Magyarország 5 csodás vízesése

Ha vízpartra vágytok, de valami különlegességet szeretnétek, akkor nézzétek meg hazánk legszebb vízeséseit.

A jó időben egyre többen indultok el kirándulni. Ha vízpartra vágytok, de nem a megszokott módon, akkor irány a hegyek, a patakok és azok legszebb látványosságai a vízesések. Mert igenis vannak nekünk is csodás vízeséseink, melyek az év minden időszakában lenyűgözőek. Íme egy válogatás a leghíresebbek közül.

Fátyol-vízesés

Heves megyében, Szilvásváradtól nem messze a Szalajka-völgyben található Magyarország egyik leghíresebb természeti csodája, a Fátyol-vízesés. Az itt csobogó Szalajka-patak vízéből a kalcium-karbonát kicsapódik és különös képződményeket, teraszokat hoz létre. A vízesés ezen a 17 méter hosszú mésztufagáton zúdul le 18 teraszon át. A patak vízét az innen mintegy 500 méterre felbukkanó, a Bükk egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása, a Szalajka-forrás táplálja.

A nevét egyesek szerint a vízpermetről kapta, mely fehér fátyolra emlékeztet, de van aki szerint inkább a csipkéhez hasonlító mésztufa volt az ihlető.

Időnként, ha kevés a csapadék, a víz elapad, és a vízesés kiszárad. Legutóbb 2012-ben volt ilyen, majd a csapadékos télnek köszönhetően visszatért a víz a következő évben.

Ha itt jársz, feltétlenül látogasd meg a közelben lévő kristálytiszta vízű pisztrángos tavakat is, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat láthatsz.

Fotók: Scheffer János

Ilona-völgyi vízesés

Magyarország legnagyobb természet alkotta szintkülönbségű vízesése a Mátrában, Parádfürdő közelében található Ilona-völgyi vízesés. Az Ilona-patak vize 10 méteres magasságból zúdul alá egy V alakú sziklahasadékon. Nyáron is nagyon látványos, de igazán eső után érdemes megnézni, mert akkor a sok csapadéktól megduzzadó patak még szebb látvány. Télen a nagy hidegben befagy és jégcsapok tucatjai lógnak lefelé.

A helyet a zöld kör turistajelzésen haladva találjátok meg. Ha szeretnétek a környéket is megismerni, akkor kövessétek az itt kialakított 6,5 km hosszú tanösvényt.

Fotó: Lami Balázs

Ördögmalom-vízesés

Visegrád központjától 2,5 km-re a Malomkerti-völgyben látható a 25 méter hosszú Ördögmalom-vízesés. Az Apátkúti-völgyben sebesen futó patak már vályút vágott ki, és a lezúduló víz mély medencét mosott ki magának. A hely autóval, vagy a piros turistajelzésen közelíthető meg.

Dömör-kapu

A Visegrádi-hegységben található Dömör-kapu kedvelt kirándulóhely a túrázók és kerékpárosok körében is. A vízesés Szentendrétől észak-nyugatra található. A Bucsina-patak vize 7 méteres magasságból zúdul le, majd tovább rohanva a Sikárosi-völgyben a Bükkös-patak alkot szép vízesést egy híd alatt.

A "dömör" elnevezés oszmán török eredetű, megerősített szorost, vaskaput jelent. Régen a Dömör-kapu kőbánya volt, a követ drótkötélpályán szállították el a Szentendréig. Itt található a Dömör-kapui-barlang is.

Fotók: Major Frigyes

Lillafüredi vízesés

Magyarország legnagyobb függőlegesen lezúduló vízesését mesterségesen alakították ki. Lillafüreden a Palotaszálló építésekor készült a 20 méter magas zuhatag, melyen a Szinva patak vize zúdul le. A szálló építésekor egy függőkertet alakítottak ki, emiatt a támfalat meg kellett erősíteni, és az így keletkezett falon át jut le a patak a Hámori-tóba. Érdekessége, hogy a zuhatag mögött egy sétány is vezet, melyen nyugodtan elsétálhattok és gyönyörködhettek a látványban. Az Anna-mésztufabarlang felől közelítve egyből a vízeséshez juthattok. A zuhatag télen is csodálatos, ha elég kemény az idő, akkor a víz látványos jégzuhataggá válik.

1930-ban

Palotaszálló

Ha te is szívesen ellátogatnál ezekre a helyekre, nyomj egy lájkot!

10 szépséges magyar falu, ahova mindenképp látogassunk el egyszer

Hazánk, Magyarország csodálatos hely. Rengeteg kincset rejt: virágzó rétek, erdős völgyek, gyönyörű városok és olyan mesebeli kis falvak, melyeket talán nem is ismerünk. Bemutatunk néhányat közülük, melyeket érdemes meglátogatni, megcsodálni, akár megpihenni a környékükön. Tökéletes helyek lehetnek őszi kiránduláshoz is!

