2019. február 1., péntek

Héreg, