Nádudvar / Folytatáshoz kattints a posztra

 A település első írásos említése 1212-ből származik. Nevét az egykori árterekben található nádról és az ebből lekerített udvarokról kapta.Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A falut a török időkben elpusztították, ám később újra benépesült. A lakosság első számú megélhetési lehetősége az állattenyésztés volt.A 19. század végén a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastruktúrális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott.Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. Messze földön híres fazekasipari terméke a „fekete kerámia”.A nádudvari fürdő gyógyhatású termálvize nemcsak a mozgásszervi betegségben szenvedőket várja, hanem csendes, árnyas környezetével a pihenni, kikapcsolódni vágyókat is.A város látnivalói közül kiemelkedő az 1774-ben, barokk stílusban épített református templom, a 19. század elején épült római katolikus templom, a piactéri park és az Ady téri park.A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A Fő utcán végigsétálva találjuk a fazekasok bemutatótermeit, ahol nemcsak megcsodálhatjuk e 300 éves mesterség remekeit, hanem ki is próbálhatjuk a korongozás fortélyait.A város központjában, parkosított övezetben lévő strandfürdő minősített gyógyvizét élvezhetik a pihenni, gyógyulni, kikapcsolódni vágyók.A város északi részén fekvő puszták a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartoznak. Itt fészkel a hazai madárvilág egyetlen bennszülött alfaja, a sziki pacsirta.

Elhelyezkedése

Nádudvar Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 21° 10′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 44″, k. h. 21° 10′ 09″ térkép ▼

Nádudvar Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Püspökladány / Folytatáshoz kattints a posztra

 A Tiszántúl középső részén,Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Nyugati szomszédja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város, Karcag.

 Püspökladány, református templom

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő,1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra. A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került. 1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig 1983 végéig.

Szent István-emlékmű

Nevezetességek

• Püspökladányi Gyógyfürdő: idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

• A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
• Karacs Ferenc Múzeum
• A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
• Műemléki védelem alatt álló MÁV-állomás
• Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
• Városi Bíróság és ügyészség épülete
• Református templom
• Katolikus templom (Medgyaszay István)
• A radarállomást 1975-ben kezdte építeni a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) Püspökladánytól 4 km-re északnyugatra. A nagy hatótávolságú radar 1980. április 25-e óta szolgálja folyamatosan a polgári repülést.

Szobrok, köztéri alkotások

• Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
• 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
• Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
• Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
• Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
• A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
• Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos István alkotása
• Híd, Annu Eklund alkotása
• Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
• Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
• Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
• Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
• Ádám, Győrfi Lajos alkotása
• Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
• 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
• Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása
• Karacs Ferenc, Győrfi Lajos alkotása
• Petri Pál, Győrfi Lajos alkotása

 Napsugaras házak homlokzatdíszítése 

2010-ben a Southampton nevű angol városból származó (akkoriban 26 éves) Zach Evans a Google Térképen keresztül egy Püspökladány melletti szántóföld műholdas felvételén elmondása szerint Jézus Krisztus vagy Szűz Mária arcképét látta. A műholdas felvételről készült kép bejárt a világsajtót és a Püspökladány melletti szántóföldet zarándokhellyé tette.

Darvak díszkút

Elhelyezkedése

Püspökladány Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 21° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 21° 07′ 00″ térkép ▼

Püspökladány Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Balmazújváros / Folytatáshoz kattints a posztra

 Balmazújváros egy város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásszékhelye.

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Biharmegyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re,Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található.

Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon.

 A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárásidején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros.Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773).

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelő szövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.

Nevezetességei

• Helytörténeti Múzeum
• Veres Péter Emlékkiállítás
• Semsey-kastély
• Termálfürdő
• Nagyháti park: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke
• Himes Néptáncegyüttes
• Bekton Ifjúsági Fúvószenekar
• Turulszobros világháborús emlékmű
• 3 méteres túzokszobor a kastélykertben (2015)

A város szülöttei

• Kállai Bori (1948–) színész
• Lengyel Menyhért (1880–1974) drámaíró
• Mihalkó Zoltán kalaposmester
• R. Tóth Sára (1880–1957) nőmozgalmi vezető
• Sarkadi Imre (1921–1961) író, drámaíró
• Soós Imre (1930–1957) színművész
• Veres Péter (1897–1970) író, politikus
• Nádasdi Péter (1920–1976) író, újságíró, Veres Péter fia

Asztalszék körül étkező család a konyhai szabadkémény alatt (Balmazújváros, Hajdú-Bihar m., 20. sz. eleje)

Elhelyezkedése

Balmazújváros Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 21° 20′ 37″ térkép ▼

Balmazújváros Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Hajdúböszörmény / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Az ország negyedik legnagyobb települése területi nagyság szerint.

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.
Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

 Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először,Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott,1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

Nevezetességei

• Hajdúsági Múzeum
• Káplár Ház – Káplár Miklós festményeinek gyűjteményével ismertet meg
• Református templom (Bocskai tér) 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850–1867 közt, majd 1880–82-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható.
• Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)

Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.

• Városháza
• Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása
• Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)

• Hajdúböszörményi Városi Fürdő
• Trianon emlékmű

Elhelyezkedése

Hajdúböszörmény Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″ térkép ▼

Hajdúböszörmény Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén