2018. december 3., hétfő

Mikulás-lázban ég a lillafüredi kisvasút

A “Diósgyőrért” Közhasznú Alapítvány az Északerdő Zrt.-vel együttműködésben 2018-ben 16. alkalommal indította útjára a Diósgyőri Mikulásvonat®-ot, amely nem hétköznapi utazást jelent a fűtött vagonokban a lillafüredi kisvasúton, hanem egy közel 2 és fél órás, varázslatos kalandot a gyermekek és családok számára a Mikulás meseszép, varázslatos Mesebirodalmában.



Miskolc, 2018. november 29.
A Diósgyõri Mikulásvonat útban Lillafüred felé 2018. november 29-én.
MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Miskolc, 2018. november 29.
Krampusz játszik gyerekekkel a Diósgyõri Mikulásvonaton útban Lillafüred felé 2018. november 29-én.
MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az Északerdő Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút (LÁEV) kívül-belül feldíszített és fűtött, este kivilágított vonatain minden kocsiban krampuszok várják a gyermekeket, akik az utazás alatt – játékos formában – felkészítik a résztvevőket a lillafüredi kalandokra. Lillafüreden a “Mesebirodalom” kapujánál maga a Mikulás várja a kicsiket, majd további jelmezbe öltözött szereplők bekapcsolódásával interaktív szabadtéri mesejátékba vonják be őket, meseszép díszletek között, a miskolci óvodások és általános iskolások által feldíszített parkban.



Miskolc, 2018. november 29.
A Mikulással sétálnak a Diósgyõri Mikulásvonattal érkezett gyerekek Lillafüreden 2018. november 29-én. A
MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Miskolc, 2018. november 29.
A Diósgyõri Mikulásvonattal érkezett gyerekek Lillafüreden, a Mikulásháznál 2018. november 29-én.
MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Miskolc, 2018. november 29.
A Diósgyõri Mikulásvonattal érkezett gyerekek Lillafüreden, 2018. november 29-én.
MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A program 2-10 éves gyermekek számára nyújt játszva tanulással felejthetetlen élményt. A Mikulásvonat december 16-ig közlekedik, a vonatok minden nap: 9:00; 11:35; 14:10 és 16:45-kor indulnak a Miskolc, Dorottya út – Lillafüred útvonalon oda és vissza is.

2018. december 2., vasárnap

Egy sosem látott csodamadár jelent meg Magyarországon!

Ismét felbukkant egy olyan madár Magyarországon, amilyet még eddig nem láthattunk! A csodálatosan szép lazúrcinege lepett meg minket, Sándorfalva térségében, ismerkedjünk meg vele közelebbről! 
Lazúrcinege Magyarországon
2018. november 18-án, vasárnap reggel lazúrcinegét figyelt meg három madarász (Barkóczi Csaba, Domján András, Gyarmati Gábor) Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában. A kóborló madárka példányai fel-felbukkanak Európában, már a volt Jugoszlávia területéről is vannak megfigyelési adatai, viszont Magyarországon hitelesített előfordulási adata máig nem volt. 

Ez a madárfaj is állandó a fészkelőterületén, csakúgy, mint az idehaza megtekinthető cinegék, a kóborló példányai éppen ezért nagyon ritkák. Legutóbb 2008. november 6-án került kézre egy hasonló madár, akkor is ugyanebben a térségben, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában fedezték fel. Mint később kiderült a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő kék cinege-lazúrcinege hibridek, és ő is közéjük tartozott. 
A mostani lazúrcinege megfigyeléssel immáron 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését, és méretét figyelembe véve, kiválónak számít. 

És végre valahára a madár valószínűleg gond nélkül fel fog kerülni a hazai fajlistára, mivel a madárról bizonyító fotók is készültek, ilyenkor pedig jön a Nomenclator Bizottság szokásos ellenőrzése, ezután minden akadály elhárul. 
A hazai madarász társadalom természetesen útra kelt, miután a hír napvilágot látott, és még aznap sikerült megfigyelnie sok mindenkinek a délutáni szürkületben ugrándozó madarat. A hét elején biztosan még több száz, vagy ezer madárfigyelő teszi tiszteletét a környéken, még külföldről is fognak érkezni, hogy megnézhessék a különleges madárkát. A következő oldalon bemutatom nektek a meseszép lazúrcinegét, megéri lapozni egyet! 
Lazúrcinege Magyarországon

A lazúrcinege (Cyanistes cyanus vagy Parus cyanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába és a Cyanistes madárnembe tartozó faj. Habár egyes szakértői vélemények szerint a Cyanistes madárnem csak a Parus nem alneme, az Amerikai Ornitológusok Szövetsége (American Ornithologists' Union) a Cyanistes-t külön madárnemként kezeli.

Ezt a feltevést alátámasztani látszanak a mitokondriális DNS cytochrome b génszakaszának analízise során elért eredmények is, ráadásul feltételezik, hogy talán más cinegefélékkel sem mutatnak olyan szoros rokonságot, mint azt elsőre gondolták. Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus cyanus néven. Az Amur-vidéktől nyugat felé, Közép-Ázsia, Oroszország és Kelet-Európa dús aljnövényzetű lombhullató erdeinek, folyó menti füzeseinek és bozótosainak gyakori fészkelője. Nem vándormadár, költőterületén állandó, de egészen Franciaországig és Hollandiáig is elkóborolhat.

Magyarországi előfordulása

Hazánkban szórványosan több észlelését is jelentették, de hitelesített előfordulási adata 2018-ig nem volt. [Abban az esetben hitelesíthető egy megfigyelés, ha arról legalább három tapasztalt madarász egymástól függetlenül, hitelt érdemlő módon számol be, vagy ha van tárgyi bizonyíték a faj előfordulására (fénykép, videó, elejtett példány, stb.). Tehát amíg csak egy vagy két madarász lát egy-egy példányt, addig az előfordulást nem lehet hitelesnek tekinteni.] Elfogadott észleléseket az utóbbi időben csak a kék cinegével alkotott hibridjével kapcsolatban regisztráltak, két alkalommal (1988-ban és 1989-ben).
Alfred Brehm Az állatok világa című műve ekképpen számol be az akkori Magyarországon látott lazúrcinegékről: "A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara. Téli vendég, amely eddig kimutathatólag csak a mai Szlovákia területén található Bártfán fordult elő. Dr. Mihalovita Sándor látta itt először, 1876 márciushavában, majd 1882-ben, amikor újból jelentkezett, néhány példányt el is ejtett s ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ajándékozta, ahol ezek mai napig is megvannak. Bártfán akkor kivételesen sok mutatkozott. Október 25-én 6 db, 29-én 5 db, majd utoljára november 7-én 6 db."

Chernel István 1899-ben kiadott, Magyarország madarai című háromkötetes, monumentális madaras könyve arról is beszámol, hogy Herman Ottó a kiskunsági(akkor Pest vármegyei) Solton észlelte előfordulását.

2018. november 22., csütörtök

XVIII. TATAI VADLÚD SOKADALOM - PROGRAMOK



2018. november 24.

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony

Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület 
Védnök: Michl József, a Ramsari Egyezmény 2018. évi világkonferenciáján „Wetland City” címmel kitüntetett Tata város polgármestere  
A rendezvény díszvendége: WWF Magyarország
2018. november elejétől on-line közvetítés a Tatai Öreg-tó vadlúdjairól a www.vadludsokadalom.hu oldalon!


2018. november 23. (péntek)

Öreg-tó Club Hotel
2000     Ruanda-Uganda madárvilága – Klébert Antal, ornitológus-természetvédelmi őr, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
2100     Kuvait madárvilága – Barkóczi Csaba, ornitológus


2018. november 24. (szombat)

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony
530       Az országos madármegfigyelő versenyre érkezők regisztrációja, nevezés „felnőtt” és „ifjúsági” kategóriában
600       12 órás madármegfigyelő verseny kezdete 
700-tól  Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! – Orbán Zoltán, kiváló ornitológus tolmácsolásában követhetik nyomon a tavi eseményeket
815       A 18. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója
845       Helló, itt vagyunk! Vadlúdvonulás Magyarországon. Körkapcsolás a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre
             1000     Az alkalmazkodás mesterei – állatbemutató Tóth Gáborral
1200     Solymász bemutató – Krekács Zoltán lovas solymász, hagyományőrző
1330     Az alkalmazkodás mesterei – állatbemutató Tóth Gáborral
1400     Ünnepélyes díjátadók: Natura 2000 díj a Partnerség a parlagi sasokat érintő mérgezések megszüntetéséért” program kapcsán, továbbá a Ramsari Egyezmény 2018. évi világkonferenciáján Tatának átadott "Wetland City" (Ramsari Város) cím méltatása. Köszöntőt mond: dr. Rácz András államtitkár (Agrárminisztérium) és Michl József polgármester
1530 – 1700       A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton – Narrátor: Orbán Zoltán, ornitológus, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
1630     A hazaérkező vadludak köszöntése: Soltész István vonósegyüttes
1800     12 órás madármegfigyelő verseny zárása
A gyermekek számára hirdetett programok a „Gyerekprogramok” nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra.
1100     Zenés népmesei előadás, Csillangó Meseműhely
1430     Bogárréti mesék – Ki bújik az avar alá?
1500     Envirotis madaras kvízshow gyerekeknek Ferencz József, Fittikémmel 
Előadások, filmvetítések az „Előadások” nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra.
930          „A Szabadság-sziget megmentése” c. film vetítése
1000       „A WWF Magyarország élőhelykezelési munkája Tiszatarjánban” c. film vetítése
1030       Dunaalmási Kőpite túrakörök bemutatása – Szontaghné Mosoni Dóra, ökoturisztikai referens, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
1100       Famatuzsálemek a Vértes északi előterében – könyvbemutató, dr. Riezing Norbert, ornitológus-botanikus, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület
1130       ”Path of Lynx" c. film vetítése
1200       ”A még most is élő lelkiismeret!" Megemlékezés dr. Sághy Antal megyei ornitológusról, aki 100 éve, 1918-ban született.  
1230       Megemlékezés Rakonczay Zoltánról, a hazai természetvédelem legendás alakjáról
1300       Öreg-e az Öreg-tó? – Csaba Attila, stratégiai tanácsadó, Envirotis Holding Zrt.; Molnár András, szakaszmérnök, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
             1330     Kék könyv /Blue Vesper/ - a kék vércse ökológiája és megőrzése – dr. Palatitz Péter,                                        projektmenedzser-ornitológus, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Előadás után                              dedikálás az MME szakmai tevékenységeket bemutató standjánál 1430-1530 között)
1430   „Partnerség a parlagi sasok mérgezése ellen” – Az Európai Unió Natura 2000 díj nyerteseinek bemutatkozása – dr. Halmos Gergő, igazgató, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 
1500     Nagyragadozók Magyarországon – Patkó László, programmenedzser, WWF Magyarország
1530     Hová tűntek a vizes élőhelyek? – dr. Bogyó Dávid, ökológus, WWF Magyarország
1600     Tűzijáték kontra természetvédelem, avagy meddig maradhat az Öreg-tó Európa egyik legfontosabb vadlúd pihenőhelye? – Musicz László, ornitológus, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
1700     Az őszi csillagos égbolt látványosságai. Derült idő esetén távcsöves bemutatóval – MCE Tatabányai Amatőrcsillagászati Klub és TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum
Öreg-tó Club Hotel
2000     Eredményhirdetés – 12 órás madármegfigyelő verseny
2030     Nagyragadozók Magyarországon – Patkó László, programmenedzser, WWF Magyarország
2100   Marokkó tavaszi madárvilága – Pribéli Levente, ornitológus, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület
 Egész napos programok:
  • Madárgyűrűzés (800, 900, 930, 1030, 1130, 1300 órakor)
  • „Cincér” Játszóház: kreatív játékok a „Gyerekprogramok” nagy rendezvénysátorban
  • Csodálatos madárvilág: fotókiállítás a 2017. év madárfotóiból
  • Madármegfigyelés teleszkópbokrokban
  • Természetvédelmi tanácsadás
  • WWF Magyarország bemutatkozó standja
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai tevékenységének bemutatása önálló standokon.
  • Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület standja: Komárom-Esztergom megyei természetvédelmi programok, helyi akciók
  • Könyvdedikálás: Famatuzsálemek a Vértes északi előterében és Kék könyv /Blue Vesper/ - a kék vércse ökológiája és megőrzése
  • Madár- és természetvédelmi eszközök vására
  • Itthon vagy otthon! Turisztikai programajánlók, információk
  • Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetősége
  • Játékos távcsöves madárkeresés, madaras memóriajáték, mYnest természetfotós játszótér bemutatása
  • Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetősége
  • Adventi vásár: kézművesek, őstermelők, népművészek
  • Önkéntes véradás a Magyar Vöröskereszt szervezésében
A változtatás jogát a szervezők fenntartják!
A rendezvény és annak valamennyi programja ingyenes!
A rendezvény ideje alatt a tómederben tartózkodni hatóságilag tilos!
A Ramsari Egyezmény által nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként nyilvántartott Öreg-tó teljes területén a madarak zavartalan pihenését a Természetvédelmi Őrszolgálat hatósági apparátusa biztosítja!
További információ: www.vadludsokadalom.hu

2018. szeptember 10., hétfő

Mesztegnyő / Folytatás a posztban

 A község Marcalitól 8 km-re délre, a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik, 50 km-re Kaposvártól. A Balatontól való távolsága 24 km.
Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának több mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetegy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szívesen keresik fel a magyarok és a külföldiek egyaránt. Itt vezet az Országos Kéktúraútvonala. Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszú erdei kisvasúttal is utazhatunk
 Mesztegnyő nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. Plébániájáról egy 1359-ben kelt oklevél is megemlékezik.
1408 előtt Mesztegnyei Szerecsen Mihály birtoka volt, akitől Zsigmond király, hűtlensége miatt birtokait elvette és cserében némely Kőrös megyei birtokokért, Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben Gordovai Fancs fiai osztozkodtak itteni birtokaikon. 1464-ben Battyáni Alapi András itteni zálogjogon bírt birtokait birtokait, visszaadta Gordovai Fancsi Gáspárnak. Mesztegnyő vásárait egy 1466-ban kelt oklevél említette. 1498-ban még a Fancs család birtoka, 1550-ben már Nowak Jánost írták birtokosául. Az 1583 évi adólajstrom szerint mindössze 1 portáját említette. 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár volt a település birtokosa. Pár évvel később; 1715-ben 11 háztartást írtak össze benne. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család, 1767-ben báró Hunyady János birtoka volt, és a 20. század elején is gróf Hunyady József volt a nagyobb birtokosa.
Mesztegnyőhöz tartoztak a következő lakott helyek is:
  • Búsvár-puszta
  • Hosszúvíz-puszta, mely 1835-ben a gróf Hunyadyaké
  • Landi-puszta (azelőtt Edde), mely már 1733-ban is fennállt, szintén a Hunyadyak birtoka
  • László-major
  • Öreghegy
  • Soponya-puszta
  • Sósgát-puszta, melynek helyén a hagyomány szerint egykor Nemes-Apátifalu feküdt
  • Vajdahomok-puszta
  • Agáros falu, mely Mesztegnyőtől délre feküdt és az 1408-1498 közötti években a Gordovai Fancs család birtoka volt

Nevezetességei

  • Mesztegnyői Állami Erdei Vasút – A kisvasút nyomvonalán jelölték ki a Rockenbauer-emléktúra útvonalát is, amely érinti Mesztegnyőt. Az erdei vasút ősét még 1925-ben építtették a kéthelyi Hunyady grófok, s egészen 1945-ig gőzmozdony-vontatással üzemeltették.Ezt követően állami tulajdonba került, 1946-tól az erdészet lóvontatású vasútként használta. 1958-ban korszerűsítették a meglévő pályát, s alkalmassá tették gépi vontatásra is. A sínpár 1960-ra érte el mai hosszúságát, majd harminc évvel később ismét egy jelentős rekonstrukción esett át, s tervbe vették a bővítését is. A mesztegnyői erdei vasút előtt minden évben május elsején tisztelegnek a falubeliek és az elöljárók. A vonatok csak kedden és pénteken közlekednek.
  • Mesztegnyő szívében található az 1750-56-ban épült barokk műemlék templom, amely már messziről jelzi az utat a település felé igyekvőknek, akiknek érdemes megállniuk az impozáns egyházi épület előtt pár percre. Az építmény, amelyet a szakértők az egyik legszebb barokk építészeti emléknek tekintenek, a Hunyady család kegyúri templomaként készült el. Különlegessége, hogy Dorfmeister István híres oltárkép-festő készítette el belső díszítését. Freskói közül országszerte híres a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló gyönyörű oltárkép. Az egyházi épület további érdekessége az alatta lévő két kripta, melyek egyikébe szerzeteseket, míg a másikba a Hunyady család tagjait temették. Az egyházi intézménnyel egyidőben emelték a kolostor épületét, amelyet 1948-ig Szent Vince rendjének apácái használtak. A település 1730-as években került a Hunyady família birtokába, ekkor épült fel ismét a török hódítás alatt elpusztult templom. A második világháborúban a csaknem négy hónapig tartó harcok során megfigyelőpont volt a magas tornyú építmény. Sajnos a hadműveletek nem kerülték el, így az oldala és tornya is erősen megrongálódott, s páratlan freskói is megsérültek. A felújítás több éven át tartott, külső rekonstrukciója például csak 1993-ban fejeződhetett be. A templom bejárata mellett az első világháború hősi halottainak emléktáblája található, kertjében pedig egy 1844-ben felállított emlékkereszt és Mária-szobor van.
A barokk templommal együtt épült fel a mesztegnyői kolostor, amelynek épülete ma általános iskolaként funkcionál. A kolostor építéséhez 1743-ban ferences-rendi szerzetesek nyújtottak segítséget, akiket Hunyady gróf hívott Mesztegnyőre. A létesítmény egészen 1788-ig volt a birtokukban, miután II. József uralkodó rendeletével feloszlatta a szerzetesrendeket. Az itteni rendházban mindössze egyetlen szerzetes, P. Rumi Mihály maradt. A kolostor és a templom értékes tárgyait a helytartótanács elvitte és még pert követően sem szolgáltatta vissza. A kolostort 1817-től népesítették be ismét lakói egy felújítást követően, ekkor irgalmasrendi Vincés apácák költöztek ide, s az apácazárdában lehetővé vált a leányok oktatása. A zárda épülete egészen 1948-ig működött ebben a funkciójában, azóta az épületben kapott a helyet a helyi általános iskola.
  • Faluház
  • Rétesfesztivál: A fesztivál napján - 1999 óta - faluszerte nyújtják, sütik a rétest Mesztegnyőn. A Faluház udvarán, a kemencék mellett a versengő csapatok dolgoznak. Ezek négy kategóriában mérhetik össze a sütnivalójukat: túrós, káposztás, gyümölcsös és különleges. Az utóbbiban például olyanokkal indulnak, mint a mákos-répás, szilvás-káposztás, körtés-piskótás, vagy a babos-bolognai rétes. Közben a falu kemencéiben és a mobil villanysütőkben a helyiek is folyamatosan sütik a réteseket, hogy a vendégsereg éhen ne maradjon. 2016-ban a fesztiválon 104 méteresre nyújtottak egy káposztás rétest, amellyel magyar rekordot állítottak fel.
  • Linha-kereszt: A Mesztegnyőn áthaladó főút mellett áll a három szent (Vendel, Donát és Flórián) domborművével és egy kis kereszttel díszített emlékmű, amit Linha Teréz emeltetett, majd 1990-ben a község lakossága felújíttatott.

Híres szülötte

  • Kiss József (Mesztegnyő, 1858. május 7. – Pécs, 1939. július 29.) állami főreáliskolai tanár, idegenforgalmi szakember, turisztikai író, kerékpáros szakíró

Elhelyezkedése
Mesztegnyő (Magyarország)
Mesztegnyő
Mesztegnyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 19″k. h. 17° 25′ 27″Koordinátáké. sz. 46° 30′ 19″, k. h. 17° 25′ 27″térkép ▼
Mesztegnyő (Somogy megye)
Mesztegnyő
Mesztegnyő
Pozíció Somogy megye térképén

2018. augusztus 15., szerda

Tatabánya via ferráta / Folytatáshoz kattinis a posztra




Kőhalom ( Románia ) / Folytatás a posztban



Kőhalom (románul Rupea, korábban Ulumanémetül Repslatinul Rupes,szászul Räppes) város Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Sövénység tartozik még hozzá.

Fogarastól 41 km-re északkeletre, a Segesvár-brassói főút mellett fekszik.

Története

A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharcegyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől. A településnek 1910-ben 2941 lakosából 1230 német, 975 román és 425 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt. 

Látnivalók

  • A város feletti Várhegyen állnak a vár tekintélyes maradványai.
  • Főterén fallal övezett templom áll, melynek tornya a kerítőfalban van.

A város híres szülöttei

  • Bartholomäus Bausner (1629–1682) evangélikus püspök
  • Fogarasi Tamásy Árpád (1861–1939) honvéd táborszernagy
  • Issekutz Béla (1886–1979) farmakológus
  • László Gyula (1910–1998) régész, történész
  • Wilhelm Georg Berger (1929–1993) zeneszerző
  • Cristian Mandeal (1946–) zongoraművész, karmester
  • Hellmut Seiler (1953–) költő
  • Antal Árpád András (1975–) politikus, Sepsiszentgyörgy polgármestere
  • Farkas Anna Lili (1955–) erdélyi magyar politikus, képviselő
  • Tomas Róbert (1979-) geológus, földtani szakíró.
  • Toth Szilárd (1977–) erdélyi magyar történész, egyetemi oktató

kőhalmi vár műemlék RomániábanBrassó megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-A-11769 sorszámon szerepel.
 Kőhalom városa mellett, a Várhegy tetején található.


 Első írásos említése 1324-ből maradt fenn; ekkor Tamás erdélyi vajda ostromolta meg, mert az ellene fellázadt Henning szász gróf vette be magát ide. 1357-ben királyi vár volt. 1421-ben török pusztította. Tornyokkal megerősített falai feltehetőleg a 15–16. században épültek. Miután 16. század végén a város birtokába került, a kőhalmi polgárok 1620 körül kiépítették a középső vár udvarát és a felső várat körülvevő kamrákat, kijavították a falakat, és kutat véstek az alsó várban. A középső kapu 1643-ban épült.
Az önálló Erdélyi Fejedelemség megszűnése után, 1691 és 1699 között a várat a császáriak újították fel. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc csapatai harc nélkül foglalták el.
Hadi jelentőségét elvesztve a vár romlásnak indult. 2011 és 2013 között a Brassó megyei önkormányzat újíttatta fel az Európai Unió Regionális Operatív Programja támogatásával.



Elhelyezkedése
Kőhalmi vár (Románia)
Kőhalmi vár
Kőhalmi vár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 17″k. h. 25° 12′ 45″

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...