Héreg / Folytatás a posztban

 Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.

Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.

 Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Nevezetességei

• Falumúzeum
• Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
• Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberek

• Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
• Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.

Elhelyezkedése

Héreg Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″térkép ▼

Héreg Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

A Balaton környéke (Tájkonyha) / Folytatás a posztban

SÜLLŐ HÁZIASSZONY MÓDRA

Hozzávalók: 1 kg süllő, 10 dkg gomba, 1 kisebb hagyma, 2 kanál vagdalt zöldpetrezselyem, 1 paradicsom, negyed liter szürkebarát, 2 kanál zsemlemorzsa, 5 dkg vaj, só, bors. 

Elkészítése: A jól megmosott gombát szeletekre, a hagymát apróra vagdaljuk. A paradicsomot leforrázzuk, lehúzzuk a héját és összevagdaljuk. Mindezt összekeverjük a zöldpetrezselyemmel. A felét tepsibe terítjük, rátesszük a megtisztított halat és a tetejére simítjuk a keverék másik felé. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, leöntjük a borral, beszórjuk a zsemlemorzsával és a tetejére morzsoljuk a vajat. Fedő alatt felforraljuk, majd az előmelegített sütőbe tesszük, és addig sütjük, amíg a leve a felére sűrűsödik.

HALLEVES VÖRÖSBORRAL

Hozzávalók: 1,5 kg vegyes hal, 2 sárgarépa, 3 petrezselyem gyökér, 1 kis zeller, 2 dl tejföl, 8 dkg liszt, 3 dkg zsír, 5 dl tihanyi zweigelt, közepes fej vöröshagyma, babérlevél, só, bors.

Elkészítése: A megtisztított, megmosott hal fejét, farkát levágjuk, és a belsőségekkel együtt - a halszeleteket félretéve - kevés vízben, a sárgarépával, petrezselyemmel, zellerrel, babérlevéllel, sóval, borssal ízesítve péppé főzzük, majd ha kissé kihűlt, áttörjük. Zsírral és liszttel világos rántást készítünk, beletéve az apróra vágott hagymát és a hallével feleresztjük. Hozzáöntjük a bort, kevés citromlevet adunk hozzá és ebbe a lébe rakjuk a halszeleteket. 20-25 perc főzés után tejföllel behabarjuk és így tálaljuk. 

TÖRÖCSKEI BIRKAPÖRKÖLT

Hozzávalók: 80 dkg birkahús (comb vagy lapocka) 1 kg káposzta, 3 fej vöröshagyma, 40 dkg burgonya, 1 dl vörösbor, 1 paradicsom, 2 zöldpaprika, gerezd fokhagyma, zsír, fűszerek. 

Elkészítése: A húst feldaraboljuk, majd a zsírban megpirított hagymával és pirospaprikával pörköltet készítünk belőle. Ráöntjük a bort, hozzáadjuk a metéltre vágott nyers káposztát, valamint a kockára vágott burgonyát, paprikát, paradicsomot. Köménymaggal, kakukkfűvel és fokhagymával ízesítjük, közepes lángon puhára pároljuk. Köret nélkül, kenyérrel és savanyúsággal az igazi. 

BOROS KALÁCSKA

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg libazsír, 2 tojás, bors, 2 dl kéknyelű, só.

Elkészítése: Eldörzsöljük a lisztet a libazsírral, hozzágyúrjuk a tojást, kevés sőt, borsot és annyi bort, hogy kenyértészta keménységű legyen. Jól összedolgozzuk és fél óráig pihentetjük. Kinyújtjuk, majd kisujjnyi szalagokat sodrunk belőle. Hármasfonással kis kalácsokat formázunk, és a vékonyan kizsírozott tepsibe rakjuk. Megkenjük libazsírral és aranysárgára sütjük. 

VÖRÖSBORBAN SÜLT NYÚLGERINC

Hozzávalók: Egy 3 napig pácolt nyúlgerinc, 5-10 dkg füstölt szalonna, 2 dl vörösbor, 15 dkg gomba, tejföl, só. 

