A következő címkéjű bejegyzések mutatása: középkori. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: középkori. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. augusztus 30., péntek

Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink - Rád falu

A templom eredetileg egy lapos, jól kiégetett vörös színű téglából falazott félköríves szentélyből és egy ennél alig szélesebb hossznégyszögű hajóból állt. A kis templom falainak alapozása különleges, kb. 1 méter mély, és 1,25 m széles, mivel az épület homokos talajra épült, ezért óvni próbálták a víz bemosódásoktól és a talajmozgásoktól. A Rád nemzetség Vecelin és a fia, Rád leszármazottjait jelenti, akik Somogyban, a legyőzött Koppány területén kaptak birtokokat. Ők voltak a település első birtokosai, építői. A templom korai eredetű, Vecelin és leszármazottjainak kegyúri bencés egyháza. A pannonhalmi bencés apátság már egészen korai időktől fogva kapott itt adományokat magánosoktól. 1131–1141 között András remete, korábbi veszprémi prépost rádi szabadosokat, 6 szőlőművest és 3 szőlőt, 1146-ban Szines asszony 5 szőlőt 5 háznéppel együtt ajándékoz a pannonhalmi apátságnak. Egy fontos történelmi esemény is a településhez kapcsolható. Az Imre király és öccse, a későbbi II. András közötti testvérháború egyik csatája 1199-ben Rádon zajlott. Ez a harc Imre győzelmével ért véget. Tard falunak a Megváltó tiszteletére szentelt templomáról is szó esik, a Rád nemzetség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az ő kegyuraságukból került át a pannonhalmi apátság birtokába, holott éppen e templom tizedéért már a XII—XIII. század fordulóján pereskedés folyik a veszprémi püspökség és az apátság között. A bencés apátságon kívül egy 1229-es adat szerint a fehérvári káptalannak is volt itt birtoka. Az 1237-1240-es Albeus-féle összeírás alapján tudjuk, hogy 10 ház szőlőművese, 1 jobbágya, és 3 ház „börtöne," praeco-ja volt a monostornak Rádon. 1255-ben a Rád nemzetség tagjai 3 márkáért 30 hold földjüket, a hozzátartozó rétekkel és 2 szőlővel együtt adják el a pannonhalmi apátságnak. Néhány évvel később, 1261-ben már a szomszédos Tardon levő birtokukat is eladják 36 márka, korábban felvett kölcsön ellenértékeként. A XII-XIII. századtól a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is rendelkezik itt birtokkal. A bencés rend térhódítása az ősfoglaló Rád nemzetség tagjaival szemben is jellemző. A tatárjárás nem okozhatott nagy törést a település életében. Tudjuk, hogy Rád a 12. század végén a Szemesen, Gamáson és Marcalin át futó hadiút mellett feküdt. Egy másik, Rádot is érintő út kelet felé, Teleki, Ozora és Simontornya irányába vezetett. Rádtól nyugatra a bereken átkelve a Balaton déli partján folytatódott az az út, amely az északi partra átjutást biztosító átkelőt is érintette. A Rád család egyik ága Pozsega vármegyébe került a XIII. századtól, egy másik ág egyik leszármazottja Benedek néven 1290-1309 között Veszprém püspöke. A család harmadik ága pedig Rád és még pár környékbeli falu birtokosa. Az 1318-ban szereplő Rádi Márk ekkor vagy bérlője, vagy jogtalan használója az apátság itteni birtokainak. Az eredeti románkori templomot több ízben érte átalakítás, bővítés. Ezek közül az első a XIII- XIV. század fordulójára keltezhető. Ekkor új hajót építettek hozzá a korábbi hajó nyugati végéhez, így az eredeti templom egyetlen, nyugati bejárata eltűnt a nyugati fal teljes lebontásával. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi, ezután már szentélyként használt hajóval. Ennek kiképzése úgy történt, hogy a korai nyugati zárófalat csaknem teljesen eltávolították, kivéve az új diadalív lábazata alatti csonkot. A templom bejárata a déli oldalra került. Karzat is emelkedett az új hajó nyugati harmadában, tartóoszlopainak alsó részei ma is megfigyelhetők. A templomot 1333-ban, a pápai tizedjegyzék említi először, ekkor Péter papja 50, az 1335-ös összeírásban Gergely papja 20 dénárral szerepel. Később, a 14. századból vannak arra adatok, hogy a Rád nemzetség tagjai bérlik a pannonhalmi apátság itteni földjeit. Tudomásunk van arról, hogy az 1348 utáni évtizedekben Rádi Lőrinc fia, Imre bérelte a pannonhalmi apátság itteni birtokrészét évi 300 ezüstdénárért. A XV. században került sor az oltárral ellátott sekrestye, kápolna hozzáépítésére a románkori hajó északi oldalához. Ezt az épületrészt teljes mértékben kőből falazták, ellentétben a korábbi templomrészekkel, amelyek főként téglákból álltak. 1419-ből István nevű plébánosát ismerjük. Ezekben az időkben a Somogyi főesperességhez tartozott, templomát Szűz Máriának szentelték. Rádi birtokrészét az apátság a XV. század folyamán is bérbe adta, 1449-ben 3 forintért Bodó Gergely bérelte. 1451-ben bortizeddel kapcsolatos pereskedés folyt a fejérvári káptalannal, ekkor Rádon 89 szőlő tizedéről van szó. 1517-ből Kelemen nevű plébános neve maradt fenn. 1534-ben a Rádi, főapátsági jószágot 13 portával írják össze. Az 1573–1575-ös török összeírásokban még szerepel, ezekben 8 házat említenek. Ekkor a hódoltsághoz tartozik a terület, és kétfelé adózik, mert 1572-ben a tihanyi vár is 7 háztól 10 Ft adót szed. Később elnéptelenedik, A visszahódítás után csak majorság marad a falu helyén. A faluról az utolsó ismert adatunk 1588-ból származik. Faluként nem létezik többé.




Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink - Bennek falu (Béndekpuszta)

Béndek a somogyi rengeteg közepén, Hács község mellett található. Csak az 1857-ben épült klasszicista templom és a mellette lévő gótikus templom romjai emlékeztetnek az egykori falura. A kora gótikus egyhajós, keletelt templomból ma már csak pár oldalfal töredéke és egy boltív látszik. Minden év szeptemberének harmadik szombatján megtartják az elszármazottak találkozóját, a béndeki búcsút, melynek keretében Istentiszteletet is tartanak. A falu plébániájának legkorábbi írásos emléke egy 1237-es felsorolás, ami a somogyi főesperesség 176 plébániája mellett említi a béndeki plébániát is. Béndek a XIII. században néptelenedett el először,. A települést először 1331-ben említik, Terra Bendek alakban. Ekkor Szécsényi Tamás erdélyi vajda Bennek birtokosa, aki I. Károly királynak nyújtott érdemeiért kapta jutalmul.. 1331. okt. 8.-án megtartották a birtok határjárását. Később a fia, Szécsényi Kónya, majd az ő fiai, Frank és Simon mesterek tulajdona lett. 1388.08.09-én arról hallunk, hogy Zs. a Szécsényi Konya bán fiaitól csere útján megszerzett Somogy vármegyei Bennek királyi birtokot Kanizsai János fia Miklós tárnokmesternek adja. 1392.11.29-én Kővágóörsi György két budai házát cseréli el Kanizsai Miklós tárnokmester Bennek nevű birtokával. 1397.06.15-én a somogyi konvent előtt Kővágóörsi György esztergomi várnagy Bennek birtokát tartozékaival 2800 aranyforintért eladta Kanizsai János fiainak, János esztergomi érseknek, Miklós tárnok- és István ajtónállómestereknek. 1407. évben, Szent Egyed napján Twli Bálint familiárisaival megölt egy Péter nevű Benneki jobbágyot, aki a nyílt úton hazafelé tartott, és tőle rabló módjára elvette javait. Kanizsai Miklós özvegye a gyilkosság miatt ítéletet kért. Ezzel összefügghet, hogy Kanizsai Miklós özvegye Bennek-i népeivel és jobbágyaival erőszakkal elvezette Twli János fia, Bálint két jobbágyát. 1409.08.04-én a zalai konvent előtt Kanizsai Miklós özvegyének 25-öd magával tisztítóesküt kellett letennie, hogy Benneki népeivel Twli Bálint Thwl-ban lakó két jobbágyát nem vezette el. Kanizsai Miklós özvegye Szent György 20. napján, május 13-án ötvened magával arra tette le az esküt, hogy Twli elkövette a gyilkosságot és rablást. Twli Bálintot a Zalai konvent elmarasztalta, és birtokaitól megfosztotta. 1445. február 6-án zálogjog címén Bennek birtokosa Bakonoki Thwrek László és családja lett, majd 1446.11.11-én a Kapornaki konvent előtt megjelent Kanizsai Tárnok mester, János fia, Imre, másrészt Bakonoki Twruk László, Kanizsa vár várnagya. Kanizsai Imre a hűséges szolgálatok jutalmazásául, és a 2000 arany forintért, amelyeket a vár védelmére és az őrség fizetésére fordított a sajátjából, Twruk Lászlónak és családjának adományozta örök tulajdonul. Pathi Török László halála után özvegye, Lucia és családja a köztük megosztott Bennek birtokot 1474.10.30-án a fehérvári keresztes konvent előtt 1200 magyar aranyforintért zálogba adták a fehérvári káptalannak. 1486-ban Pathi Török László Bennek és birtokai felét testvérének, Bornemisza János királyi kincstárnoknak adományozta, aki részére a királytól kijárta hűtlensége bocsánatát, és így megmentette feje elvesztésétől. Fentieket Mátyás Király 1487.01.05-én átírta és megerősítette. 1487 végén Tholnai Bornemisza János mester, visszaadományozta Török Lászlónak. A XV. század végén Orbán egri püspök Bornemyza Jánosnak Bennek birtokát és Penthekheli birtokrészét elfoglalta, és Bornemyza Jánost fővesztéssel, akasztással fenyegette. János félelmében, hogy fejét mentse, az országból a rómaiak királyához, Miksa császárhoz menekült. Baynai Both András rövid időre kiragadta ezeket a birtokokat a püspök kezéből, majd Orbán püspök halála után Bátori István országbíró tette rájuk a kezét, és Bornemyza Jánosnak hazatérése után azokat visszaadta. A XVI. században több fegyveres támadás érte Benneket a törökök részéről. Ekkor elpusztult a temploma is. A legenda szerint 1590 körül, egy török portya alkalmával a falu lakosságának nagy része a templomba menekülve keresett menedéket, de a törökök rájuk gyújtották a tetőt. Mindenki bennégett, és a kint maradtakat kardélre hányták. Néhány szerencsésnek sikerült elmenekülnie, de ők többé nem tértek vissza, és Béndek újra elnéptelenedett. A falu a XVIII. század elején cselédeknek adott otthont. A XIX. század közepén nagyobb mérvű, szervezett betelepítés során németeket és magyarokat költöztettek ide, és felépült az új templom is. A faluban és környékén először 1949-ben, majd 1956-57. években folytak régészeti feltárások. Az újkori települést 1983-ban hagyta el utolsó lakója, és a környék pusztulni kezdett. Az erdő visszavette a falut területét, és az épületek romlásnak indultak. Ezután a házakat lebontották, és anyagukat elhordták. Pár évvel ezelőtt a lelkes Lengyeltóti kántor, Molnár Zoltán helyi civilekkel elhatározta, hogy a szűkös anyagi lehetőségeiket kihasználva megmenti a falu megmaradt két templomát a végső pusztulástól.





2018. április 16., hétfő

Paraszt étterem Párkányban / Folytatás a posztban

Leparasztozzák és lecsürhézik a vendégeket, mégis népszerű a középkori étterem Párkányban
Sipos Zsolt, a cég tulajdonosa egy percig sem csinált titkot abból, hogy középkort idéző paraszti feeling várja a vendégeket, ahol a kiszolgálás stílusát is az évszázadokkal ezelőttihez igazították. Hogy ne érjen senkit sem meglepetés, weboldalukon feketén fehéren tájékoztatnak a várható kalandról. 
Aki belép az étterembe, már a látványtól úgy érzi, mintha más világba csöppent volna. Két csontváz és egy ketrecbe zárt boszorkány figurája fogadja a meglepett vendéget. Amikor aztán megérkezik a pincér, s kedvesen közli, hogy „Helló büdös paraszt, ülj le és zabálj!”, nem mindenki érti a tréfát.


Akadt, aki már a bejáratnál visszafordult, a többség azonban nevetéstől könnyezve foglal helyet és szemrevételezi a középkori, korhű dekorációt, a Facebookon pedig büszkén posztolnak a vendégek. Az egység ugyanis igen népszerű!
Aki felkészülten érkezik, és a Középkori Parasztétterem weboldalán előzetesen tájékozódik, azt nem éri meglepetés, mert tudja, ha letegezik, vagy tenyeres-talpasnak esetleg csürhének nevezik, nem megsérteni akarják, csak a középkori zabatanya hangulatát idézik.
Mindenféle jó itókával megitatunk. A sör, a bor a pálinka és a tiszta víz torkodat tanyánkon kellemesen nedvesíti. Mivel a középkorba látogattál, ne csodálkozz, ha a pajkos felszolgáló letegez, vagy a csapos lármázva szólongat. Viselkedésük talán durvának tűnik, de hidd el, jó emberek ők. Gondoskodnak róla, hogy üleped puhán nyugodjon, hasad válogatott jókkal megteljék, hogy végül jó pár arannyal könnyebben távozhass.
"Ha a vendég kikéri krigli italát, annak felszolgálását sem ússza meg szó nélkül. A pincér minden valószínűséggel odamondja, hogy “nesze neked is itt a lőré, igyad, legalább addig sem jártatod a pofád.”
Ételt – melyek kiadós, fatányéron felszolgált adagok – könnyen választhatunk. Van egy középkori nyelven és mai magyarsággal megfogalmazott változata is minden ételnek, melyből most hármat megismerhetnek.
A sült nyúl középkori leírása így olvasható:
Tapsifülest tepsiben vörösre sütöttem, zabáld paraszt sebtiben, vagy zsíros pofád beverem.
Sült csirkeszárny régiesen:
Hé paraszt! Ha tiknek ropogós szárnyát szopogatnád, harapdálnád, fokhagymától bűzlene a pofád.
Egyik legnépszerűbb ételük, a sült csülök középkori parasztsággal így hangzik:
Csocsám lábát levagdostam, jó pácban megúsztattam. Ropogósra sütöm neked, itt van paraszt nesze egyed!
Ehhez nem is tudunk mit hozzáfűzni! Jó kacagást, jó szórakozást, jó étvágyat, ha bármikor betoppannának a Középkori Parasztétterembe Párkányban.
A határ közelében, a szlovákiai Párkányban nyílott Középkori Parasztétterem (Stredoveká Sedliacka Reštaurácia) olyannyira sajátos hangulatú, hogy nem mindenkinek tetszik. Mielőtt néhány kuriózumot megismernénk, kedvcsinálónak nézzék meg a vendéglátóhelyet népszerűsítő rövid videót, amely megadja az alaphangot a folytatáshoz:

2017. február 6., hétfő

A visegrádi palota története / Folytatás a posztban



A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.

Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. E mellé a palotarész Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.

A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.  .
Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.

A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről. A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték, és még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában.
A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.




Elhelyezkedése
Visegrád (Magyarország)
Visegrád
Visegrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′k. h. 18° 59′Koordinátáké. sz. 47° 47′, k. h. 18° 59′térkép ▼
Visegrád (Pest megye)
Visegrád
Visegrád
Pozíció Pest megye térképén