A néphagyományok Szennán elevenen éltek. / Folytatás a posztban

"A néphagyományok Szennán elevenen éltek." A Zselicben ez a település őrizte meg legtovább népi viseletét, az I. világháborúig mindenki ezt hordta. A ruhák legfőbb alapanyaga a házivászon volt, melyet maguk szőttek. A hagyományos paraszti szövés szempontjából Szenna volt az egyik legjelentősebb település. Így készült a férfiaknak az ing és a redős bőgatya, a nőknek pedig a ráncba szedett pendely, az alsószoknya és a fehérnemű.

 A 

 szennaiak gyönyörű, díszes népviseletben jártak. A nők ezervirágú, színes bőszoknyát, fehér, gombos harisnyát, pompás pruszlit hordtak, a fejükön drótra épített nefelejcses, búzakalászos, aranyozott kontyot viseltek. A férfiak a bőgatyához paszpalléros inget, kidíszített pruszlit, fekete kalapot és csizmát hordtak. A környező erdők fáiból a használati tárgyaikat maguk faragták, sőt még eladásra is kerültek a remekművekből. A korosabb emberek tudták még a szennai ugróst, a karikást és a verbunkot. A pávadalt és sok más helyi népdalt egyik-másik asszony még énekelgette.

 Csodálatos látványt nyújt a falu központjában a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, az 1982-ben Európa-Nostra díjjal elismert Falumúzeum. Érdekessége,  hogy Somogy-megye legszebb emlékeit gyűjtötte egy csokorba, a talpas-favázas lakóházakat, a hozzátartozó gazdasági építményekkel, hagyományőrző berendezési tárgyakkal. A Skanzen létrehozásának gondolata az 1960-as évtized végén az 1970-es évek elején fogalmazódott meg. Először, 1975-76-ban a rinyakovácsi, másodikként a kisbajomi, utána a csökölyi, majd a nagykorpádi, végül, a somogyszobi parasztházat szállították ide, a több mint 1,5 hektáros területre.

 A múzeum közepén tornyosul az egyszerű formájú, karcsú, 1785-ben épült református templom, Somogyország egyik legszebb műemléke. Festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban készült, a berendezését Nagyváthy János asztalosmester készítette. A festett karzatok, a padok mellvédei, a mennyezeti kazetták a reneszánsz óta fennmaradt szépmíves mesterség csodás, főként tulipános motívumait őrzik. Az 1920-as években a templom tornyát és tetejét felújították, majd 1968-tól került sor újabb restaurálásokra.  A Műemlék Országos Bizottsága 1948-ban fogadta el a festett kazettás mennyezet restaurálási tervét, melyet Z.Soós István festőművész gyönyörűen meg is valósított. A Skanzen területén áll a falu másik műemlék jellegű építménye, az egykori református lelkészlak. Valamikor a 19. század elején készült ez a barokk stílusú ház. 2000-ben a Falumúzeum délnyugati részén épült az a hatalmas gépszín, ahol az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek kiállítása tekinthető meg. A Gyűjtemény területén több pince, présház és egy református temető is megtalálható, melynek fejfái hiteles másolat alapján készültek. A Skanzen az a hely, ahol nemcsak a hagyományőrző épületeket csodálhatjuk meg, hanem bepillantást nyerhetünk a korabeli falusi élet hétköznapjaiba, népi-kulturális rendezvények idején pedig magunk is átélhetjük a múlt varázsát.

  Az építkezésnél a talpas ház volt a jellemző. A földet jól ledöngölték, ráhelyezték a talpgerendákat, erre erősítették függőleges, majd erre pedig a tetőt tartó koszorúgerendákat. A falakat sárból tapasztották. Ha elkészült, a talpain keresztül el is tudták vontatni másik helyre.

Elhelyezkedése

Szenna Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″térkép ▼

Szenna Pozíció Somogy megye térképén