Kaposvár (németül Ruppertsburg, horvátul Kapošvar) Somogy megye és aKaposvári járás dinamikusan fejlődő székhelye, megyei jogú város, egyetemi város és püspöki székhely.
Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet.
A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, név szerint: Kecel, Körtönye, Gurgyesz, Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa (de vannak, akik nem pont ugyanezt a hét hegyet sorolják fel). A Róma-hegy déli részét Lonka-hegynek nevezik. Ezek ma Kaposvár déli városrészeit alkotják. A város legmagasabb pontja kb. 260 m-rel fekszik a tengerszint felett, Töröcskétől körülbelül 1 km-rel délre az úgynevezett Postakocsi-út mentén, mely egykor a legfontosabb útvonal volt Kaposvár és Szigetvár között.
A Zselicség Kaposvár felé eső részén öt vízfolyás torkollik a Kapos folyóba. A Ropolyi-erdőben eredő Berki-patak a Kecel-hegy lábánál, a Töröcskei-patak a Cser és a Donner városrészek találkozásánál ömlik a Kaposba. A Pölöskei-erdőben eredő Zselic-, vagy ahogy a helyiek hívták sokáig: Hódos-patak, míg a város keleti részén az Ivánfai- és a Nádasdi-patak is növeli a folyó vízhozamát. A város területén észak felől további négy - az előbbieknél kisebb vízhozamú - patak viszi vizét a folyóba, név szerint a Csörge-, a Füredi-, a Kisgáti-, valamint a Deseda-patak.
Kaposvár északi részén található a 8 km hosszú Deseda-tó, a 30 hektáros arborétummal.
A Balaton 50 km-re, Pécs 60 km-re, Nagykanizsa 70 km-re, Szekszárd 90 km-re, Budapest 185 km-re van a várostól.
Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.
A honfoglalás után
Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapítólevélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó (Atha), somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül,Kaposszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is részt vett. Az egyházi központot később gyakran keresték fel más királyok is, a látogatások sietették a település fejlődését.
A török időkben
A 13. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.
A város újjászületése
A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. Lakossága 1800-ban még alig haladta meg a 3000 lelket, addig 1900-ban már 18 218 főt vettek számba a felmérések. Az 1910-es népszámlálás már 24 124 lakosról szólt, míg az 1920-ban megtartott népszámlálás során Kaposvár lakóinak száma 29 470 fő volt. A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak. A Budapest-Gyékényes-Zágráb-Fiume vasúti fővonal Kaposvár érintésével épült meg, ezzel párhuzamosan 1872-ben létrejött a Dombóvár-Zákány vasúti összeköttetés is Kaposváron keresztül haladt át. Ekkoriban kiépülő helyi vasúti vonalak, mint a fonyódi, a siófoki, barcsi, a szigetvári számára Kaposvár jelentette a végállomást, amely közlekedési szempontból jelentőssé tette a várost. Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.
A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1904-ben adták át az új városháza épületét. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett.
Somogy vármegyéhez még a 20. század elején is csak egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez. Az 1950-es megyerendezés idején a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve Somogy megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett. A megyeszékhely 1990-ben újra megyei jogú városi rangot kapott.
A két háború közti időszak elején már jelentős változások következtek be a város életében. Az első világháború után a magyar városok számára kiírt stabilizációs hitelből, az ún. Speyer-kölcsönből Kaposvár városa 22 milliárd koronát igényelt, de csak 13 milliárdot folyósítottak végül, amely összegből a szennyvíztelep szűrőmedencéjét állították helyre, valamint megépülhetett a polgári fiúiskola és az akkori Eszterházy utca egyik legszebb részén a leánygimnázium. Felépült a kereskedelmi-egyesületi székház, az új és akkor korszerűnek számító városi mozi épület, és jórészt közadakozásából az új katolikus templom. A kevés számú helyi hívővel rendelkező református egyház fölépítette gyülekezeti házát, az akkoriban túlnyomórészt katolikus hitvallású lakosság rokonszenvétől támogatva. A tűzoltóság épületét kibővítették, felszereltségét pedig európai szintre emelték. A helyi köztisztasági üzemet öntözőautókkal látták el, állandó helyre költözött az Anya- és Csecsemőotthon. Az első világháború után nem sokkal épült ki a távvezetékes villamos-hálózat transzformátorépülete és elsőként kilenc transzformáló-tornya. Városi sportpálya, valamint a Kapos folyó közelében kiépített strand is létesült. Az utcákat új burkolattal látták el, számos közpark létesült, és a „Virágos Kaposvár” mozgalom kibontakozásaként nemcsak a magánházak előtt, de az utak mentén is virágos szegélyeket hoztak létre. A belügyminiszter a „Virágos Kaposvár” megteremtéséért elismerő-oklevelet adományozott a városnak (1929), amely kitüntetést dr. Vétek György polgármester vett át. A „Virágos Kaposvár” volt az egyetlen helyi hagyomány, amelyet változatlan formában vett át szocialista időszak várost irányító vezetése. A város művészeti életét az államosításokig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társulat fogta össze. A helyi, vagy Somogy-megyei művészek alkotásaiból éves rendszerességgel szerveztek kiállítást.
Múzeumok, kiállítások
- Rippl-Rónai Múzeum
- Vaszary Képtár (a Somogyi Képtár utódja, 1996-ban alapították, főként kortárs művészek időszaki kiállításainak ad otthont)
- Vaszary Emlékház (Vaszary János festőművész állandó kiállítása)
- Krokodil Zoo Terrárium (Pécsi Tibor)
- Kaposszentjakabi Bencés Apátság
- Rippl-Rónai Emlékmúzeum
- Somogyi Sportmúzeum
- Ásványkiállítás (dr. Benkő Géza magángyűjteménye)
- Somogy Megyei Levéltár (vezető: dr. Bősze Sándor)
- Öntöttvas kályhák, falikutak, keresztek, háztartási tárgyak (Steiner József magángyűjteménye)
- Bádogos ipartörténeti kiállítás (Szabó Tamás magángyűjteménye)
- Babavilág (porcelánbabák gyűjteménye)
- Somogy Kereskedelme Anno – régmúlt idők kereskedelmi relikviái (Gombos Gusztávné magángyűjteménye)
- Bors-Honty Emlékszoba
- Kaposfüredi Galéria és Szoborpark
- Vasúti Emlékmúzeum – Kapostüskevár (Verebélÿ László Vasúttörténeti Egyesület Közhasznú Szervezet)
Főbb programok, állandó rendezvények
- Kaposvári Tavaszi Fesztivál
- Rippl-Rónai Fesztivál (2014 előtti neve: Festők Városa Hangulatfesztivál)
- Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál
- Kaposvári Farsang – Dorottya Napok, Kaposvár Dombjai Farsangi Félmaraton futóverseny
- Szentjakabi Nyári Esték
- Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben
- Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja (Kaposfüred városrészben)
- Kaposvári Mézfesztivál
- Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny
- Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál (2013-ban kézilabdával és kosárlabdával is bővült)
- A Csiky Gergely Színház előadásai
- A Roxínház Kaposvár előadásai
- A Déryné Vándorszíntársulat műsorai
- Bábszínházi előadások
- A Somogy Táncegyüttes műsorai
- Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN)
- Kaposvári Advent
- Miénk a város!
- Kaposvári Egyetemi Napok (KEN)
- Agóra - Együd Árpád Kulturális Központ rendezvényei
- Karácsonyi vásár (Kossuth tér)
Lakóházak, paloták
- Anker-ház
- Vidor-palota
- Kemény-palota
- Erzsébet-ház
Középületek
- A kórház első épülete, műemlék
- Csiky Gergely Színház
- Dorottya-ház (18. század)
- Hotel Dorottya (1910-es évekbeli szecessziós szállodaépület)
- Arany Oroszlán Gyógyszertár (1774) – eleinte barokk stílusú, később romantikus stílusúra átalakítva
- Kaposvári Törvényszék (Igazságügyi Palota)
- Kaposvár 1 posta (Postapalota)
- Pénzügyi Palota
- Városháza
- Megyeháza
- Zárda
- Toponári általános iskola (régen kastély)
Templomok, imaházak, plébániák
- Római katolikus
- Nagyboldogasszony-székesegyház (1885–1886)
- Szent Imre-templom (1912)
- Jézus Szíve plébánia (Hősök temploma)
- Szent Margit-Szent József plébánia (két templom tartozik hozzá azÉszaknyugati városrészben és a Béke-Füredi lakótelepen)
- Kálvária-kápolna (Donner)
- Szent Kereszt plébánia (Donner)
- Kaposfüredi templom
- Kaposhegyi barokk kápolna (18. század második fele)
- Szentháromság-templom (Toponár, barokk műemlék)
- Szent Donát-kápolna (barokk, 18. század első fele)
- Rómahegyi kápolna (1906)
- Lonkahegyi kápolna
- Kecelhegyi kápolna (1904)
- Evangélikus templom (1929)
- Református templom (1908)
- Kaposvári Zsidó Hitközség
- Adventista Egyház Kaposvári Gyülekezete
- Baptista Gyülekezet - Békevár imaház (1997)
- Jehova tanúi
- Hit Gyülekezete
- Keresztény Advent Közösség - Bibliaház
- Metodista Egyház Kaposvári Gyülekezete
- Őskeresztyén Apostoli Egyház
- Az utolsó napok szentjeinek Jézus Krisztus egyháza
Források
- Négytestvér-forrás és Kőér-forrás a Gyertyános-völgyben
- Cserkész-forrás (korábban Vándor-forrás) és Spanyol-forrás (korábban Eszperantó-forrás) a Töröcskei-parkerdőben
- Balla-kút a Kapos-hegy alatt
- Latinca-forrás a Nádasdi-erdőben
- Desedai-forrás az arborétum hídjánál
Egyéb nevezetességek
- Fa harangláb és kőkereszt a 19. századból – műemlék Ózaranypusztán
- Pannon Lovasakadémia – lovas világversenyek helyszíne
- Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő (Virágfürdő)
| Elhelyezkedése | |
 
Kaposvár
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 21′ 50″, k. h. 17° 46′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 50″, k. h. 17° 46′ 56″ térkép ▼ | |
Kaposvár
Pozíció Somogy megye térképén
|
