Ismerkedj a múlttal és nézd meg a jelent ! Mozdulj ki !!!
Ószőny, dunamenti magyar nagyközség, egyike a vármegye legrégibb telepeinek. Már a történelem előtti korban, a kő- és bronzkorszakban is megült hely volt, a mit az e korokból származó leletei bizonyítanak, a rómaiak korában pedig itt feküdt a rómaiak híres Brigetio városa. 375-ben itt halt meg és temettetett el Valentinianus római császár. Határa az itt eszközölt ásatások és leletek révén, európai hírre tett szert. Alig van itt és a környéken ház, kert, vagy szántóföld, a hol római emlékekre és leletekre ne bukkannának. Az utak szélén, a szántóföldeken, kertekben, rakásra hányva hevernek a rómaiak korából származó faragott kövek. Az itt talált tárgyak közül sok a komáromi és győri múzeumokba került, a legtöbb azonban magántulajdonban van, vagy, a mi a legrosszabb, mert ez a leggyakoribb, élelmes közvetítők és kereskedők révén a külföldre vándorolt. Szabó Károly (Új Magyar Muzeum) azt állítja, hogy itt állott Attila lakóhelye is.
Ószőny.
Világhy Gyula urilaka Füzitő pusztán.
1211-ben Sun, 1249-ben Sceun néven van említve, és ekkor az esztergomi érsek faluja, melyet IV. Béla királylyal más faluért elcserél. 1269-ben terra Sceun, 1397-ben possessio Zyun és 1422-ben villa Zwn alakban, komáromi várbirtokként van említve. 1460-ban már oppidum Zwny, tehát város, melynek vámja is van, és ennek a jövedelme a komáromi várat illeti. 1592-ben a török pusztította el. 1627 szept. 12-én itt kötötték meg az ú. n. szőnyi békét II. Ferdinánd és a török szultán. A község csak a XVII. század első felében települt újra és ekkor a gróf Zichyek lettek az urai. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé lett, a másik felét pedig már 1847-ben a klosterneuburgi kanonokrend vette meg. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, a kinek a leánya, gróf Gyürky Viktorné is birtokosa. Rajta kívül még a klosterneuburgi kanonokrendnek, Világhy Gyulának, Mocsáry Antalné örököseinek, a katonai kincstárnak és dr. Lővinger Vilmosnak van itt nagyobb birtokuk. Az itt fennálló kastélyt, mely most gróf Gyürky Viktornéé, még a gróf Zichyek építtették. A mult század elején serfőző háza és szeszgyára is volt, ma pedig itt van Füzitő-pusztán a kisbér-füzitői részvénytársaság keményítő- és enyvgyára és a »Vacuum« részvénytársaság olaj- és petróleumfinomító gyára, azonkívül pedig Ószőnyben a Lővinger-féle szeszgyár.
A lakosok róm. kath. ifjúsági egyesületet és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Az 1848-49-iki szabadságharc alatt is sokat szenvedett e község, és határában több nagyobb ütközet is volt. A Komárom ostromakor működött ágyúk tűzvonalába esett és az ez alkalommal ide hullott ágyúgolyók közül ma is több darab látható a katolikus templom falában. A komáromi várnak itt is vannak elősáncai. Az egyik 1850, a másik pedig 1870 körül épült és e kettőben katonai őrség tartózkodik. 1876-ban a Duna áradása a községben sok házat romba döntött. Mostani templomai közül a róm. katolikus 1777-ben, a református 1787-ben épült. A református egyház több érdekes, régi szent-edényt őriz. A község határában látható ú. n. Töröklesi dombot a hagyomány szerint a törökök hányták. Ószőny házainak száma 410, lakosaié 3528. Vallásuk róm. katolikus és református, de az utóbbiak vannak többségben. Van postája és vasúti állomása, távírója Komárom. Ide tartoznak Kisszőny, Bartuschek, Béla, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, Kiss, Körmendy, Pernyés, Soós, Steiner, Thaly és Újszállás puszták, Csillagvár erőd, a füzitői gyártelep, győri tanya, Herkályi vadászlak, Igmándi vár, Kiss és Kosztolányi tanyák, lőporraktárak, Nagy, Neubrand és Palla tanyák, Plebánia telek, Várföld cselédlak, Végh tanya és Veszely téglatelep. Béla puszta hajdan a szolgagyőri vár tartozéka volt, melyet II. Endre 1231-ben kelt oklevelében Billa néven említ és a pannonhalmi apátságnak adományoz. 1232-ben, Gergely pápa megerősítő oklevelében már faluként van említve. Füzitő puszta már Szent Istvánnak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelében van említve, a mikor az itteni halászok piscatores Fizeg alakban vannak említve. II. Pascal pápa, 1102-iki oklevelében Fizic néven sorolja fel. III. Incze pápa 1216-ban már Fuzigteu, Albeus pedig Fyzegtu alakban írja. Nevét a Fizeg nevű folyótól, vagy pataktól nyerte, melynek torkolatánál feküdt. 1001-ben Szent István a fizegi halászokat a pannonhalmi apátságnak adományozza. 1071-ben I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak a fizegi folyó mellett egy birtokot adományoz. Ez az oklevél egy régi temetőt is említ, a hol Gunreid sírja volt. Valószínű, hogy ez alatt a mai Almás pusztán ma is látható dombot értette, mely ősmagyar temető. 1093-ban ismét szerepel praedium Fizegh, a Duna partján.
