A Dél-Görgény hegység Bucsin és Libán hágó közötti nyúlványain jött létre, az erdélyi magyar hegyi szórványtelepülések legnagyobb kiterjedésű, részben összefüggő, részben erdőségekkel meg-megszakított láncolata. Ez a terület a régi térképeken falvak nélküli fehér foltnak látszik, amelyet az úgynevezett. havasaljai falvak hatalmas erdőségei és havasi legelői borítottak.
Az irtáskaszálókon évszázadok óta léteztek szállások, amelyeknek egy része a XIX. század második felében állandóan lakott hegyi tanyává formálódott. A szórványtelepülésű völgyek és fennsíkok lakossága a birtokos községek havasokra költöző lakósságából került ki.
Hegyi tanyák sokasága borítja a Korondi hegyet, amely Pálpatakára és Fenyőkútra és Békástanyára tagolódik.
Pálpataka hét kilométerre fekszik Korond központjától! A Miklós- és a Köves-patak közti vulkáni fennsíkon, a Derékföld és a Málnavész oldala között, de 900–1000 méter magasan.
Pálpatakát 1898-ban törzskönyvezték. . 1946-ig Korond nagyközség 11. tízese volt.
Pálpatakának 1910-ben 372, 1992-ben 452 magyar lakosa volt. A 2002-es népszámláláskor 395 állandó lakósa volt a településnek
A falu turizmusa kiépülőben van, várják azokat a vendégeket, akik el szeretnének szakadni a kényelemtől és közel szeretnének lenni a természethez.
Az egész falunak olyan békés, nyugodt hangulata van, mintha az ember nem is ezen a Földön járna.
Faragott székely gyalogkapuk vezetnek a tanyák udvarára, itt van fából épített lakóház.
A ház mellett a szűrű (szérű) vagy szénáskert a csűrrel, fásszínnel, juhóllal, valamint a télire iderakott boglyákkal, kórécsomókkal.
Fenyők övezte kerítésben Pálpataka 1994-ben épült fatemploma.
A kis fatemplom védőszentje Szent Péter és Pál apostol, ez a helybélieknek a búcsú napja is egyben.
2001 óta június 29. körül rendezik a pálpataki falunapokat a Szent Péter és Pál napi templombúcsúval együtt.
A falunapokon fellépnek a helyi és meghívott ifjúsági hagyományőrző néptánccsoportok.
Színdarabokat, helybéli avagy sóvidéki táncokat népdalokat adnak elő.
Énekelni, táncolni itt is csak zenére lehet.
"Pálpatakán van egy nagy almafa,
Annak tetejébe három piros alma.
Egy közülük leesett a sárba,
Ki felveszi, nem veszi hiába.
Én felveszem, s letörlöm a sártól,
Sohasem válok el a régi babámtól."
Az iskola udvarán szines programokkal várják a szórakozni vágyókat mint : favágóverseny, fotbal vagy színdarabos bál, diszkó, koncertek
A pálpatakiak büszkék falujukra, nem költöznének el, jól érzik magukat a tanyavilágban.
A falunapokon garantált a szórakozás, aki itt volt, jól érezte magát !
Szóltak aki nem voltak mindennel megelégedve...
.
...vagy mosolyogva nézték a műsorokat, ...
... de a rendezvény sikeres, a résztvevők elégedettek voltak !
Pálpataki falunapok
Évente megszervezik Pálpatakán a már hagyományosnak számító nyári ifjúsági tábort is.
Itt a térséget hegyvidéki kaszálókkal és legelőkkel tarkított erdőségek borítják.Nyáron reggel szétpalják a rendet, majd egy-két óra mulva,ha jó meleg volt átforgatják a másik felére,hogy egyforma száraz legyen.Délután kicsi boglyába szedik össze,amit másnap még egyszer szét terítenek ,a teljes száradásig. Amikor elveri az eső a szinte száraz szénát kezdődik minden elölről.
Pálpatakán , itt a hegyi tanyatelepülésen állattartásból élnek az emberek.
A virágos rét fogalma itt teljesen megváltozik az idelátogató számára, térdig érő, sűrű margaréta tenger.
A nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek.
A 800 méternél magasabban fekvő gyepes terület gazdag, dús, füvei a tejelválasztásra kedvező hatásúak. Szarvasmarha- és juhlegelőnek egyaránt kiváló.
A havasi kaszálók és legelők állatvilága egyedülálló értékeket mutat fel. Legelterjedtebbek a lepkefajok, kígyók és a hegyi gyík (Lacerta vivipara).
Tetőn
(Kós Károlynak)
Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."
Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.
Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.
Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verõfény.
Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.
És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.
Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.
s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.
( Ápryli Lajos )
Pálpatakát szépen faragott, kétnyelvű helységnévtábla jelzi.
