2018. február 23., péntek

Somlói vár / Folytatás a posztban

Somlói vár (vagy Somló-várSomló váraDoba mellett található, a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben. A várat régen nehezen lehetett megközelíteni; a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, mely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. A szakadékon egy épen megmaradt felvonóhíd vezet át, ami egy sikátorba torkollik, ez vezet most az előudvarhoz. Ezt a területet az őrség dongaboltozatos szálláshelyei határolják nyugatról, déli és keleti falait pedig kőrések szegélyezik. Az előudvarból egy felvonóhídon és egy szintén szűk sikátoron keresztül juthatunk el a belső udvarba. Itt található a vár legjellegzetesebb, hatszögletű tornya. Régi írások alapján a konyha helyezkedhetett el itt. Jelenleg úgy gondolják, a helyiség kápolnaként szolgálhatott.

 A népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék azonban csak 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja.
1370-80 között királyi vár volt. 1389-ben Garai Miklós nádor és testvérének kezébe került Zsigmond király adományaként, majd a Rozgonyiak tulajdonában volt 1443-63 között, de 1464 előtt elcserélték a tapsonyi Anthimiakkal. Ők Mátyás király ítélete miatt elveszítették a várat 1464-ben, így az új tulajdonosa Kanizsai László királyi lovászmester lett 1470-ig, amikor újra a Garai család kezére került. Adás-vételeket követően Mátyás király Kinizsi Pálnak ajándékozta a területet.
A várat ezután elzálogosítás, pénzügyi gondok sújtották. 1495-ben a Szapolyai-család tulajdonába került, akiktől még ebben az évben Erdődi Bakócz Tamás egri püspök vásárolta meg 12 ezer akkori aranyforintért. Ekkor kezdődött jelentős szerepe a térség életében.

 Bakócz Tamás a várat teljesen rendbe hozatta, ami tekintélyes pénzt emésztett fel vagyonából. A megfigyelő vár státuszú építményt szép olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban egy kápolnát létesített, miből addig hiánya volt az építménynek. A munkálatok során készültek a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya.
Bakócz az ország leggazdagabb főpapja lévén hadi ellátását és korszerű védelmet is fejlesztette a várnak. 1498-tól
  • két nagy ágyú,
  • több (ismeretlen számú) kis ágyú,
  • két seregbontó (löveg)
védte a várat.
Bakócz Tamás unokaöccsének Erdődy Péternek hagyta Somló várát végrendeletében. Az Erdődyek nem hagyták a várat veszteni méltóságából, továbbfejlesztették (főleg az uradalmi jobbágyok felszereléseit) és állandó helyőrség katonai helyőrséget állítottak fel.

 A mohácsi vész (1526) után a vár halálra volt ítélve, azonban az büszkén állta a kisebb török átvonuló csapatokat. 1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csata volt, amely 3000 török felkoncolásával ért véget. Nemcsak a környék, de az egész térség legerősebb magyar kézen lévő várává lépett elő.
Erdődy Péter 1548-ban annak érdekében, hogy egy másik családi területet visszavásárolhasson (Vörösvárat), Csoron Andrásnak elzálogosította, majd később el is adta a várat. A család tulajdonjoga a vár felett ezért néhány évszázadra megszakadt.
Csoron András a török elleni harc feladatát igen komolyan vette. Devecseren felépítette másik várkastélyát, s így a két erődítmény együtt biztosította a magyar területek védelmét az oszmán csapatok ellen. A térség lakossága nagy árat fizetett Csoronnak a fejlesztésért és a védelemért. „A hírhedt devecseri Csoronok” – így nevezték őket, mert jobbágyaikat komolyan sanyargatták élelmi ellátás címszaván, hogy erődítményeik utánpótlási vonalai kiépítettek legyenek. Miután apácákat zaklattak, fogtak hadianyaggyártásra, a Habsburgok, Magyarország új urai is felemelték a hangjukat.
Csoron halála után leányai birtokába került a vár, majd Csoron Annától 1597-ben a Listi család örökölte. Ez után hosszan tartó örökösödési per következett a királyi udvarral szemben. A vár állapota közben nagyon megromlott, és komoly veszélynek volt kitéve. A Listiek sorra elestek a török elleni harcokban. Végül a költőként is ismert Listi László lett a tulajdonos. A vár ura 1653-ban jelentette meg a mohácsi csatáról szóló kétkötetes verses krónikáját, amellyel beírta nevét az irodalomtörténetbe. Bakócz Tamás után ő volt a vár történetének legjelentősebb alakja. 1638-ban megerősítette az építményt. Mindezek mellett azonban törvényen kívüli volt, mert a Habsburgok gyilkosság, gyújtogatás, hamis pénz verése és rablás vádjával halálra ítélték.

 Rákóczi-szabadságharc idején a vár északi helyzete miatt sokáig a császáriak kezén volt. Csak 1707-ben szabadította fel Vak Bottyán. A már idősödő öreg kuruc tábornok rendbe hozatta, és a környék stratégiai pontja lévén hadianyagellátást biztosított a várnak. Az írásos forrásokban ekkor szerepel utoljára a somlói vár. A Rákóczi-szabadságharc után stratégiai szerepe végleg semmivé vált, és hosszas romlásnak indult.

 Miután Sümeg vette át a térség katonailag legfontosabb szerepet, a vár renoválása figyelmen kívül maradt: csak 2 pattantyús ágyú védte. Sümegről küldtek időnként szakembereket, hogy rendbe hozzák az ágyúkat.

Somlyó várában vagyon pattantyús 1, álgyu két fontos 1, por egy hordóval, circiter két mázsára való, a ahhoz kivántató mind álgyu, mind ólom glóbus.
– egy korabeli irat
1721-től a somlói vár állapota siralmas volt. A Rákóczi-szabadságharc után az Erdődy család pert indított az elméletileg Csoron–Liszthy tulajdonban lévő (gyakorlatban senki földje) várért, amelyet Bakócz Tamás egykori ajándékozó-levele alapján követeltek vissza. 1735-ben az Erdődyek per után pénzhez nyúltak, hogy övék legyen a vár. A környék több települését, Alsóságot, Bándot, Szergényt, Dobát, Csúrt, Jánosházát is megvették. Hiába volt a vár értékvesztett, a falvak miatt így is hatvanhétezer forintjuk ment rá a visszaszerzésre. 1820-ra végül a várrom a teljes térséggel a kezükbe került. A vár újjáépítése helyett azonban inkább Dobán építettek fel egy újabb „Somlói várat”. Egészen 1945-ig voltak az Erdődyek a vár területének tulajdonosai, akkor a megszálló szovjet csapatok vették birtokba.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.

Tulajdonosai

Okiratokban rögzített tulajdonosai, időrendi sorrendben:
  • 1352. Heym fia Benedewknek (régies írásmódot őriz)
  • 1383–89. Zámbó Miklós
  • 1389. Garai Miklós
  • 1464. Kanizsai László
  • 1479. Kinizsi Pál
  • 1492 után Szapolyai István (elzálogosítás)
  • 1495. Szapolyai család (adomány)
  • 1495. Erdődy Bakócz Tamás
  • 1517–1546 Erdődy Péter
  • 1546. Csoron András (elzálogosítás)
  • 1558. Csoron András (örök áron eladás)
  • 1597– Liszthy család
  • –1707 Vak Bottyán (elfoglalás)
  • 1735/1820–1945 Erdődy család
  • 1945– Gróf család

Elhelyezkedés, megközelítés


Doba külkerületében található. Személygépkocsival nem lehet elérni. Autóút csak a Somló hegy aljáig visz, onnantól biciklivel lehet kibetonozott úton haladva megközelíteni. Útközben táblák és turistajelzések segítik a tájékozódást. Normál tempóban fél óra-háromnegyed óra alatt a hegy lábától el lehet érni.

A Kinizsi-szikla

Úton a vár felé megtekinthetjük a Kinizsi-szikla nevezetű követ. Ez egy bazaltszikla, melyen egy nyereg alakú mélyedés látható.
A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét. A felfele menő gyalogúttól egy méterre, közvetlen az út mellől nézhető meg. Bal oldalon kis csapás vezet az erdőbe, amelyről a szikladarab lecsiszolódott tetejére is fel lehet mászni.
A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. Meredek úton elfáradván leült a sziklára és az a nehéz teher alatt horpadt be.
Elhelyezkedése
Somló vára (Veszprém megye)
Somló vára
Somló vára
Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47° 09′ 02″k. h. 17° 22′ 12″

A BAKONYI GYILKOS-TÓ / Folytatás a posztban

Van a Magas-Bakony rengetegében egy különleges hely, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes. Ahol a mozdulatlanságba dermedt facsonkok úgy meredeznek ki a víztükörből, mintha évszázadok óta arra várnának, hogy megpillantsd és felfedezd őket. A Gyilkos-tónál megváltozik a világ. 

Régóta szerettem volna saját szememmel megpillantani a korábban csak fotókról csodált Hubertlaki-tavat, vagy ahogy a helyiek hívják, a bakonyi Gyilkos-tavat, melynek víztükrét – erdélyi rokonához hasonlóan – meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. Népies elnevezését is innen, az Erdélyben található Gyilkos-tóról kapta. Most egy bakonyi kirándulás meghozta a pillanatot.


Bakonybél északi végénél csatlakoztunk a kék kereszt jelzéshez, majd a Gerence-patak mentén jutottunk el az Odvaskő Hotel parkolójánál lévő pihenőig. Aki kényelmesebb, az a műúton a pihenőhelyig autóval is érkezhet. Bár kár lenne kihagyni ezt a 3,4 km-es, árnyas lombsátor alatt vezető, kis zúgóktól színesített sétatutat a településtől a parkolóig, mert remek ráhangolódást biztosít az erdei túrára.

 
A parkolótól továbbhaladunk a kék kereszten, a Molnár-kút-árok széles erdei ösvényén, ahol a nedves talaj még őszszagú, de már a tavasz illata tombol a levegőben. Mindenfelé zöld aljnövényzet burjánzik páfrányokkal, medvehagyma-mezőkkel. Fokhagyma- és virágillat keveréke, madárvijjogás a rengetegben. Majd egy meseszép bükkös erdő következik, néhol emelkedőkkel, kisebb kaptatókkal, aztán a gerincet elérve, jön a lejtmenet meg egy fára festett „Tó” felirat nyíllal, a leágazó utat jelölve.


Még kb. 200 méter, és előtted a szinte a semmiből előbukkanó Hubertlaki-tó, amely úgy szunnyad a hatalmas fák ölelésében, mintha évszázadok óta arra várna, hogy felfedezze valaki. Emberek, turisták sehol. Csend és nyugalom honol a tájon. Tökéletes pihenőhely. A tükörsima tóból kiálló facsonkok időtlenül meredeznek, halottak, vagy mégsem, egyikből-másikból új élet sarjad, üdezöld növény tenyészik rajtuk. A víztükörben tükröződnek, lent és fent ugyanaz, nincs határ, mintha már ott sem lennének. Trükkös varázslat. Ide utazz, ha ámulni akarsz. Ha mindezt még fokozni akarod, és szereted a Twin Peaks-érzést, legjobb teliholdkor idelátogatni, garantált a pszichedelikus borzongás. De sötétedés után akár a magyar Blair Witch Project forgatási helyszíne is lehetne.


 
Hubertlaki-tó, avagy a bakonyi Gyilkos-tó
A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkos-tóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron egy égeres állt, amiről napjainkban is tanúskodnak a víztükörből kiálló „legyalult” facsonkok. A völgyzáró gát mindkét oldalán padok, asztalok szolgálják a szemlélődést.
 


A tótól mindössze alig 700 méterre fekszik az erdő közepén megbújó Hamuházi-rét, ahol valaha az Esterházy grófok emeletes vadászkastélya, a Hubertlak magasodott, amely 1967-ben a tűz martaléka lett. Helyén ma vadászház, illetve egy nemrégiben felújított kulcsosház áll. Kulturált környezet, fapadok, asztalok, tűzrakó hely várja az ide érkező túrázókat.


A Hubertlaki turistaház közelében, az út mentén egy öles tölgyfa árnyékában feszület látható. Eredetijét Esterházy Móricz gróf (volt miniszterelnök) bakonyi bujdosásának emlékére emeltette 1919-ben gróf Esterházy Tamás. A keresztet 2006-ban egy új kereszt felavatásával cserélték le. Innen alig egy karnyújtásnyira található a Hubertlaki-forrás.


A Hubertlaki kulcsosháznál úgy döntöttünk, hogy a kék kereszt jelzésen visszaballagunk az Odvaskő Hotel mellett lévő Gerence-völgyi autóspihenőig, ahol majd a piros sáv jelzésen nekivágunk az Odvaskő-barlanghoz vezető erdei túrának. A visszaúton, a Hubertlaki-tóhoz vezető leágazásnál népes iskoláscsoport vidám nevetése, lármája torkollik az erdő csendjébe. A kulcsosházhoz igyekeznek, erdei piknik várja őket. Ezt a szerencsét, ha csak tíz perccel később érkezünk a tóhoz, tuti, lőttek a nyugalmas, mélázós szemlélődésnek.


Az Odvaskő-barlangot megközelíteni nem is annyira könnyű, mint gondoltam. A körtúra ugyan csak 2,2 km, a szintemelkedés viszont jelentős. Egy meredek lépcsőzéssel kezdünk a piros sáv jelzésen, majd a Boroszlán tanösvényt követve könnyebb, erősebb emelkedők váltják egymást a vadregényes ösvényeken.


Egyszer csak a piros sáv átvált piros ómega jelzésbe, ami a barlangot jelöli. A kaptatók után egy rövid ereszkedés, és megpillantjuk a barlang száját, amely fölött egy hatalmas szikla tornyosul. Bátrabbak fel is mászhatnak a tetejére, pazar a kilátás a környékre.



A bejárat melletti infótábláról megtudható, hogy egy 1037-ben kelt adománylevél szerint Odvaskő (Oduaskw) helynév, s egyben a legrégebbi olyan írott magyar név, ami barlangos helyre utal. A barlangot feltehetően már az ősember is használta, fokozottan védett, és a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza kb. 20 méter. Az üregen belül lehajlás nélkül körbe lehet sétálni.

  

A körtúra a bakonybéli Szent Mauriciusz monostortól a Hubertlaki-tavat és kulcsosházat érintve, az Odvaskő Hotel parkolójától egy Odvas-kői-barlanglátogatással kiegészítve, majd vissza a monostorhoz összesen 17 km. Pihenőkkel, bámészkodással, piknikkel egész napos program. Energiagombóc, izgő-mozgó gyerekeknek kifejezetten ajánlott. A változatos erdei terep, a friss levegő, az emelkedők és lejtők állandó váltakozása még az örökmozgó gyerkőcökben is lemeríti estére az „elemeket”.





 


Bükkösd / Folytatás a posztban

 A templom régi harangja

A megye középső–nyugati részén, a Zselic délkeleti részén fekszik, közel a Mecsek nyugati nyúlványaihoz, az Okor-patak (más néven: Bükkösdi-víz) völgyében. Bükkösd vasútállomás a völgyben futó Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon fekszik.

Legközelebbi települések

  • Környező települések: Hetvehely, Almáskeresztúr, Dinnyeberki, Cserdi, Helesfa, Boda és Bakonya.
  • A legközelebbi város Szentlőrinc (8 km).
A Petrovszky-kastély

A mai Bükkösd négy egyesült településből áll: A patak bal partján fekvő Megyefa 1950-től, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül: Guriza) 1979-től csatlakozott a településhez, majd a Megyefától fölfelé, gyönyörű sétaúttal megközelíthető Egéd 1950-ben, ahol annak idején Jeszenszky gróf földművesei, állattartói éltek, és ahol a híres egédi nagytégla is készült. Ma már Egéden több híres művész él, lakói egyébként összetartó, egymást segítő emberek.
Neve először 1448-ban tűnik fel Naghbekes alakban. Valószínűleg a bükkös a bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa a Megyefalvából alakult ki. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték fel Goricával, amely szintén kis erdőt jelent.
A török megszállás alatt mindhárom falu elpusztult, csak az 1700-as évekbennépesült be újra magyarokkal és németekkel.
A 18. században három család is birtokolta Bükkösdöt: a Horváth, a Petrovszky és a Jeszenszky.
 A megyefai harangtorony

Nevezetességei

  • Római katolikus templom – 1791-ben épült.
  • Petrovszky-kastély – 1786-ban építtette barokk stílusban Petrovszky Zsigmond.
  • Jeszenszky-kastély
A római katolikus templom

Elhelyezkedése
Bükkösd (Magyarország)
Bükkösd
Bükkösd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 06′k. h. 17° 59′Koordinátáké. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′térkép ▼
Bükkösd (Baranya megye)
Bükkösd
Bükkösd
Pozíció Baranya megye térképén

2018. február 22., csütörtök

CSODÁLATOS MAGYAR FALUCSKA / Folytatás a posztban

A „magyar Svájc” becenevet nemcsak szépsége és gyönyörű fekvése miatt kapta a környék, de azért is, mert Óbánya lakossága még ma is döntően német nemzetiségű. Az Öreg-patak völgyében megbúvó egyutcás falu hagyományos, zömében fehérre meszelt, tornácos házai elevenen őrzik a századokkal ezelőtt itt élők emlékét.


A védett óbányai utcakép

Üveghuták az erdő mélyén

A 17-18. század fordulóján a mai Óbánya (Altglasshütte) helyén indult meg a kelet-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt szükség, és könnyebb volt szekérrel a homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése melletta bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is sok fára volt szükség.A hamuzsír azért kellett, mert a mész mellett ez az anyag csökkentette a homok, illetve a kvarckavics zúzalékának olvadáspontját, és ezáltal gyorsította az olvadást.

Mivel a 18. századra Nyugat-Európában már jelentősen megfogyatkoztak az erdők, Magyarországon azonban még volt elegendő fa, az ország egyik legfontosabb exportcikkévé vált a hamuzsír. Az erdőirtások mértékét látva azonban Mária Terézia 1755-ben elrendelte a hamuzsír exportjának tilalmát, majd 1761-ben a korlátozását.


Álomszép bükkerdő az Óbányai-völgyben


A hegyek közé szorított falu


Századokkal ezelőtt az üvegesek is erre jártak


Az óbányai Pisztrángos-tó


A bánáti bazsarózsa május-júniusban virágzik


A Csepegő-szikla télen igazán látványos, bár cseppkőszerű képződményeket most is látni.


A Ferde-vízesés, vagy mesebeli nevén a Tündérlépcső

Skanzen az erdő közepén


A kisújbányai faluház


A Szent Márton-kápolna Kisújbányán



A 2007-ben újjáépített Cigány-hegyi-kilátó


Kilátás a hegytetőről



A hangulatos Óbánya. Csak azok a vezetékek ne lennének!


Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több! Ha neked is tetszett ez a varázslatos magyar falucska, oszd meg ismerőseiddel. 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...