2017. július 2., vasárnap

Az Egerszalóki sódomb és környéke

 Egerszalók, Hőforrás, sódomb a falu igazi nevezetessége a község déli részén A 410m mélyről feltörő hévízforrás víze 65-68°C. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.

 Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített.






































 A falu határában kaptárkövektalálhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent Lálszó király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.


Elhelyezkedése
Egerszalók (Magyarország)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 00″k. h. 20° 19′ 60″Koordinátáké. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″térkép ▼
Egerszalók (Heves megye)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Heves megye térképén

2017. július 1., szombat

SZALAJKAVÖLGY / Folytatás a posztban

 A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

 A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút.



 Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A kisvasút napja október második szombatja, üzemeltetője az Egererdő Zrt.
A vasúton éves szinten több mint 200 000 utazás történik, így a magyar kisvasutak közül igen előkelő helyen áll. A 2014-es Országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.


 A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.
A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.
 A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.
Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

 A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).



 A Kárpátok őre fából faragott szobor, ami Szilvásvárad közelében a Szalajka-völgyben található.
Az eredeti Kárpátok őre szobrot, Szeszák Ferenc alkotását 1915. május 23-án állították fel Kolozsvár főterén. Az első világháború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái azonban 1918. december 24-én felrobbantották.
A magyar kisebbség 1989 után újra fel akarta állítani ezt az emlékművet az eredeti helyén, de politikai okokból ez csak később, 2007-ben Csíkcsomortánban sikerült.

A Kárpátok őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, kb. 2 tonna súlyú első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobor egyetlen (230 éves) tölgyfatönkből faragva.



 A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.











Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...