A Patkó betyárfa Nyim és Som határában, a dombtetőn, a szántóföld közepén áll magányosan, méltóságteljes megjelenésével uralva az egész fennsíkot. „Patkó Bandi” és „Patkó Pista” néven elhíresült Tóth fivérekről kapta a nevét. Somogy megye „saját” betyárjának tartott Patkó Pista betyárvezért és társát 1862-ben a nyimi erdőben lőtték meg a csendőrök. Emléküket a hatalmas fenyő alatt és a nyimi temetőben is egy-egy kopjafa őrzi.
A távolról nézve tölgynek tűnő 160-200 év körüli fa valójában kapitális erdeifenyő, törzskerülete 276 cm, magassága 13 méter. Az ágrendszere fantasztikus formákat hozott létre az évek során. Felfedezhetünk rajta: szörnyeket, óriás szöcskét, szerelmeseket idéző ölelkező ágakat is.
Korabeli katonai térképek is jelölik. Sajnos 2012-ben kiszáradt, azonban edzett fája és torzója impozáns látványt nyújt a hegygerincen dacolva az elemekkel még sokáig.
Somogy megye egyik legtöbb látnivalót kínáló, és talán az egyik legnehezebb teljesítménytúrájának útvonala a Ságvári Löszölő túra is a Patkó fa felé vezet nyaranta, de egyéni utazók, túrázók, és kisgyerekes családok is szívesen megpihennek árnyat adó ágai alatt.
Betyáros emlékeket őriz még napjainkban is a Patkófa Nyim, Som, Ságvár és Bábonymegyer határában egy dombtetőn. Igaz, hogy mára kiszáradt de még mindig impozáns látvány az öreg fenyő de már mellette cseperedik az utód ami tovább őrzi a betyárok legendáit, mondáit. A bábonymegyeri temetőnél egy kopjafa is őrzi a Patkó legendát és emléket állít a betyároknak akik életüket vesztették az összetűzésekben. Mindennél sokatmondóbb az a tény, hogy a nép dédelgetve őrzi a legendát, miszerint egyfajta hősök voltak a szegény emberek szemében a gazdagok kárára. Dalok, mondák születtek róluk amikben mesélik, megéneklik a jótevő betyárokat és így cseppet sem halványult meg a legendájuk ereje az évtizedek alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése