Szekszárd / Folytatáshoz kattints a posztra

Garay tér

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagySechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, aszekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

 Garay János szobra

A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:

• a városháza,
• a megyeháza,
• kórház,
• több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

 Szent László szobra

 A Szentháromság-szobor

 Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Múzeumok

• Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
• Wosinsky Mór Múzeum
• Mézeskalács Múzeum – (Munkácsy u.)
• Művészetek Háza
• Babits Mihály Emlékház
  • Baka István emlékszoba
  • Dienes Valéria emlékszoba
• a régi Megyeháza kiállításai:
  • A régi vármegyeháza világa
  • Liszt Ferenc emlékkiállítás
  • Mattioni Eszter festőművész tárlata
  • Esze Tamás emlékszoba
• Bogár Tanya – néprajzi magángyűjtemény
• Mészöly Miklós Múzeum
• Hímzés Múzeum

Rendezvények

• Gemenc Expo-már nincs
• Pünkösdi Fesztivál
• Duna-menti Folklórfesztivál
• Szekszárdi Szüreti Napok
• Adidas Streetball fesztivál
• Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
• Gróf Zichy Futóverseny
• Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe

 Gyűrűkert

Luther tér

Épületek:

• Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.

Egyéb látnivalók:

• Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér

Épületek:

• Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
• Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
• Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.

Egyéb látnivalók:

• Szent István tér emlékoszlop (2000)
• Wosinsky Mór szobra (1982)
• A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
• Holocaust emlékmű (2004)
• Szent István szobra (2002)
• Babits Mihály szobra  (1971)
• 1. világháborús emlékmű (1924)
• 2. világháborús emlékmű (1992)
• 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
• 1956-os forradalmi emlékoszlop
• Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították

Garay tér

• A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

• Pirnitzer áruház (1890)
• Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
• Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
• Garay pince, Garay tér 19.
• Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
• Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.

Egyéb látnivalók:

• Garay János szobra.

Béla király tér

Épületek:

• Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
• Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
• Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
• Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
• A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben). Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
• Fejős-ház, Béla tér 5.
• Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
• Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
• Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

• Béla király szobra (1986).
• Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
• Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
• Borkút a régi megyeháza udvarán.
• A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
• Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
• Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
• Szentháromság-szobor (1753).
• Szent László szobra (2001).

Széchenyi utca

• Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
• Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
• Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
• Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
• Ellmann-ház

További látnivalók

• Szent János és Pál kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
• Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
• Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
• Régi présházak
• Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
• Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
• Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
• Bati-kereszt kilátó

 Wosinsky Mór Megyei Múzeum

 A Törvényszéki Palota ügyészségi része

 Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

 Szekszárd vasútállomása a város felől

A Törvényszéki Palota bírósági része

Elhelyezkedése

Szekszárd Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″ térkép ▼

Szekszárd Pozíció Tolna megye térképén

Veszprém / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szent Mihály-székesegyház

A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésűneolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven villagazdaságot hoztak létre.

Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már ahonfoglalás előtt is állt. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

 Lépcső a belvárosban

A város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként nyelvészek szerint „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva Veszprém természeti adottságaira. Az is lehet azonban, hogy a város neve személynévi eredetű. Ebben az esetben szinte bizonyosan I. István unokaöccséről (Géza lányának gyermekéről), Bezprym lengyel fejedelemről kapta a nevét. Bezprym - miután apja, Boleszláv lengyel király, anyjával együtt elüldözte - Magyarországon telepedett le, ahol több megyére kiterjedő hercegi uradalommal rendelkezhetett, és ennek része lehetett a korabeli veszprémi várispánság is. A kor szokása szerint így a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.

Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjánakcímét.

 Padányi Római Katolikus Iskola

A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.

A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Sigbert Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.

Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhes ipara és gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.

 Szent István és Gizella királyné

A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ez a folyamat a rendszerváltozás után megállt, ma viszont a népesség újra növekvőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.

 A Szent Imre templom

 Tűztorony

Látnivalók a várnegyedben :

A veszprémi érsekség főszékesegyháza, 10. századialapokon, 14. századi gótikus altemplommal. Gizella-kápolna: Veszprém legrégibb középkori épülete; a13. században, gótikus stílusban épült. Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt. Püspöki (ma Érseki) palota: késő barokk építmény a Szentháromság téren, Fellner Jakab alkotása. Ún. Nagypréposti palota VEAB székház Szentháromság-oszlop: szintén barokk stílusban, 1750-ben készült. Szent György-kápolna: a 10. századi épület romjai a székesegyház mögött találhatók. I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán (Ispánki József 1938-as alkotása). Várkapu (Hősi kapu): az első világháború halottainak emlékére épült, tornyában a Vármúzeum működik. Tűztorony: alapja középkori, felső része 19. századieredetű. Gizella Királyné Múzeum Ferences templom Dubniczay-ház Csikász Galéria Művészetek háza

 A várkút

 Laczkó Dezső szoborrészlet

Látnivalók a várnegyeden kívül: 

Laczkó Dezső Múzeum Petőfi Színház Városháza Pósa-ház Szerelem-sziget Megyeháza Erzsébet-liget Szent István völgyhíd, közismertebb nevén: a Viadukt Margit-romok Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Gulya-domb Cseresznyés kúria (Veszprém Hotellel szemben) Meggyesi kúria (Veszprém Hotellel szemben) Iparkamara épülete Óváros tér szecessziós épületei A felújított Belváros és belső udvarai Séd Filmszínház (Pannon Várszínház)

 Látványjavító épületszínezés a Jutas lakótelepen

 Az Érseki palota

Múzeumok, kiállítások

• Laczkó Dezső Múzeum
• Bakonyi Ház
• Vármúzeum
• Gizella Királyné Múzeum
• Magyar Építőipari Múzeum
• Vass László Gyűjtemény
• Csikász Galéria

 Az egykori főispáni lak ma a Veszprém Megyei Munkaügyi Központnak ad otthont

 Az Óváros tér

 Városháza

 A Viadukt két kis íve

 Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

Fesztiválok

Gizella-Napok

Veszprémi Nyári Fesztivál

A Gizella-napok Művészeti Fesztivál rendezvénysorozatot a Veszprém történetében is jelentős szerepet betöltött első királynénk emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában, a Gizella névnaphoz kapcsolódva.

A Gizella Napokhoz hasonlóan a Művelődési Központ szervezésében, 2001 óta rendezik meg augusztus első heteiben. Számos különböző műfajnak, így többek között kamara-, színpadi és templomi zenének, táncnak, valamint irodalmi és népművészeti programoknak ad otthont.

A Nyári Fesztivál része még a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, amelyen négy földrészről érkezett énekkarok mutatják be tudásukat és mérkőznek meg egymással.

Veszprémi Ünnepi Játékok

Utcazene Fesztivál 2004 óta szintén augusztus elején a várban koncertek sora vár az érdeklődőkre. Az elmúlt öt év során világszerte ismert művészeket is fogadott az Ünnepi Játékok fesztiválja.

A 2000 óta létező Utcazene Fesztivál olyan többnapos rendezvény, amelynek keretében amatőr előadók egymással versengve mutatják meg zenei tudásukat. Az utóbbi években már neves sztárzenészek és énekesek is felléptek a fesztivál színpadjain.

További fesztiválok

• "Tavaszi Játékok" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági Művészeti és Sport Fesztivál (a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
• Veszprémi Tavaszi Fesztivál
• A Tánc Fesztiválja, Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó (a Pannon Várszínház rendezésében)
• Veszprémi Tavaszi Fesztivál (a Pannon Várszínház rendezésében)
• Kabóciádé Gyermekfesztivál (a Kabóca Bábszínház rendezésében)
• Cell-Cup Nemzetközi Kézilabda és Kulturális Fesztivál
• Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivál (2008-tól ismét)
• Pannonfíling Filmfesztivál
• "Veszprémi Játékok - Gyerek Sziget" Nemzetközi Gyermek - és Ifjúsági összművészeti Fesztivál (a GYERMEKMOSOLY Alapítvány és a SZÉPORSZÁG Rendezvényiroda szervezésében)
• Angol Nyelvű Drámafesztivál (a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézete és a veszprémi Amerikai Kuckó rendezésében, a veszprémi Petőfi Színház támogatásával)

 Az egyetem A épülete

 Laczkó Dezső Múzeum

 Veszprém vára

 Megyeháza

 Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár új épületszárnya

 A Szent István völgyhíd (Viadukt), a város jelképe

 A Petőfi Színház épülete

A veszprémvölgyi apácakolostorrom

Elhelyezkedése

Veszprém Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 17° 54′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 17° 54′ 49″ térkép ▼

Veszprém Pozíció Veszprém megye térképén