- A Duna folyam középfolyásának bal partján elterülő solti lapályon fekszik, észak-déli irányban. Apostag, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Bölcske, Harta,Dunatetétlen, Fülöpszállás, Szabadszállás és Újsolt közelében.
- Területe földtanilag a föld legfiatalabb hegységrendszerébe, az eurázsiai hegységrendszerbe illeszkedik. A települést sík területek és alacsony dombok veszik körül.
- Tanyavilága kinyúlik kelet felé. Északnyugati részén erdős, gyümölcsfákkal, szőlővel borított domb emelkedik ki, a Szőlőhegy.
- Felszínének kialakulásában a levantei ópleisztocén süllyedék játszott jelentős szerepet, mint az ősi Duna első erózióbázisa. Domborzata alföldi viszonylatban változatosnak mondható.
A honfoglalás idején Solt területét Árpád fejedelem foglalta el, majd halála után fiának, a fejedelmi méltóságot is betölött Soltnak, a település névadójának szálláshelye volt.
A középkorban Fejér megye solti székeként tartották nyilván. A XI-XIII. században a kalocsai érsekséghez tartozott, 1384-ben szerepelt először városként.
Solt virágzásának a török hódoltság vetett gátat, ezután már csak faluként említették. 1715-ben visszanyerte mezővárosi rangját. fontos dunai átkelőhely szerepének köszönhetően, majd a kiegyezést követően közösségé minősítették vissza.
Az egykori Solt-szék – amelynek 1950-ig központja volt – a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is élt. Solt fontos átkelőhely volt, melynek védelmére a Rákóczi-szabadságharc alatt sáncot is emeltek itt a kurucok. Az 1930-as években felépült Duna-hidat a második világháborúban felrobbantották a német csapatok; az 50-es években épült fel a jelenlegi híd. Határában az Alföld hajdani löszfelszínének két tanúhegye maradt meg, a Solti-halom (125 m) és a Tétel-halom (114 m).
A városi címet 1997-ben kapta meg újra.
A településhez kötődik az aranykulcs legendája, mely szerint a város IV. Bélától két aranykulcsot kapott, amiért lakosaik elbújtatták őt, az akkor még túlnyomórészt mocsaras, lápos vidéken a tatárok elől. A kulcsokat a református templom tornyában őrizték, ami azonban egy villámcsapás következtében leégett, a kulcsok elolvadtak és eltűntek. Írásos bizonyíték nincs arról, hogy a kulcsok tényleg léteztek, de a település címere őrzi őket.
Régészetileg kiemelkedő jelentőségű a Tételhegy, melynek területe a bronzkortól a XVI. századig lakott volt. Kedvező fekvése miatt többször is a régió központi helye lehetett. Az első régészeti emlékekre az 1860-as években bukkantak, amikor egy kápolna maradványait találták meg. 2005-től Szentpéteri József régész vezetésével végeztek kutatásokat a területen. Feltárták a középső bronzkori Vatya-kultúra (Kr.e. 1700-1350) népének egykori településmaradványait és temetőjét, ezen kívül a késő bronzkori urnamezős kultúra népességének földvárát, illetve római faragott köveket. Egyes feltételezések szerint a Tételhegy késő avar kori uradalmi központ lehetett, amit bizonyít egy 613-614-ből származó, Heraclius Contstantinus bizánci császár által vert bronz érme. 1951-ben a Tételhegytől északra három avar kori sír került elő, 2013-ban pedig a síroktól nem messze egy késő avar kori település maradványait tárták fel. 1907-ben honfoglalás kori temetőt is találtak a területen, melynek leleteit a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
A 2005-2013 között végzett ásatások során feltártak egy Árpád-kori templom körüli temető 126 sírját, valamint Árpád-kori településnyomokat. 2007-2009 között a hegy észak-nyugati részén XIV-XVI. századi templom maradványai kerültek elő. Tétel és Solt mindik külön településként szerepel az írásos emlékekben. Egy 1496-ból származó irat szerint Tétel Parlagi Pál és László fiainak egykori családi birtoka volt, majd 1478-ban I. Mátyás kezébe került. A XVI. században a település elpusztult, melynek bizonyítéka számos égett, kormos betöltődésű gödör. A török hódoltság idejére a Solt környéki települések közül egyedüliként Tétel néptelenedett el, és lett később Solt része.
Szappanos család sírja a szőlők között
A Solt határától keletre található, 110 hektár kiterjedésű Solti ürgés gyep a Natura 2000 európai ökológiai hálózat része. A kiemelt jelentőségű természet.megőrzési területen európai jelentőségű fajok és élőhely típusok találhatóak. A területen a közönséges ürgék kedvelt élőhelye, 250-350 egyednek ad otthon.
Kiemelkedő jelentőségű természeti érték a településtől keletre fekvő területen a 3905 hektár kiterjedésű szike tóláncolat. A Felső-kiskunsági szikes tavak a Duna-Tisza közének legnagyobb tóláncolata. A szikes tavak részei az alföld egyik zöldtengelyét adó, 130 km hosszan elterülő lápos, mocsaras rendszernek, melynek északi felét a Csepeli- és Solti-síkságon Turján vidéknek, déli felét a Kalocsai-Sárköz területén Őrjegnek neveznek.
A szikes tavak jellemezően nagy kiterjedésű, sekély mélységű (általában 1 méter alatti) tavak. A tavak sótartalma nyáron megemelkedik, és a nagyobb mértékű párolgás következtében kiszáradnak. Ekkor a visszamaradó karbonátiszap kő keménnyé szikkad, és a felszínén kivirágzik a sziksó. A tavakat körülvevő szikes gyepeken a költő fajok jelentős állománya van a gulipánnak és a küszvágó csérnek.
NEVEZETESSÉGEI
- Vécsey-kastély. Az 1826-bvan, késő klasszicista stílusban épült kastéylt I. Ferenc császár adományozta Vécsey Ágoston grófnak, akinek egyik fiát, Vécsey Károly tábornokot az 1838/49-es szabadságharc után a 13 aradi vértanú közül utolsónak végeztek ki. A család elköltözése miatt a római katolikus egyháznak adományozta a kastélyt, melyet 1983-ban államosítottak és a ma is működő városi könyvtárat alakították ki benne. A kastély parkjában állítottak emléket a II. világháború áldozatainak tiszteletére, Kiss József alkotásával.Szintén az ő műve az 1849-ben elesett három honvéd síremléke. A parkban továbbá megtalálható számos emlékmű, köztük az "56-os forradalom emlékmű", az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékműve is és egy honfoglalási emlékoszlop is.
- Római katolikus templom. A ma látható templom egy 1870-ben felszentelt kápolna, 1904-es kibővítésekor született meg. A Mária tiszteletére felszentelt templom több átalakításon és felújításon ment keresztül az évtizedek alatt, melynek eredményeképp nagyon eklektikus stílusúvá vált. A legutolsó, 2014-es felújítás alkalmával azonban egy új, modernebb, ám az ősi gyökerekhez visszanyúló templombelső kezdett el épülni, melyben egyúttal utat nyit további, ebben a stílusban történő felújításhoz. Udvarát a felújításnak köszönhetően pihenőpark és egy Szent Jakab szobor díszíti, mely a már helyben élő Agárdi Kovács Attila keze munkáját dicséri, ahogyan a jelenlegi oltárkép is.
- Református templom mely 1790-ben nyerte el mai formáját, egy már meglévő román kori templom átalakításával, kibővítésével. Az építkezéshez a Tétel-halomról ide hordott római köveket is felhasználták. A templomkertben egy világháborús és egy trianoni emlékmű állít tiszteletet a hazáért.
- Pincemúzeum - 1980-ban alapították. A múzeum egy népi műemlékké nyilvánított berendezett pinceépületben található, szőlészeti- és borászati eszközöket mutat be. Legértékesebb része a 12 szőlőprésből álló gyűjtemény.
- Meleg-hegyi pincefalu. A 600-700 pincéből álló pincefalu 2001 óta élvez védettséget. A pincék között, a zsidó temetőhöz közel egy zarándokkilátó épült 2014-ben.
- Szent László tér és a hozzá kapcsolódó szabadtéri Árpád-kori témapark. A tér középpontját egy a Magyar Zarándokút fejlesztése által létrehozott zarándokkapu uralja, mellette helyet adva Szent László király kőszobrának, mint Solt város védőszentjének. A szabadtéri kőszobrot szintén Agárdi Kovács Attila alkotta, míg a témaparkban látható fa plaketteket, Csepeli István, dunaföldvári művész. Az "Árpád fejedelemtől Szent László királyig" nevű tematikus park, az oly sok tó egyike mellett egy sétánnyal vezet végig a két személy közötti uralkodókon, példaképként tisztelhető személyeken.
- Rádióadó
- Magyarország első vasbeton hídja a református templom mellett. Az országos műszaki emlék címmel bíró hidat 1889-ben, Zoltán Győző királyi mérnök kezdeményezésére és vezetésével építették meg.
- Révbéri lovascentrum.
- Tételhalmon fekvő egykori fejedelmi központ.
- Teleki Sándor-kastély. Révbérpuszta déli részén található kastélyban ma étterem és szálloda működik. Teleki Sándor, gróf Teleki Gyula, római magyar nagykövet fia volt, aki Solt-Révbérpuszta nevű településrészen alakította ki uradalmát, melyet fiára hagyott. Fia, a birtok központjában, Kalimajorban emelte kastélyát 1922-24-ben.
- Magyar Zarándokút solti szakasza
térkép ▼
