Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-korban is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.
Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1 300 fő,1725-ben 1 190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2 454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.
A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra. A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogot csak 1847-ben kapta meg. Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került. 1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték, és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig 1983 végéig.
Nevezetességek
- Püspökladányi Gyógyfürdő: idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.
A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.
- A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.
- Karacs Ferenc Múzeum
- A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.
- Műemléki védelem alatt álló MÁV-állomás
- Petőfi Sándor Általános Iskola épülete
- Városi Bíróság és ügyészség épülete
- Református templom
- Katolikus templom (Medgyaszay István)
- A radarállomást 1975-ben kezdte építeni a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) Püspökladánytól 4 km-re északnyugatra. A nagy hatótávolságú radar 1980. április 25-e óta szolgálja folyamatosan a polgári repülést.
- Szobrok, köztéri alkotások
- Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
- 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása
- Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása
- Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása
- Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása
- A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása
- Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos István alkotása
- Híd, Annu Eklund alkotása
- Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása
- Befogadás, Antoni Gaberre alkotása
- Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása
- Anya gyermekével, Gömbös László alkotása
- Ádám, Győrfi Lajos alkotása
- Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása
- 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása
- Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása
- Karacs Ferenc, Győrfi Lajos alkotása
- Petri Pál, Győrfi Lajos alkotása
2010-ben a Southampton nevű angol városból származó (akkoriban 26 éves) Zach Evans a Google Térképen keresztül egy Püspökladány melletti szántóföld műholdas felvételén elmondása szerint Jézus Krisztus vagy Szűz Mária arcképét látta. A műholdas felvételről készült kép bejárt a világsajtót és a Püspökladány melletti szántóföldet zarándokhellyé tette.
| Elhelyezkedése | |
 
Püspökladány
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 21° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 21° 07′ 00″ térkép ▼ | |
Püspökladány
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