1223-ban András király átírja Szent László oklevelét. 1225-ben Honorius pápa már Szűz Máriának szentelt templomát is említi. 1234-70 között, IV. Béla királynak egyik oklevele szerint, Fyzegtu praediumon akkoriban két falu állott fenn. 1263-ban az itteni gyarmatosok különféle kiváltságokat nyertek. IV. Béla 1265-ben, 67-ben és 70-ben itt tartózkodott és innen keltezte több oklevelét. Ezen kívül még három ízben volt itt, de itt tartózkodásának ideje ez utóbbi három esetben pontosan meg nem állapítható. Némelyek szerint az 1263-iki kiváltságokat, IV. Béla Henel nevű zsidó comes tanácsára adta a füzitői gyarmatosoknak, mert Henel meggyőzte a királyt arról, hogy ő e helységből híres kereskedelmi középpontot tud teremteni. IV. Béla 1269-iki oklevele az itteni vendégeknek és azután az itteni ispotálynak adja és ekkor hospites nostri de Füzegh Thu alakban említi. 1422-ben villa Fyzeghthw a komáromi vár tartozéka volt. 1393-ban azonban még a pannonhalmi főapátot vezették be az itteni vámok és négy malom jövedelmébe. Még 1592-ben is komáromi várbirtok, de ekkor Fészek néven a törököktől kipusztított helyként van említve. 1695-ben Fiszekfalu és Fiszeki puszta alakban fordul elő. Közben azonban, 1642-ben, Raiffenburg Theodorik, a komáromi várbirtokok bérlője, erőszakkal elfoglalta a főapátság itteni birtokát. 1651-ben ezt a részt gróf Puchaim János Kristóf kapja királyi adományban, a mi ellen azonban a főapátság tiltakozik. A birtoknak egy másik része 1500 körül a Porkoláb családé lett, de 1540 körül csupa zálogos birtokosokat találunk itt; ezek a következők: Erdőhegyi Benedek, Fogas Ambrus, Porkoláb János, Nagy Péter, Othácz János, Vass Mihály, Tóth János, Kovács Lőrincz, Nyalabicz András, Balogh Miklós, Vajda György és Farkas. Később azután ennek is a gróf Zichyek lettek az urai. Most Világhy Gyulának van itt nagyobb birtoka és két csinos úrilaka. Ez a birtok a múlt század hatvanas éveiben Feige (Tuzsla) Tivadar birtokába került és ő építtette e házakat is. Azután Kálmán Mihály vette meg és 1895-ben került a mai tulajdonos kezére, ki a házakat megfelelően átalakíttatta. Füzitő határába olvadt részben a hajdani Astanc falu határa, mely 1234-70 között már szerepel, de azután nyoma vész. Ugyancsak Füzitőnél és vele együtt van említve terra Saar, vagyis Sár földje, mely előbb Urbazi Chak comesé volt, de IV. Béla ennek hat ekényi földjét a füzitői vendégeknek adományozta. Füzitő közelében említtetik még a tatárjárás előtt Jenő falu, mely Ynev és Inő alakban szerepel és a tatárjáráskor pusztult el.
Az Ószőnyhöz tartozó Herkály puszta temetőjében fekszenek az 1848/49-iki szabadságharcban, a község alatt elesett honvédek és osztrák katonák, és itt van felállítva az Ács és Ószőny között lefolyt csata emlékére emelt honvédemlék. Herkály a török dúlásokig a szomszédságban fekvő monostori benczés apátság tulajdona volt és nevét Herke András apáttól kapta 1385-ben. Később Herkály puszta is a Zichyeké lett, kiknek itt a mult század elején messze földön híres juhtenyésztésük és tejgazdaságuk volt. Itt írták alá Komárom kapitulációját 1849 szept. 27-én. Újszállás puszta csak 1842-ben keletkezett és földesuraik szintén a gróf Zichyek voltak.
