Szent Mihály-székesegyház
A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésűneolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.
Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már ahonfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
Lépcső a belvárosban
A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. Bezprym - miután apja, Boleszláv lengyel király, anyjával együtt elüldözte - Magyarországon telepedett le, ahol több megyére kiterjedő hercegi uradalommal rendelkezhetett, és ennek része lehetett a korabeli veszprémi várispánság is. A kor szokása szerint így a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjánakcímét.
Padányi Római Katolikus Iskola
A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.
A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.
Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.
Szent István és Gizella királyné
A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.
A Szent Imre templom
Tűztorony
Látnivalók a várnegyedben :
- A veszprémi érsekség főszékesegyháza, 10. századialapokon, 14. századi gótikus altemplommal.
- Gizella-kápolna: Veszprém legrégibb középkori épülete; a13. században, gótikus stílusban épült.
- Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt.
- Püspöki (ma Érseki) palota: késő barokk építmény a Szentháromság téren, Fellner Jakab alkotása.
- Ún. Nagypréposti palota
- VEAB székház
- Szentháromság-oszlop: szintén barokk stílusban, 1750-ben készült.
- Szent György-kápolna: a 10. századi épület romjai a székesegyház mögött találhatók.
- I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán (Ispánki József 1938-as alkotása).
- Várkapu (Hősi kapu): az első világháború halottainak emlékére épült, tornyában a Vármúzeum működik.
- Tűztorony: alapja középkori, felső része 19. századieredetű.
- Gizella Királyné Múzeum
- Ferences templom
- Dubniczay-ház
- Csikász Galéria
- Művészetek háza
|
A várkút
Laczkó Dezső szoborrészlet
Látnivalók a várnegyeden kívül:
Látványjavító épületszínezés a Jutas lakótelepen
Az Érseki palota
Múzeumok, kiállítások
Az egykori főispáni lak ma a Veszprém Megyei Munkaügyi Központnak ad otthont
Az Óváros tér
Városháza
A Viadukt két kis íve
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
Fesztiválok
Gizella-Napok
Veszprémi Nyári Fesztivál
A Gizella-napok Művészeti Fesztivál rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva.
A Gizella Napokhoz hasonlóan a Művelődési Központ szervezésében, 2001 óta rendezik meg augusztus első heteiben. Számos különböző műfajnak, így többek között kamara-, színpadi és templomi zenének, táncnak, valamint irodalmi és népművészeti programoknak ad otthont.
A Nyári Fesztivál része még a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, amelyen négy földrészről érkezett énekkarok mutatják be tudásukat és mérkőznek meg egymással.
Veszprémi Ünnepi Játékok
Utcazene Fesztivál 2004 óta szintén augusztus elején a várban koncertek sora vár az érdeklődőkre. Az elmúlt öt év során világszerte ismert művészeket is fogadott az Ünnepi Játékok fesztiválja.
A 2000 óta létező Utcazene Fesztivál olyan többnapos rendezvény, amelynek keretében amatőr előadók egymással versengve mutatják meg zenei tudásukat. Az utóbbi években már neves sztárzenészek és énekesek is felléptek a fesztivál színpadjain.
További fesztiválok
- "Tavaszi Játékok" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági Művészeti és Sport Fesztivál (a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
- Veszprémi Tavaszi Fesztivál
- A Tánc Fesztiválja, Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó (a Pannon Várszínház rendezésében)
- Veszprémi Tavaszi Fesztivál (a Pannon Várszínház rendezésében)
- Kabóciádé Gyermekfesztivál (a Kabóca Bábszínház rendezésében)
- Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál
- Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál (2008-tól ismét)
- Pannonfíling Filmfesztivál
- "Veszprémi Játékok - Gyerek Sziget" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági összművészeti Fesztivál (a GYERMEKMOSOLY Alapítvány és a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
- Angol Nyelvű Drámafesztivál (a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézete és a veszprémi Amerikai Kuckó rendezésében, a veszprémi Petőfi Színház támogatásával)
Az egyetem A épülete
Laczkó Dezső Múzeum
Veszprém vára
Megyeháza
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár új épületszárnya
A Szent István völgyhíd (Viadukt), a város jelképe
A Petőfi Színház épülete
A veszprémvölgyi apácakolostorrom
