2018. május 21., hétfő

Tardos és a Malom-völgyi tó / Folytatás a posztban






 A Gerecse hegység egyik gyönyörű völgyében, a Süttő-Tardos közötti út mentén, Tardos községtől néhány km-re található a Malom-völgyi tó. A tó maga kiépített horgászhely, környéke pedig a környékbeliek által - méltán - kedvelt kirándulópont.


Ez egy mesterséges tó: a Bikol-patak által táplált völgyzáró gátas víztározó. 1,2 hektár vízfelületű, átlagos mélysége 1,6 méter.
Történetéről annyit sikerült kideríteni (szájhagyomány útján), hogy a valaha létezett, közeli Lábatlani Papírgyár (nem egyezik meg a Forest-Papír Kft.-vel) tulajdonában épült, szépült az idők folyamán. A gyár még egy helyes, kétszintes téglaházat is épített a tó melletti domboldalban. Itt tartottak különböző rendezvényeket. Régebben szigorúan csak a Lábatlani Papírgyár Horgászegyesület tagjai horgászhattak itt, mára azonban már nyitott, és 3500 Ft napi díjért süllőt, pontyot, amurt és keszeget lehet itt fogni. Most is ültek botokat lógatva néhányan, elszórtan a füves parton.

 Ez a tó arról is nevezetes, hogy a környék legfontosabb béka szaporodó helye. Tavasszal békák ezrei látogatnak ide, hangjukat messzire hallani.
Két nagyon jópofa, napelemes interaktív tájékoztató táblát helyeztek ki a part mentén 1-2 éve. Az egyik a békákról szól, a másik a „Ha a kövek mesélni tudnának” címmel a híres, tardosi vörösmárvány bányászatáról, felhasználási területéről informál. Forgatható táblás memóriajáték, puzzle, mesekocka-szerű puzzle mellett meghallgathatjuk ötféle békafaj és néhány honos madárfaj hangját. Gyerekem imádta, és számomra is érdekes információkkal szolgált.


 A tó közelében, egy nagy réten évtizedek óta üzemel a Malomvölgy Büfé, az étlapon isteni finom sült hekkel és sült kolbásszal, megfizethető árakkal. Viszonylag nagy parkolót alakítottak ki mellette, ami napsütéses tavaszi napokon valamint nyári hétvégéken tele is van. Elég nagy a gondozott, megnyírt terület, így lehetőségük van baráti társaságoknak itt focizni, sátrazni, bográcsozni (több kialakított hely) is. A gyerekek egy igazi, full retro játszóteret találnak, fém mászókákkal, libikókákkal. A vezetékes víz fel van vezetve, egy utcai kék nyomós kútnál kezet is moshatunk.





 Aki nemcsak pihenni és/vagy horgászni jött, és nemcsak egy napot töltene a környéken, annak egyéb programlehetőségei is akadnak. A közelben vezet az országos Kék Túra útvonal, de vannak helyileg kijelölt kisebb körtúrák is, melyek egy tardosi fogadótól indulnak, és ide is térnek vissza. A sárga jelzésen (15km) az egykori kisvasút nyomvonalát járhatjuk végig, míg a piros jelzés (10km) felvezet a Gerecse csúcsára. Az Agostyáni Arborétum 5 percre van Tardostól. A közeli Gorba-tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található. Sportvadászatra is van lehetőség erre, a Süttői Erdészet szervezésében.
Többet nem lehet (és érdemes) a helyről írni. Én javaslom, hogy aki a közelben jár, töltsön el itt egy napot, mert tényleg érdemes!




A Tardosi tűzköves barlangnál / Folytatás a posztban



 Kőfejtő

A hazai mászható természetes sziklaképződmények és felhagyott kőfejtők mindegyike védett, vagy fokozottan védett természetvédelmi területen helyezkedik el, de legalább tájvédelmi körzet határain belül található. A Kis-Gerecse azonban korlátozás nélkül mászható. A Kőfejtőnél érdemes elővenni a fényképezőgépet is, csodás panorámákat lehet itt alkotni.
Többek között a híres süttői/tardosi vörös márvány (mészkő) is innen kerül(t) ki.

A Tűzköves-barlang

A barlang a Júra-zsombolytól kb 100-150 m távolságra, keletre nyílik. A barlang érdekessége, hogy a felső része tűzköves mészkőben van. A barlang tulajdonképpen egy nagy kocka alakú terem, amelynek teljesen sima a plafonja.
CSAK kötéltechnikában jártas, KÉPZETT barlangászok keressék fel a járatokat.

Júra-zsomboly

A Vértes László Karszt és Barlangkutató Csoport által 1975-1976-ban feltárt üreg két, egymással párhuzamos aknából, a Kis- ill., Nagy nyelőből áll. A két aknát 13 m mélyen szűk járat köti össze, ami négykézláb járható.

Mi is az a zsomboly?

A zsomboly tulajdonképpen egy aknából, vagy aknarendszerből álló barlang. Kialakulásuk nem teljesen tisztázott. Egyes elképzelések szerint a geológiai törésvonalak mentén a fedőréteg által egy adott helyre koncentrált víz oldó hatására alakultak ki. Úgy gondolják, hogy eredetileg nem rendelkeztek felszíni kijárattal, csak a lepusztulás során váltak nyitottá. Mások a zsomboly alatt húzódó vízszintes barlang mennyezetén kezdődő és lassan a felszínig hatoló repedéssel magyarázzák kialakulását.

Serédi-kastély/Kis-Gerecse üdülő

Az erdőőri lak mellé a nyaralót 1935-ben építette Serédi Jusztinián Corvin lánccal kitüntetett bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az 1950-es államosítás után gyermeküdülőként működtették, 1968-ban bővítették, felújították. Az 1990 -es évek elején bezáratta a környezetvédelmi hivatal, mert a csatornázást nem megfelelően oldották meg benne. 1999-ben kapta vissza újra az egyház. A működtetést (üdültetés, környezetvédelmi táboroztatás) az esztergomi ferences gimnázium és kollégium vállalta.










Héregi kirándulás / Folytatás a posztban



 Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.
Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.
 Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
 A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
 A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Nevezetességei

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás királyitteni vadászatainak emlékét őrzi.

  • Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
  • Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.
 Héreg felső autóbusz megállójából indulunk, hegynek fel a falu főutcáján. Nehéz eltéveszteni az irányt, hiszen a Gerecse-hegy a TV toronnyal szinte a falu minden pontjáról látszik.
 A faluszéli erdészház előtt jobbra sorompóval elzárt útra térünk. A sorompó után egyből balra tartunk, és kitartó emelkedővel elérjük azt a tisztást, amelynek szélén a bővizű Király-kutat találjuk, mellette padokkal. A tisztás felső szélén elhagyjuk az esőházat, majd továbbra is emelkedéssel folytatjuk. Kerítésmászások után elérjük a gyermeküdülőhöz vezető kövezett utat. Kellemes lejtéssel, magas fák között folytatjuk, irtásoknál rálátva a szemben lévő, védett Pisznice-hegyre. 







Elhelyezkedése
Héreg (Magyarország)
Héreg
Héreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 48″k. h. 18° 30′ 38″Koordinátáké. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″térkép ▼
Héreg (Komárom-Esztergom megye)
Héreg
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...