Bicajjal a Tisza-tó körül / Folytatás a posztban

 Bringás körtúra a Tisza-tónál 2012./privát kommentár/
A tó körbe,nagyrészt gáton a bringautat követve+egy-két egyéni ötletelés,Tiszaroffi pluszkörrel kiegészitve./120km/

Útvonal:
Poroszló-Tiszafüred-Tiszaörvény-Tiszaderzs-Abádszalók-Tiszabura-Tiszaroff-Jánositanyák-Tiszasűly-Sajfok-Kisköre-Sarud-Poroszló

További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Mátra-körtúra / Folytatás a posztban

 Bringás körtúra a Mátrában /privát kommentár/
Nagyrészt a "klasszikus kör",egy-két kitérövel./86km/

Útvonal:
Parádsasvár-Mátraháza-Kékestető-Sástó-Gyöngyös-Károlytáró-Mátraszentimre/-istván,-lászló/-Vöröstorony-kilátó-Galyatető-Parádsasvár

További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Túraútvonal-animáció és térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

Szilvásváradon innen és túl / Folytatás a posztban

A Bükk-Hegység nyugati részének részletes bemutatása egyedi kommentárral.Turisztika,sport természeti látnivalók egy kerékpár nyergéből.Igaz nem rövid,cserébe viszont jó hosszú,de talán nem unalmas!! ...legalábbis remélem:)

Útvonal:
Bányahegy/Répáshuta/-Olaszkapu-Gerennavár-Milleneumi kilátó-Szalajka völgy/Vadaspark-Pisztráng tenyészet-Alsó tó-Szikla forrás-Erdei muzeum-Fátyol vízesés-Gloriette tisztás-Felső tó-Szalajka forrás-Istállós barlang-Kisvasút-Büfésor/-Horotna völgy-Katonasirok-Bélapátfalva-Balaton-Borsodnádasd-Járdánháza-Csernely-Bükkmogyorósd-Szilvásvárad-Tótfalusi völgy-Olaszkapu-Bányahegy

Térkép és néhány fotó:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

Aggteleki Karszt: Ahol még a madár se jár / Folytatás a posztban

Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. A „karszt” elnevezés arra utal, hogy a hegység területének legnagyobb részén többé-kevésbé karsztosodó kőzetek (különböző mészkőfajták) bukkannak a felszínre, és ezekben szembeötlően kifejlődtek a karszt felszíni és felszín alatti formaelemei. Utóbbiak közül a leglátványosabbak és nevezetesebbek a cseppkőbarlangok: ezek közül a legnagyobbakat az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben a Világörökség részeivé nyilvánította. Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára.

Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park része.

A karszt már az ősidőkben lakott volt, és az emberi tevékenység a kőkorszaktól máig jelentősen átalakította a táj képét. A 19. század végéig a falusi lakosság hagyományosan állattartásból, mészégetésből, szénégetésből, (a filoxéra-járvány előtt) szőlőművelésből, fakitermelésből és kisebb mértékben (főleg a Jósva-patak völgyében) növénytermesztésből élt. Ebből adódóan a karszt növényzete zömmel másodlagos, amelyben az eredeti növényzetből csak egyes fajok őrződtek meg. A kaszálók és a „szőlőhegyek” kaszált aljú gyümölcsösei azonban bár mesterségesen kialakított, de rendkívül fajgazdag növénytársulásokká alakultak.

Az időben és térben változó területhasználat másik következménye a növénytársulások mozaikos jellege, amit a karsztfennsík szélsőségesen változatos mikroklímája is elősegít. A növényzet fajösszetételében jól tetten érhető kárpáti hatások mellett a meredeken délnek néző völgyoldalak már-már mediterrán hatást keltenek. Mindez együtt rendkívül változatossá teszi a karszt növényvilágát.

A hegységben idáig több mint negyven halfajt azonosítottak, azaz a Magyarországon ismert halak több mint felét. E fajok közül 13 védett.

A 16 hazai kétéltűfajból tizenhármat, a 15 hazai hüllőfajból kilencet figyeltek meg. Kétéltű az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) is.

A közel 370 magyarországi madárfajból hozzávetőleg kétszázat figyeltek meg a hegységben, illetve a Jósva-patak és a Bódva völgyében. Egyebek közt itt él Magyarország legnagyobb és legstabilabb császármadár (Bonasa bonasia vagyTetrastes bonasia) állománya (mintegy 50–60 pár). A hegység legjelentősebb madárritkasága a parlagi sas (Aquila heliaca). A nyírfajd (Tetrao tetrix vagy Lyrurus tetrix) az 1940-es, a kerecsensólyom (Falco cherrug) az 1980-as években költött itt utoljára.

A barlangok miatt a hegység legismertebb emlősei a denevérek, de a területen számos rovarevő, rágcsáló és kisragadozó is él. A nagyragadozók közül a szürke farkas (Canis lupus) az 1980-as évek közepén, az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az 1990-es évek elején települt vissza. Medvék szórványosan át- átlátogatnak a Felvidékről, de 2008-ig még nem telepedtek meg. 2015-ben is felbukkant egy példány.

Az ismert turisztikai célpont kevésbé felkapott részei,egyedi látásmódban és kommentárral.
Várrom,kimustrált bánya,vadregényes tó,méteres dagonya,nyakig érő gaz és minden,mi szem -szájnak ingere!
Közlekedési eszköz: Kerékpár

Útvonal: 
Perkupa-Dobódél-Bódvarákó-Esztramos-hegy-Bódvaszilas-Szögliget-Szádvár-Ménes-tó-Ménes völgy-Szelcepuszta-Szelce völgy-Lófej völgy-Tohonya szurdok-Jósvafő?-Kecső völgy??-Kecovo???-Aggtelek????

Térkép :
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

Pádis, avagy az "elveszett világ"./ Folytatás a posztban

Gyalogtúra a Bihari hegyekben/néhol extrém körülmények között/ 3 nap/privát kommentár/
További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Leirás:
" Léglegzetelállitó sziklaalakzatok,bövizű patakok,hihetetlen magasságok,félelmetes mélységek,feneketlen barlangok,érintetlen erdők,robajló zuhatagok,vadregényes kanyonok,valószerűtlen szinek,gyönyörű panorámák-azaz,a természet maga: PÁDIS-KARSZT" by Cobranco

Útvonal:
1.nap: CSODAVÁR:
Glavoj-rét -- Csodavár /Dolina 1,2,3 -- Tulogdi Gador -Balcon 1,2,3/ -- Ponor-rét -- Glavoj-rét
2.nap: GALBINA-KŐKÖZ
Glavoj-rét -- Porcika Zsomboly -- Galbina-kitörés -- Minerva,Ruzitska, Tombolo, Najád, Bujdosó, Eminenciás-vízesés -- Czáran-barlang -- Florarét -- Eszkimó-jégbarlang -- Galbina-szirt -- Glavoj-rét
3.nap: SZAMOS-BAZÁR
Pádis -- Aragyásza-barlang -- Medúza-zug -- Fortuna-liget -- Moloch-barlang -- Baál-tornya -- Cukorvár -- Belvedere-pont -- Babylon-kapuja

Térkép/Map/:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

A videóhoz tartozó "SLIDESHOW" megtekinthető itt:
http://www.youtube.com/watch?v=KxHxeB...

Walkingtour in Padis/Bihar Mountains,Transylvania/./hungarian speaking/
More videos,pictures here:http://cobranco.atw.hu/

Cserépváralja / Folytatás a posztban

 Cserépváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban, Miskolctól kb. 50 kilométerre délnyugatra. A legközelebbi város:Mezőkövesd 18 km-re.

 A terület már az ókorban is lakott volt. Először 1214-ben említik. Várát 1248–1350 közt építhették. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg.

Látnivalók

• kaptárkövek
• Barlanglakásos tájház berendezve, valamint nagyszámú elhagyott barlanglakás
• Cserépvár romjai (a község határában a Nádor-patak völgyében emelkedő Várhegyen található)
• Kastély romjai
• Modern templom (Csaba László terve alapján, 1961)
• Túraútvonal Kácsra (piros jelzés)
• Római katolikus kápolna
• Országos turistaútvonal

Elhelyezkedése

Cserépváralja Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 20° 33′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 20° 33′ 51″ térkép ▼

Cserépváralja Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

ABALIGETI KÉPESKÖNYV / Folytatáshoz kattints a posztra

Jági tanösvény / Folytatáshoz kattints a posztra

Könnyű, változatos tanösvény

A népszerű, könnyű körtúrával bejárható Jági tanösvény az Európa Diplomás Nagy-Szénási fokozottan védett terület északi részén, Pilisszentiván határában található.

A tanösvény hossza: 3,5 km

Időtartam: 2 óra

A túra jellege: Könnyű erdei séta, jól jelzett, kényelmes erdei utakon,, ösvényeken, minimális szintkülönbségekkel. Kisebb gyerekekkel is bevállalható.

