastély (ma kórház)
• Római katolikus temploma - az 1785. évi egyház látogatási jegyzőkönyv szerint, még a mohácsi vész előtti időkben épült.
• Bernáth Galéria
• Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont (négy nyitott és négy fedett medencével)
• Marcali Helytörténeti Múzeum

• Itt született 1812. október 24-én Tóth Ágoston Rafael honvéd ezredes, térképész, az MTA levelező tagja.
• Itt született 1857. február 26-án Kozma Ferenc költő.
• Itt született 1861. január 12-én Kozma Andor költő.
• Itt született 1895. november 13-án Bernáth Aurél festőművész.
• Itt született 1896. augusztus 4-én Lengyel József József Attila-díjas (1957) és Kossuth-díjas (1963) író, költő.
• Itt született (még Boronkán) 1937. augusztus 5-én Bencze József költő.
• Itt született 1962. július 6-án Vass Márta Európa-bajnok ultramaratoni futó.
• Itt született 1963. július 16-án Magyar Tibor festő, képzőművész.
• Itt született 1976. május 4-én Milinte Árpád (labdarúgókapus)
• Itt éltek: Ihász-Kovács Éva költő, író, a Magyar Kultúra Lovagja (1930–2013)
• Bornemisza Attila író, főszerkesztő, költő, a Szent Lázár Máltai Lovagrend főparancsnoka (1956-)

Elhelyezkedése

Marcali Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 24′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 24′ 36″ térkép ▼

Marcali Pozíció Somogy megye térképén

Dévaványa / Folytatáshoz kattints a posztra

A megye északi részén, a Sárréten terül el. Vasúti hálózattal kapcsolódik Gyomaendrődre és Vésztőre (A Kisújszállásra vezető vasútvonal az 1970-es évek elején megszűnt.). Utak vezetnek Kisújszállásra, Gyomaendrődre és Körösladányra.

• Vonattal a MÁV127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Kősziget és Kéthalom között található.

• Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
• 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéheztartozik.
• 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
• 1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
• 1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
• 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről .
• 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
• 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
• 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
• 1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét "Oppidum Ványa", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
• 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel "mint taxás nemesek" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
• Bár már a 17. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.
• 1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye "székhelye", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
• 1854-ben a járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
• 1867-ben egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
• 1872 áprilisában az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
• Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Heves és Külső-Szolnok vármegye déli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták.
• Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.

 A település városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom. Ezek a város főterén állnak. A katolikus templom műemlékjellegű épület, 1908-ban épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá. Uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az épület tornya 63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. Kiváló az akusztikája, ez templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Az országos viszonylatban is jelentős apróvadállomány ide vonzza a vadászatot kedvelőket is. A most korszerűsített termál- és strandfürdő többféle szolgáltatással várja a vendégeket.

• Épületek, régiségek
  • Kopjafa a Körösladányi út mellett
  • Kopjafa Dévaványa határában, Gabonáspusztában, Vitéz Bilkei Lipcsey Márton őrgróf emlékére
  • Tőkerészi iskola és kút
  • Állomási "iskola"
  • Kossuth úti iskola
  • Hajós úti iskola és kút
  • Eötvös úti óvoda épülete
  • Református templom stílusa neoklasszicista
  • Katolikus templom műemlékjellegű épület, késő barokk, klasszicizáló stílusban
  • Parókia épülete, plébánia
  • Vágóhíd épülete
  • Jéggyár
  • Állomás - víztorony
  • Kéthalom - iskola
  • Szőnyegszövő
  • a régi malom épülete
  • Világháborús Hősök Emlékműve
  • Kádár Ferenc a Népművészet Mestere népművész szobra 2003.