Elkészítése: A pácolt nyúlgerincet sűrűn megtűzdeljük szalonnával, kissé megsózzuk, leöntjük forró zsírral és sütőbe tesszük. Amikor már jól megsült és a saját leve elpárolgott, ráöntjük a bort és közepes tűzön addig pároljuk, míg teljesen megpuhul. Amikor a hús majdnem kész, akkor tesszük hozzá a felaprított gombát. A húst tálra rakjuk, levében felforraljuk a tejfölt és ráöntjük. Burgonyapogácsával és salátával tálaljuk.

RÉSZEGES TYÚK

Hozzávalók: 1 tyúk, 1 dl olaj, 3 dl zweigelt, 1 babérlevél, 1 kiskanál paprikakrém, 1 dl tejföl, 1 kanál liszt, fél citrom leve, kakukkfű, bazsalikom, só.

Elkészítése: a tyúkot feldaraboljuk, megsózzuk, és egy kevés forró olajban megpirítjuk. Rálocsoljuk a bort, hozzáadjuk a babérlevelet, a bazsalikomot, a kakukkfüvet és a paprikakrémet. Megsózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. A húsdarabokat kiszedjük, a levet besűrítjük 1 kanál liszttel elkevert tejföllel, ízesítjük egy citrom levével és ráöntjük a tyúkhúsra. 

VADNYÚL VÖRÖSBORBAN

Elkészítése: 15 dkg olvasztott vajba belerakunk rétegenként fél kg darabokra vagdalt disznócombot, egy egész feldarabolt nyulat és egy fej karikára vágott vöröshagymát. Megsózzuk, borsozzuk és szorosan lefödve egy óra hosszat pároljuk. Ráöntünk fél liter vörösbort, újra lefödjük, 20-30 percig pároljuk. 

MEGY BORBAN PÁROLVA

Hozzávalók: 1 kg meggy, cukor, őrölt fahéj, vörösbor. 

Elkészítése: A meggyet kimagozzuk, lábasba tesszük. Ízlés szerint cukorral, fahéjjal meghintve feltöltjük annyi vörösborral, amennyi szűken ellepi, és kissé megpároljuk. Burgonya körettel együtt tálaljuk szárnyas sültek mellé.

TEJFÖLBEN SÜLT BORJÚCOMB

Hozzávalók: 1 kg. borjúcomb, 5-5 dkg füstölt hús, szalonna, gomba, 5 dkg vaj, 2 dl chardonnay, 2 dl tejföl.

Elkészítése: A szalonnát, füstölt húst és a megpárolt gombát egészen apróra összevágjuk, a kicsontozott combokat bedörzsöljük a keverékkel. Fedett edénybe egy napig hűtőben érleljük. Másnap a húst mindenestől tepsibe tesszük, leöntjük forró vajjal, melléöntjük a bort és a tejfölt, sütőbe tesszük és levével gyakran locsolgatva pirosra sütjük. Tálaláskor a húst vékony szeletekre vágjuk, kevés mártással meglocsoljuk, a többi mártást külön tálaljuk. 

Horváth Dezső

Ágneslaki arborétum / Folytatás a posztban

 Az ágneslaki arborétum a kelet - zalai dombvidéken, Porrog község határában, halastavakkal körülvett félszigeten, festői dombok közt található. A jelentős szubmediterrán klímahatás, valamint a tavak nagy vízfelületének éghajlat kiegyenlítő szerepe miatt az arborétum szinte optimális adottságokkal rendelkezik. Területe 7,65 hektár. 1920 - 1925 között létesítette báró Inkei Pál iharosi erdőgondnoka, Metz Kamill erdőmester. A fejlesztés folyamatos, jelenleg 52 fenyő, valamint 26 lombos fafaj alkotja a gyűjteményt. Dominálnak - faj és egyedszám szerint is - a Thuja és Chamaecyparis félék. Az arborétum területén található az Ágneslaki vadászház, melyet részvénytársaságunk 2002-ben újított fel. Ágneslak névadója Sztankovics Ágnes, Inkei báró lengyel származású felesége. Védett fajok: Agár-kozsbor, Fehér madársziszak, madárfészek, Magyarszegfű, Őszi kikerics; Kialakítása Metzl Camil és Pogány Károly nevéhez fűződik. Mintegy száz féle fenyő, ujjas juharok, tulipán- és liliomfa él e szép parkban.

Nyitva tartási időszak kezdete: január 01
Nyitva tartási időszak vége: december 31
Nyitva tartás: H-P: 08:00-15:00
Belépődíj: ingyenes
Akadálymentesített: nem
Szakvezetés: kérhető szakvezetés
Jelleg: növénytani érték, tanösvény, vizes élőhely
Telefon: +3682505105
Típus: természetvédelmi terület
Látogathatóság: Hétfőtől Péntekig 08:00-15:00

Cím: 8840 Csurgónagymarton, Ágneslak Térképes nézet 
Földrajzi koordináták: É 46° 20' 3", K 17° 3' 38"
Elhelyezkedés: A Dél-Dunántúl egyik legszebb arborétuma, Csurgónagymartontól északra található, Somogy megye nyugati szélén, Nagykanizsától 18 km-re
Telefon: +3682594930
Fax: +3682594931
Email: agneslak.porrog@gmail.com
Honlap: http://agneslak.hu

Ságvár / Folytatáshoz kattints a posztra

 Siófoktól – az M7-es autópályától – 5 km-re fekszik a Szekszárd felé vezető 65-ös főút mellett.

Ságvár területén több korból is értékes leleteket találtak a régészek. A legkorábbiak tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is települések voltak, 17 000 évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek itt. Származnak leletek a bronz- és a rézkorból is, az első írásban is említett település pedig a kelta eredetűTricciana volt. A római időkben fontos közlekedési csomópont helyezkedett el a mai Ságvár közelében: itt keresztezte egymást az Arrabonát és Sopianaét összekötő, valamint a mai Keszthely és Adony közötti út. Az egykori, közel 1 km hosszú, 2,5 m széles római kori várfalból ma már csak néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Az erőd a 4. században leégett, a rómaiakat lassan más népek váltották fel. Egyes vélemények szerint a hunok, mások szerint a 9. század végén ide érkező magyarok egyik törzsét Ság vezette, róla kapta a nevét a település.

A középkori Ság falu a mai településtől délnyugatra feküdt, lakói a 11-12. században egy kabar törzs tagjai voltak. 1038 és 1095 között a falu a pannonhalmi apátság birtoka volt, 1106-ban Álmos hercegé, később a dömösi monostoré. 1211-ben Ság neve szerepelt a tihanyi apátság összeírásában is, 1431 és 1447 között pedig a székesfehérvári őrkanonok és a johanita lovagok tulajdona volt. Ságvár néven (Sagwar írásmóddal) először 1460-ban jelent meg, ekkor Gáni Kristóf birtoka volt. 1536-ban a település 17 telekkel rendelkezett és a fehérvári káptalan tulajdonában állt, majd a török megszállás idején az endrédi náhije részét képezte. Vára több harc színhelye volt, aTömlöc-hegy pedig onnan kapta nevét, hogy a törökök börtönt építettek ott. 1558-ban a tihanyi vár kapitánya, Takaró Mihály azt jelentette, hogy július 7-én „az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot.”

1531-ben Török Bálint pártfogásával a megmaradt magyar lakosság a református hitre tért át. 1571-ben a település a török kincstár adólajstromában szerepelt 48 házzal, később 52-vel. 1646-ban egy feljegyzés eklézsiáját már virágzó egyházként említi. 1715-ben új templomot építettek maguknak, ami helyett 1746-ban újabbat és erősebbet emeltek, de 1814-ben ezt is lebontották, mivel megsüllyedt, majd ezekben az években építették fel ma is álló templomukat. A katolikus templom a 18. század közepén készült el.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, amikor Jellasics a Siókörnyékén harcolt, a közelben tanyázott, majd Kossuth Lajos toborzói is Ságvár mellett gyülekeztek. 1864-ben Ságvárnak 224 háza volt. 1920-ban, a Nagyatádi Szabó István-féle földreform idején a veszprémi káptalan birtokából mintegy 120 holdat osztottak szét, a Rákóczi utcában pedig további házhelyeket. 1945-ben, amikor még mindig a veszprémi káptalan volt a falu legnagyobb birtokosa, 1660-an éltek itt.