Kiindulópont: Pilisszentiván, sportpálya melletti parkoló a Villa Negra büfé előtt. Pilisszentiván főutcájáról, a Szabadság utcáról a Sport utcára kanyarodva 100 méter a parkoló. Autóbusszal: 830-as Volánbusz járat Budapest, Árpád-hídtól. A Szabadság út 126. nevű megállótól a piros kereszt jelzést követve a kálvária mellett 15 perc alatt érünk a sportpályához.

Térképkivágat: Budai-hegység 1:25 000 (Szarvas-Faragó)

Leírás

A tanösvény jelzése a zöld falevél, viszonylag sűrűn találunk jeleket a fákon, eltévedni szinte lehetetlen. Sajnos hagyományos információs táblákat, a kiindulópontnál elhelyezett tábla kivételével, nem találunk, a tanösvény állomásait kizárólag a tanösvény füzet segítségével ismerhetjük meg. Legcélszerűbb a füzetet letölteni innen: http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf

A parkolóból széles erdészeti úton indulunk el nagy tölgyfák árnyékában, majd balról egy kis kőfejtőt elhagyva hamarosan az út legromantikusabb részéhez, a Jági-tóhoz érünk. Idáig akár babakocsival is eljöhetünk.

A békáktól hemzsegő tó és környéke nagyon hangulatos, kissé feljebb egy kulturált pihenőhelyet is találunk. A tavat megkerülve a tanösvény jobbra fordul, majd egy akácoson átvágva, végig egy árok mellett haladva, egy szűk kis rozogának tűnő fahídon átkelünk a patakon.

Az ösvény egy nagy jobb kanyart vesz, és enyhén emelkedve elérjük a tanösvény legmagasabb pontját (290 m), ahonnan egy kis fából ácsolt kilátóra is felmehetünk Bár a növényzet miatt nem teljes a kilátás, azért szépen rá lehet látni a környék hegyeire, a hatalmas Vadász-rétre.

A kiszélesedő utat rövidesen balra elhagyjuk egy kis ösvényre térve, amely keresztülvisz egy vadvédelmi kerítésen egy falétra segítségével.

Szép erdőben lejt a jól követhető út a már kiszáradt Hársas-forrás környékén lévő pihenőig, innen egy jobb kanyar után a tanösvény egy felhagyott legelő szélén vezet. Jobbra az út szélén egy érdekes emléket ún. kép-követ találunk, amelyek állítása jellemző volt Pilisszentiván német lakosai körében. Emlékhelyként vagy imádkozó helyként szolgáltak a kőből faragott, kereszttel koronázott, és szentképpel díszített kis oszlopok.

A tanösvény utolsó szakasza a Vadász-rét falu felőli szélén vezet, a volt legelőt benőtte a hatalmas cserjés, az út szinte alagútként fúrja át a kökény, galagonya, csipkebogyó bokrok sűrűjét. Ősszel roskadoznak a bokrok a különböző, jórészt ehető bogyók súlya alatt.

Pár perc alatt elérjük a falu szélső házait, és kiindulási pontunkat.

Ajánlott turistatérkép: Budai-hegység 1:25 000 (Cartographia)

Mária Út / Folytatáshoz kattints a posztra

Mária-út néven egy Közép-Európában haladó zarándokút (és turista út) építése folyik több hazai és külországi egyesület és alapítvány összefogásával. A kezdeményező egyesületek és alapítványok célja az, hogy megismertessék Közép-Európa vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos zarándokhálózatot építsenek ki. A Mária-út a modern vallásos szemléletnek megfelelően ökumenikus.

A Mária-út megalakításához a hazai Szűz Mária búcsújáró helyek nagy száma és az El Camino zarándokút adta a gondolatot. A kezdeményezés első útvonala már a Mária-út elnevezést kapta egy 2007-ben alakult szervezet kezdeményezéséből. Az első zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig tart. Ez az útvonal mintegy 1400 kilométer hosszúságú. Ezt a távot gyalogosan mintegy 60 nap alatt lehet megtenni. A kelet-nyugati szakasz két részre bontható. A Mariazell–Budapest szakasz 500 kilométerét mintegy 20 nap, a Budapest–Csíksomlyó szakasz 900 kilométerét pedig mintegy 40 nap gyalogtúrával lehet megtenni.

Később kibővült a zarándoklat útvonala a Częstochowatól Medzsugorjéig tervezett szakasszal.