Jósvafő

Vízimalma, tornácos házai és kazettás mennyezetű temploma igazán különlegessé teszi a falucskát. Ha Aggteleken járunk, szánjunk időt arra, hogy ide is ellátogassunk. Megéri!

Bokod

A Lebegő falu néven ismert Bokod nem teljesen az, aminek gondolják, ugyanis a sokszor fényképezett Bokodi-tó házikói igazából csak stégek, nem pedig igazi lakóházak. Sokan mégis a csodájára járnak, hiszen valóban gyönyörű látványt nyújtanak az apró stégházak, sokakat a thaiföldi vízpartra emlékeztetnek. Érdemes ellátogatni egyszer a Bokodi-tóhoz, hiszen különleges hangulata van. Ha szeretnénk maximálisan kiélvezni a látványt és horgászni is szeretnénk, van lehetőség stégházbérlésre.

Erdőbénye

A Tokaj–Hegyaljai borvidék egyik ékessége Erdőbénye, mely nemcsak a borvidékéről, hanem a gyógyvizéről is híres. Ha intenzív pihenésre vágyunk, feltétlen látogassunk el ide!

Géderlak

Gyönyörűen rendezett és tiszta helység, mely 2002-ben az Európai Virágos Városok és Falvak aranyérmese lett.

Mindszentkálla

A Káli-medencében található Mindszentkálla igazán hangulatos hely a fehérre meszelt házikóinak köszönhetően. Mindenképpen kiránduljunk a környéken, ha arra járunk, hiszen gyönyörű kilátásban lehet részünk.

Magyarpolány

Ez a település csodálatosan megőrizte régi valóját, a fehérre meszelt bakonyi házak igazi  faluérzést adnak az oda látogatóknak.

Vérteskozma

A Vértesben található kis falucska a tökéletes pihenés és nyugalom mintapéldája, a templom a kis dombon a meghittség netovábbja.

Zebegény

A Dunakanyar egyik ékköve Zebegény. Ha kirándulunk a környéken, csodás kilátás a jutalmunk, mely a Dunára néz. A község lakóházai klasszikus szlovák és sváb stílusban épültek, mely különleges hangulatot adhat ott-tartózkodásunknak.

Hollókő

A hagyományőrző magyar falu nem véletlenül világhírű. 17–18. századi tradicionális épületeivel kiérdemelte, hogy szerepeljen az UNESCO világörökség listáján. Ha arra járunk, mindenképpen nézzük meg a Hollókői várat.

Balatongyörök

Ha egy balatoni panorámára vágyunk, akkor  a balatongyöröki Szépkilátóba kiránduljunk, hiszen itt nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.

Magyarországra hozta a vadnyugatot / Folytatás a posztban

Idehaza egyedülálló westernváros épült a Komárom-Esztergom megyei Császár község határában. Alapítója, Tóth Henrik rajong a vadnyugat világáért, korhű tárgyakkal és épületekkel rendezte be a farmját.

Egy csapásra a vadnyugaton érezheti magát, aki ellátogat a Komárom-Esztergom megyei Császárra. A farmon egy 19. századi amerikai kisváros épült. A filmekből ismert lengőajtón túl van fogadó, bank, múzeum és még akasztófa is. A ranch megálmodója Tóth Henrik, aki először a saját szórakoztatására vette körül magát western stílusú tárgyakkal.

– Amikor visszajöttem Amerikából, hiányzott a kinti kultúra, és gondoltam, abban a stílusban építem fel a farmom. Ahogy alakult, egyre nagyobb sikere lett az ismerőseim körében, és úgy dön­töt­tem, megmutatom másoknak is – vezette körbe a Bors munkatársait Henrik. Azóta a farm szórakoztatóközpontként és múzeumként működik. Az amerikaiaknak leesik az álluk, amikor belépnek. Többen azt mondták, hogy még náluk sincs ilyen létesítmény. Henrik hangsúlyozza: nála minden autentikus, a korhű használati tárgyakat maga hozza az USA-ból, ahová évente többször utazik.

– Nem kérek belépőt, bárki bejöhet. Nem üzleti célból hoztam létre, egyszerűen szeretnék másoknak is örömet szerezni a munkásságommal. A város folyamatosan fejlődik. Henryx Cityben található étterem, indián- és westernmúzeum, de vasútállomás életnagyságú gőzmozdonnyal és vagonokkal is – mutatja be. Lehet lovagolni, postakocsizni is, és a rodeóbika is kipróbálható.

Szepesi vár

 Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik, Szepesváralja település mellett. 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkősziklára épült.

 A sziklát, amelyen épült, már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között az úgynevezett púchovi kultúra idején nagy kiterjedésű erődöt építettek ki a kelták. Ennek udvarán lakóházakat, gazdasági és kultikus építményeket, valamint kőutakat hoztak létre. Az erőd falait a régészeti ásatások során megtalálták, a falak a várudvaron még felismerhetők. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni a mai szepesi várat. A vár legrégibb része a 11-12. században épített kör alakú lakótorony és a sziklába vájt téglalap alakú ciszterna és védőfal, amely a 13. század első felében a szikla tektonikus mozgása miatt semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a nagyméretű, háromszög alakú román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár további részeit. Ezek az épületrészek az architektúra fő részeivé váltak, és meghatározó jellegűvé váltak a komplexum további építészeti fejlődésében.

 A tatárjárás idején IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249. szeptember 19-én a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Ez az adománylevél a szepesi vár első írásos említése. A prépost megépítette a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal. A század végére azonban a közeli szepesi káptalanba költözött, így két jelentős közigazgatási központ is működött, a káptalan – egyházi jelleggel, és a vár – világi jelleggel. A vár Szepes vármegye központjává vált, a mindenkori szepesi ispánok székhelye lett, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. A 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. 1275-ben a király ellen fellázadt Roland comes (szepesi ispán) foglalta el. Ezután Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is harc folyt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. A 14. század utolsó harmadában I. Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvar keletkezett, melyet most középső várudvarnak hívnak, ez 150 méter hosszú és 60 méter széles.

 Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost, aki seregével széles körű építkezésbe fogott. Első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a várkiterjedését (285 méter hosszú, 115 méter széles). Giskra János ebben a várban védte a kiskorú utószülött László király érdekeit. A vár történetében jelentős volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. Bár a Szapolya család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek.

A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikus, Szent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, ő volt egyben a vár utolsó Szapolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a várat a császári seregek, és a Habsburgok a várat elkobozták, s hamarosan, már 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá, ők főleg a belső terek átalakítását végeztették el. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó család kihalt, a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója egyesíteni próbálta a felső várudvar körüli hosszú traktusokat árkádok és átjárók építésével, és szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg.

Elhelyezkedése

Szepesi vár Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 46′ 06″

Az Agostyáni arborétum / Folytatáshoz kattints a posztra

Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Amint leágazunk a Tata-Tardos közötti útról és beérünk a parkolóba, máris sokat ígér a látvány. A nem mindennapi, szépen faragott székely kapu a maga hatalmas méretével sem tudja elrejteni a belsőt. Láttatni csak annyit enged, hogy máris sóvárogjunk.

Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte.

Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak.

A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

A bejárati, völgybe vezető utat az oregoni hamisciprus/ Chamaecyparis lawsoniana/egészséges 10-15 méter feletti fái, illetve az óriástuja /Thuja plicata/ hatalmas fái, tövükben a Hibatuják /Thujopsis dolobrata/ határolják. Elsétálunk a törökmogyoró /Corylus colurna/, a tiszafák /Taxus baccata/ és változatai mellett, és máris az arborétum legimpozánsabb belépőjénél állunk.

Kiszélesedik a völgy, a látvány lenyűgöző; megcsodálhatjuk a természet sokszínűségét: az örökzöldek szín kavalkádját, a közéjük ékelt díszítő jellegű lombosok és cserjék vidám foltjait, megpillantjuk a két tó egyikének víztükrét, a partján álló vérbükk /Fagus Silvatica „Atropunicea” / alatt meghúzódó, pihenésre csábító filagória sziluettjét, élvezhetjük a szoliterként ültetett érdekességek látványát. Több ponton is atlasz cédrusok /Cedrus atlantica/ köszönnek ránk, majd elsétálunk a hegyi mamutfenyő mellett /Sequoiadendron giganteum/. A felső tó túlfolyásának környéke kitűnő talajt biztosít a mocsárciprus /Taxodium disticum/ számára, melyből egész kis erdőt találunk, csakúgy mint a Japán ciprusokból /Cryptomeria japonica/ és Kínai szúrósfenyőkből /Cunninghamina lanceolata/.

Utunk még messze visz, sok különleges növényt láthatunk. Várnak ránk a tulipánfák, selyemfenyők, vasfák, diók (fürtös diók) jegenyék, lucok és borókák, duglaszok. Pompáznak még örök és télizöld cserjék.

FÉNYES TANÖSVÉNY - TATA / Többi képért katt a posztra !

A Fényes forrásai

A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is.

A Fényes-fürdő területén lévő földtani törésvonalakból a Gerecse hegységben összegyűlt karsztvíz tör a felszínre. A vízhozamra jellemző volt, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a 20-22 fokos víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le. A forrásokból és azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki. A térség szénbányászata intenzív vízkiemeléssel járt, ezért 1972-ben elapadtak a források és a fürdő fúrt kútból üzemelt. A bányászat megszűnése után a források újból működnek, jelenleg napi 30 ezer köbméter víz tör a felszínre, a tavakba és környezetükbe visszatérhet a korábbi élővilág.