A tanyavilágba általában korán megérkezik a tél, mikor néhány arasznyi rétegével szelíden borul az égből szakadt világos tömeg a fekete földre.
Az apró házak tetején méternyi vastagon fekszik meg a hó, s elzár a külső világtól mindent.
Ahogyan Kányádi Sándor írta:
"Ül a tél a hegy tetején.
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba."
Nem lehet kimozdulni a házból, nincsen semmi munka, a tanyaiak későn kelnek, hogy a világot ne fogyasszák, reggel nyolc óra tájban esznek valamit, azután elcsetlen-botlanak a házban, az udvaron.
A ragyogó napfényben kéklő ég varázslatos színeket kölcsönöz a tájnak, amellyel mindenkit arra késztet, hogy gyönyörködjön benne!
A pálpataki plébánia 1948-ban alakult. Korábban Korondról látták el a hívek lelkigondozását.
A település első plébánosa Juhász Antal volt, aki plébánialakot építtetett.
1994-ben felépült a fatemplom Bordi János lelkész, szentszéki tanácsos vezetésével aki büszkén használja a „hegyi pap" ragadványnevet.
.
A templom belső tere, a székely népi faragászat remekműve.
Itt szinte minden fából van és faragva van...
...az oltár és a szentségtartó szekrény...
... és az oltárasztal.
Szent Péter és Pál apostolok.
Az oltár fából faragott Mária szobra a bal oldalon.
A Jézus szíve oltár fából faragott szobra, vázákkal és gyertyatartókkal.
Karácsony idején ünnepi hangulat költözik a pálpataki templomba.
A betlehemi jászoly Pálpatakán.
Faragott domborműves stációk a templom falán.
A X.-ik faragott stáció.
Szent Antal szobor.
A fenyőfákkal körbevett havas templomtető.
Egyetlen fehér tömeg minden, amit sehol se szakít meg a kocsik nyoma, vagy keréksávok
.
Csak az egészen járatos utakon van valamennyicske törés, azokon mozog lanyhán déltájban néhány szán, autó vagy ember, kikkel valami sürgős munka hagyatta el a tanyát.
Egyhangú élet télen a tanyákon, csak két uralkodó téma körül csoportosul a beszéd: a hó meg a hideg. Van mind a kettőből elég.
Vannak olyan házak is ahol téli időszakban ritkán nyílnak ki a kapuk.
A hatalmas belterületen szétszórt házak és állattartó épületek helyezkednek el.
Télidőben az idegen ritka vendég ezen a tájon, nem árt figyelni..
A magány, az elszigeteltség itt megszokott jelenség.
A pálpataki iskolában ma is meglévő iratok szerint 1901-ben már I-IV osztály létezett, 37 gyerekkel .Első tanítójuk 1900–1906 között Patakfalvi Zsigmond volt. A jelenlegi iskola 1922-ben épült, tanítói lakással.
1999-ben tovább bővült az iskola épülete, így mára korszerű, meleg, jól felszerelt osztálytermek várják a diákokat. Az iskola udvarán egy vendégház is található, amely minden kényelmet kielégítve várja a látogatókat.
Rendezvények, ünnepségek színhelye a pálpataki kúlturotthon.
Az iskolai közösség és az egyház jó együttműködésének köszönhetően itt a külvilágtól elzárt településen is magas szintű társadalmi élet zajlik.
Itt a tél, a maga szépségével és örömeivel, fagyával és havával. Pálpatakán a tél is csodálatos.
Egy téli séta a pálpataki fensíkon mennyi élményt és szépséget tartogat...
Út a télbe, út az ismeretlenbe, út egy kicsiny faluba, út a hófödte Pálpatakára...
Szinte a világ tetején érzi magát az ember, körben a távolban magas hegyek húzódnak, de addig semmi sem zavarja a kilátást.
A tanyavilágban egy hónap is kevés lenne ahhoz, hogy az ember bebarangolja és részletesen megnézze ezt a gyönyörű vidéket.
Hófehér gallérral, behavazott kucsmával, járatlan csapásokon lehet most bandukolni a fennsíkon.
Csodálatos látvány, mikor a déli nap sugarai végigsimogatják a havas tájat.
Szarvasok és medvék, farkasok és őzek vágta ösvények vezetnek tovább.
Végtelen csend és nyugalom. Az érintetlenség ritka pillanatai marasztalják az erre járót...
Nyáridőben itt üdezöld minden, de a tél hófehér birodalmában érdekes színfolt egy zöld színű ház.
Faragott, festett gyalogkapu.
Lassan a tanyavilágban is teret hódit a modern építkezés.
A távolságok maradnak, mindenki éli a megszokott életét.
Igazából napjainkban is sokan vannak akik nem is hallottak erről a kis településről.
Volt aki idelátogatott és távozása után ezt mondta:
"- azt hiszem, így nézhet ki a mennyország ..."
