A megye északi részén, a Sárréten terül el. Vasúti hálózattal kapcsolódik Gyomaendrődre és Vésztőre (A Kisújszállásra vezető vasútvonal az 1970-es évek elején megszűnt.). Utak vezetnek Kisújszállásra, Gyomaendrődre és Körösladányra.
- Vonattal a MÁV127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Kősziget és Kéthalom között található.
- Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
- 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéheztartozik.
- 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
- 1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
- 1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
- 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről .
- 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
- 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
- 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
- 1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét "Oppidum Ványa", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
- 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel "mint taxás nemesek" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
- Bár már a 17. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.
- 1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye "székhelye", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
- 1854-ben a járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
- 1867-ben egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
- 1872 áprilisában az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
- Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Heves és Külső-Szolnok vármegye déli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták.
- Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.
- Épületek, régiségek
- Kopjafa a Körösladányi út mellett
- Kopjafa Dévaványa határában, Gabonáspusztában, Vitéz Bilkei Lipcsey Márton őrgróf emlékére
- Tőkerészi iskola és kút
- Állomási "iskola"
- Kossuth úti iskola
- Hajós úti iskola és kút
- Eötvös úti óvoda épülete
- Református templom stílusa neoklasszicista
- Katolikus templom műemlékjellegű épület, késő barokk, klasszicizáló stílusban
- Parókia épülete, plébánia
- Vágóhíd épülete
- Jéggyár
- Állomás - víztorony
- Kéthalom - iskola
- Szőnyegszövő
- a régi malom épülete
- Világháborús Hősök Emlékműve
- Kádár Ferenc a Népművészet Mestere népművész szobra 2003.
- Természeti értékek
- Öreg tölgyek a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben)
- Zrínyi utcai gesztenyefák
- Kossuth utcai hársfák az iskola előtt
- Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfák a baglyokkal
- Templomkertek
- Szérüskert és Vágásszél közötti „bágergödrök” (szerkők költőhelye, a nádasban más vízimadarak)
- Túréri-tó
- Tókert-régészet
- Turisztikai adottságok
- Az Országos Kék Túra útvonala áthalad Dévaványán is
- Dévaványai Termál- és Strandfürdő
- Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény
- Dévaványai Túzokrezervátum
- Kádár Ferenc – 1891–1983 - pásztor – juhász, kanász; Népművészet Mestere 1958., nádsíp, furulya, klarinét,tárogató, hegedű; fafaragó, festő; Lehel kürtje első megszólaltatója, ugyanis a jászberényi múzeumban az idős népzenész ezt is megszólaltatta. Korábban ez senkinek sem sikerült, mivel a becses történelmi ereklye megsérült. Kádár Ferenc a repedést kályha samottal és méhviasszal tömítette el, így kerülhetett annak hangja szalagra.
- Nácsa János - (1908–1986) Földműves, a Népművészet Mestere (1978), Citerakészítő, citerás-énekes és híres vőfély. Külföldi szerepléseivel több országban bemutatta szülőhelye népi kultúráját. 1970-ben meghívást kapott a Röpülj páva népdalverseny margitszigeti gálaműsorába, ahol nagy sikerrel szerepelt. Tanítványai 1972-ben bejutottak a televízió KI MIT TUD elődöntőjébe.
- Erdős Csaba - publicista, újságíró
- Faragó Imre - festő
- Giriczné Gyányi Mária - költő
- Gyányi Mariann - író, költő
- Hajdú Ildikó - fazekas, népművész
- K. Nagy Imre - festő
- Kovács Zsolt - festmények, rajzok
- Kovács Gyuláné - pergelt torta
- Kónya András - fémmegmunkálás, restaurálás, másolatkészítés, kertépítés, öntözőrendszerek
- Ladányi Mihály - író, költő
- Laskai Tibor - festő
- Mályi Sándor - író, költő
- Molnár Antal - festő
- Papp Erzsébet - író, költő
- Pappné Kulcsár Ilona - festő
- Sándor László - festő
- Simon Christopher Metcalfe - művész
- Tóth Bálintné - kosárfonó
- Tóth Auguszta- színművész
- Tóth Róbert - bőrdíszműves
- Vad Zsigmond - költő
- Dr. Ágoston Sándor történész – tanár
- Vitéz Bilkei Lipcsey Márton Őrgróf
| Elhelyezkedése | |
 
Dévaványa
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″ térkép ▼ | |
Dévaványa
Pozíció Békés megye térképén
|