Nevezetességei

• Római katolikus templom (Munkás Szent József), 1756-ban épült
• Református templom (1819-ben épült), udvarán romkert
• Nepomuki Szent János-szobor, 1830-ban készült
• I. világháborús emlékmű
• II. világháborús emlékmű
• Aliréti vadászház
• A falu közelében, az erdőben, egy löszös talajú dombban található a Betyár-barlang.
• A ságvári szőlőhegy nevezetessége az úgynevezett Lyukas-domb: egy domb, amibe alagutat fúrtak.

Elhelyezkedése

Ságvár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 18° 06′ 05″ térkép ▼

Ságvár Pozíció Somogy megye térképén

Bélmegyer / Folytatáshoz kattints a posztra

 Bélmegyer község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Békési járásban. A település határában lévő Gereblyés-pusztán juhászkodott 1920-24között Sinka István költő.

 Az Alföld délkeleti részén, Békés megyének majdnem pontosan a közepén, a Kis-Sárrét déli csücskén található, Békéscsabától légvonalban 20, közúton kb. 25 km-re. Szomszédos települések: Békés, Vésztő (közúton), illetve Köröstarcsa, Körösladány, Tarhos, Mezőberény.

Természetföldrajzilag az Alföld Berettyó-Körösvidék középtájának Kis-Sárrét nevű kistáján fekszik.

Megközelítése

A település közúton közelíthető meg Békés, Mezőberény, vagy Vésztő felől.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 12 km-re lévő Vésztőn található, a MÁV 127-es számú, Gyoma -Körösnagyharsány, illetve a MÁV 128-as számú, Püspökladány - Vésztő -Gyula - Békéscsaba közötti vonalán.

 E táj igen régi idő óta lakott hely, mely a Megyer törzsbeliek települése volt.

Bélmegyer nevét írásos emlékek 1346-ban említették Meger néven, ekkor tűnt fel először Megyeri nemes nevében, akit Nadány-on (Körösladány) megsebesítettek.

A mai Bélmegyer 1946-ban alakult település.

Neve

A település "Bél" előtagja a belső, belül lévő jelzőre utal, míg a "megyer" utótag a más törzsbeliek közé települt Megyer törzsbeliek szállásterületére utal.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Természeti értékek

• A település határában 641,7 ha természetvédelmi terület (amely a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik) található, melyből 141 ha fokozottan védett. Természeti értékei, növény- és állatvilága hazánkban már ritkaságszámba menő. Védett növényei közé tartozik a fátyolos nőszirom, a réti őszirózsa és a sziki kocsord. Életciklusával a tápnövényéhez, a sziki kocsordhoz kötődik a terület szintén védett lepkefaja, a nagy szikibagoly. A csapadékosabb időkben a legelőkön megjelennek a bíbicek, az erdőben pedig egerészölyv, barna kánya és holló is fészkel. A közeli Fehérháti halastavakra pedig a szürke gémek járnak táplálkozni.
• Védettséget élvez a bélmegyeri bekötő út mellett található 250-300 éves fehér fűzfa, melyet "Öreg hölgy "- ként is emlegetnek.

Nevezetességei

• Wenckheim-vadászkastély: Bélmegyer településtől 5,5 km-re található. Megközelítése szilárd útburkolaton lehetséges (néhol kátyúkkal). A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak. A II. világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Weinckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában volt, és 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.
• Fási Vadászház (Fáspuszta)
• Fási erdőspuszta (Fáspuszta)
• Vadasi Kastély (Vadasmegyer)
• Vadasi Vadászház (Vadasmegyer)
• Petőfi Emlékmű (Mezőberényi közúti híd)
• Református templom: 1950-ben épült.
• Református harangláb: 1925-ben készült.
• Római katolikus (Szentolvasó királynője-) templom (belterület): 1996-ban épült. Tornya a homlokzat előtt áll.
• Kárász-vadászkastély: Az 1850-es években épült, romantikus-eklektikus stílusban. Földszintes épület, emeletes toronnyal.

Elhelyezkedése

Bélmegyer Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 21° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 21° 11′ 00″ térkép ▼

Bélmegyer Pozíció Békés megye térképén