• Természeti értékek
  • Öreg tölgyek a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben)
  • Zrínyi utcai gesztenyefák
  • Kossuth utcai hársfák az iskola előtt
  • Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfák a baglyokkal
  • Templomkertek
  • Szérüskert és Vágásszél közötti „bágergödrök” (szerkők költőhelye, a nádasban más vízimadarak)
  • Túréri-tó
  • Tókert-régészet

• Turisztikai adottságok
  • Az Országos Kék Túra útvonala áthalad Dévaványán is
  • Dévaványai Termál- és Strandfürdő
  • Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény
  • Dévaványai Túzokrezervátum

 A városban élő művészek, népi iparművészek

• Kádár Ferenc – 1891–1983 - pásztor – juhász, kanász; Népművészet Mestere 1958., nádsíp, furulya, klarinét,tárogató, hegedű; fafaragó, festő; Lehel kürtje első megszólaltatója, ugyanis a jászberényi múzeumban az idős népzenész ezt is megszólaltatta. Korábban ez senkinek sem sikerült, mivel a becses történelmi ereklye megsérült. Kádár Ferenc a repedést kályha samottal és méhviasszal tömítette el, így kerülhetett annak hangja szalagra.
• Nácsa János - (1908–1986) Földműves, a Népművészet Mestere (1978), Citerakészítő, citerás-énekes és híres vőfély. Külföldi szerepléseivel több országban bemutatta szülőhelye népi kultúráját. 1970-ben meghívást kapott a Röpülj páva népdalverseny margitszigeti gálaműsorába, ahol nagy sikerrel szerepelt. Tanítványai 1972-ben bejutottak a televízió KI MIT TUD elődöntőjébe.
• Erdős Csaba - publicista, újságíró
• Faragó Imre - festő
• Giriczné Gyányi Mária - költő
• Gyányi Mariann - író, költő
• Hajdú Ildikó - fazekas, népművész
• K. Nagy Imre - festő
• Kovács Zsolt - festmények, rajzok
• Kovács Gyuláné - pergelt torta
• Kónya András - fémmegmunkálás, restaurálás, másolatkészítés, kertépítés, öntözőrendszerek
• Ladányi Mihály - író, költő
• Laskai Tibor - festő
• Mályi Sándor - író, költő
• Molnár Antal - festő
• Papp Erzsébet - író, költő
• Pappné Kulcsár Ilona - festő
• Sándor László - festő
• Simon Christopher Metcalfe - művész
• Tóth Bálintné - kosárfonó
• Tóth Auguszta- színművész
• Tóth Róbert - bőrdíszműves
• Vad Zsigmond - költő
• Dr. Ágoston Sándor történész – tanár
• Vitéz Bilkei Lipcsey Márton Őrgróf

Elhelyezkedése

Dévaványa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″ térkép ▼

Dévaványa Pozíció Békés megye térképén

Nádudvar / Folytatáshoz kattints a posztra

 A település első írásos említése 1212-ből származik. Nevét az egykori árterekben található nádról és az ebből lekerített udvarokról kapta.Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A falut a török időkben elpusztították, ám később újra benépesült. A lakosság első számú megélhetési lehetősége az állattenyésztés volt.A 19. század végén a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastruktúrális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott.Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. Messze földön híres fazekasipari terméke a „fekete kerámia”.A nádudvari fürdő gyógyhatású termálvize nemcsak a mozgásszervi betegségben szenvedőket várja, hanem csendes, árnyas környezetével a pihenni, kikapcsolódni vágyókat is.A város látnivalói közül kiemelkedő az 1774-ben, barokk stílusban épített református templom, a 19. század elején épült római katolikus templom, a piactéri park és az Ady téri park.A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A Fő utcán végigsétálva találjuk a fazekasok bemutatótermeit, ahol nemcsak megcsodálhatjuk e 300 éves mesterség remekeit, hanem ki is próbálhatjuk a korongozás fortélyait.A város központjában, parkosított övezetben lévő strandfürdő minősített gyógyvizét élvezhetik a pihenni, gyógyulni, kikapcsolódni vágyók.A város északi részén fekvő puszták a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartoznak. Itt fészkel a hazai madárvilág egyetlen bennszülött alfaja, a sziki pacsirta.

Elhelyezkedése

Nádudvar Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 21° 10′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 21° 10′ 09″ térkép ▼

Nádudvar Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén