Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. Népessége 2014-ben 28 412 fő, és ezzel a megye második legnépesebb települése, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergomot már a történelem előtti időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aureliusis megfordult, aki itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Valószínűleg itt született és keresztelkedett fia, István, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja. A tatárok a városban egyedül a fellegvárat nem tudták bevenni. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európaszerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és az Birodalom végvárává tette. A várost véglegesen Sobieski János foglalta vissza a párkányi csata során, 1683-ban. Miután az érsekek visszatértek, elkezdték építtetni a Bazilikát. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.
Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2005-ben közel egymillió turista választottta úticéljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is,1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.
Nevének számtalan változata a város jelentőségére utal a történelem folyamán. Németül: Gran, ami a közeli Garam folyónévből ered, törökül: Estergon, spanyolul: Estrigonia, olaszul: Strigonia, szláv nyelveken csak Strihom, (szlovákul:Ostrihom, lengyelül: Ostrzyhom, csehül: Ostřihom, horvátul: Ostrogon, szerbül: Острогон), románul: Strigoniu, görögül:Έστεργκομ. A római korban latinul: Solva, a középkori latinul: Strigonium. Ősmagyar neve: Isztergám, régiesen: Esztergám.A helyi köznyelvben csak Egom. Szokták Szent István városának, a Magyar Sionnak vagy a Magyar Rómának is nevezni.
A város területe már a prehisztorikus időkben is lakott területnek számított. A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén, ahol a rómaiak Solva néven castrumot építettek ki, amely a limes része lett. A magyarok 900-as években való érkezését követően végül 972-ben Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta, ahol egy kővárat is építtetett. Később itt született meg fia, Vajk, azaz a szintén a városban történő keresztelését, majd koronázását követően a későbbi Szent István király. Ezt az eseményt örökíti meg a vár északi rondellájában található, Melocco Miklós által 2001-ben alkotott István megkoronázása című szoborkomplexum. István uralkodása alatt a város a középkori Magyar Királyság fővárosa és egyben érseki székhely is lett. Az esztergomi várhegyen épült fel az ország legelső székesegyháza, amit István nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak neveztek el. A középkori Esztergom több önálló egységbe szerveződött, a királyi várost több külváros vette körül. Itt működött a 13. század elejéig Magyarország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordult többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és Barbarossa Frigyes német-római császár is. Az1100-as évek végére az egyházi befolyás térnyerésének következtében Esztergom városias fejlődése megtorpant, és 1198-ban Imre király a várost az érseknek adta. Az 1200-as éveket követően IV. Béla Esztergomot érintő intézkedéseinek hatására a városias fejlődés újra megindult, ennek köszönhetően itt élt az ország egyik legnagyobb örmény közössége, akiknek saját kolóniájuk is volt, Örmény néven.1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították, de a fellegvárat egyedüli módon nem tudták bevenni. A tatárjárást követően a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert (az esztergomi koronázás nem volt érvényes, ezért később többször is megkoronázták), majd az őt követő trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.
Esztergom a 15. században vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek,Európa-szerte ismert tudósok és művészek. Ezt követően a várost 1543-ban elfoglalták a törökök, és az Oszmán Birodalomvégvárának, az Esztergomi szandzsák központjává tették. Ekkor, a törökök által elfoglalt más városokhoz hasonlóan, Esztergomban is több minaret, dzsámi és törökfürdő épült, melyeket ma a vízivárosi városrész őriz. A tizenöt éves háborúidején Győr elestét követően Mansfeld Károly lett a fővezér. 1595. szeptember 3-án Pálffy Miklós csapatai gróf Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével foglalták vissza, de a vár 1605-ben ismét török kézre került. Végleges felszabadítására 1683-ban került sor Sobieski János párkányi győzelmével.
A várost végleg 1683. szeptember 12-én, a párkányi csata során foglalta vissza véglegesen a töröktől a lengyel király, Sobieski János, amire Esztergom egy az Erzsébet parkban található szoborral emlékezik. 1706. szeptember 16-án a kurucok hatheti ostrom után, személyesen II. Rákóczi Ferenc vezetésével foglalták el a várat. Miután a kurucokat visszaszorították, és a város a Habsburgok kezébe került, Esztergom 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért vissza, majd két évre rá, 1822-ben megkezdték a bazilika építését, melyet 1856-ban szenteltek fel. Az eseményen maga Ferenc József és Liszt Ferenc is részt vett, utóbbi erre az alkalomra komponálta az Esztergomi mise című művét, amelyet ő maga vezényelt a bemutatásakor.
Az 1848–49-es szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban, majd 1849. április 16-ána magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal. 1876-ban Esztergom törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1891-ben átadták az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalat, 1895-ben pedig az Esztergom-Óbuda-vasútvonalat, majd ugyanebben az évben,szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd, Esztergom és a Duna túlpartján található Párkány között, valamint ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos településsel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel.
A trianoni békeszerződés következtében a város elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, és kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot.
A második világháborúban a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Mária Valéria híd három középső nyílását. A szovjetek 1944. december 26-án foglalták el a várost, majd 1945. január 7-én a német és magyar csapatok visszafoglalták. A harcok 1945 márciusában értek véget. A város hivatalosan az 1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor tudott Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a megyei földhivatal, a levéltár, a megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, így az megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2003-ban megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét és Hont vármegye egyes területeit öleli fel.
Hidak
| Híd neve | Leírás | Akadály |
|---|---|---|
Esztergomban számos múzeum található, melyek közül sok kiemelkedik a gazdag gyűjteményeivel, nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is. Ilyen például, a Keresztény Múzeum, melynek a leggazdagabb az egyházi gyűjteménye az országban, ilyen még a Főszékesegyházi Kincstár is, ami a leggazdagabb egyházi kincstár Magyarországon, és ami világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik. A városban található egyéb múzeumok például, a Balassa Bálint Múzeum, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, a Búvármúzeum, valamint a Babits Mihály Emlékház és a Rondella Galéria a várban.
A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma a Várhegyen, a Szent István tér 1. szám alatt található. A vármúzeum a feltárt középkori királyi palota megmaradt helységeit mutatja be, olyan híres termekkel, mint a Várkápolna vagy a Szent István terem. 2007-ben magyar restaurátorok hét éves munkájuk alapján bejelentették, hogy Vitéz János esztergomi érsek a várban található dolgozószobájában lévő Négy erény című freskóból az egyik, a Mértékletesség Botticelli korai munkája. A dolgozószoba 2009-ben Európai Örökség címet kapott. A vármúzeumot évente 101 ezer turista látogatja.
A Főszékesegyházi Kincstár szintén a Várhegyen, ám ez a bazilika emeletén található. A kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára. Egészen a 11. századig visszamenő műkincseket halmoz fel, leghíresebbek talán, a 15. századi Mátyás király kálváriája, mely a kincstár legértékesebb darabja, és az ország legnagyobb ékszerkincse. Más híresség továbbá, a Suki-kehely, amely a világ egyik legdíszesebb gótikus kelyhe, ami szintén a 15. századra tehető.
A Keresztény Múzeum az esztergomi vízivárosban lévő Prímási palota második emeletén tekinthető meg. A múzeum az ország leggazdagabb múzeuma és a harmadik legjelentősebb képtára. Sokszínű gyűjteményeivel a világ harmadik leggazdagabb keresztény múzeuma, a vatikáni és a müncheni után. A múzeum egészen a 13. századtól a 19. századig őriz magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festőktől származó képeket, továbbá magyar késő középkori és reneszánsz kori műalkotásokat is, mint például Kolozsvári Tamás Kálvária-oltár, M S mester passióképei, valamint a garamszentbenedeki úrkoporsó. A múzeumnak jelentősek továbbá az iparművészeti és a grafikai gyűjteménye is. A keresztény múzeum működteti a Mindszenty-emlékhelyet a bazilikában, valamint kiállítóhelyei vannak az Ószeminárium épületébe, ahol a modern kiállítások várják az oda látogatókat.
Rendezvények
- Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál
- Lampionos hajófelvonulás és Vízi karnevál
- Hídfutás (Párkánnyal közösen)
- Pünkösdi vásár
- Fesztergom
- Ister-Granum Népművészeti Fesztivál
- Szent István Napok
Érdekességek
- A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.
- 2004. június 4-étől a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, minden nap délután fél ötkor megszólal a királyi várból a város szignálja. A négy égtáj irányába fordított hangszórókból a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” című dal hangzik fel, mely emlékeztet az első világháborút követő, a magyarság szempontjából sorsdöntő eseményre. A hét utolsó két napján a szignál hosszabban hallható, az említett dallamon kívül négy másik dal is elhangzik. Ezek a „Boldogasszony Anyánk”, „Krasznahorka büszke vára”, „Ott, ahol zúg az a négy folyó” és az „Esti dal”. A dalokat Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész adja elő a felvételen.
- 2005 májusában adták át a Török főváros Ankara északi kerületében az Esztergomi vár hasonmását, az Estergon Kalesit.
- A Vízivárosban található forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba 156 méterre. A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.
- A városba három császár tett látogatást: Barbarossa Frigyes (1189), Ferenc József (1886), Akihito japán császár(2002).
- A bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.
- A 34 magyar szent mintegy harmada élt Esztergomban.
- A város alacsony népességszáma ellenére egyszer benyújtotta megyei jogú várossá válási kérelmét, de a törvénynek megfelelően a kormány elutasította azt.
| Elhelyezkedése | |
 
Esztergom
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 08″, k. h. 18° 44′ 25″ térkép ▼ | |
Esztergom
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
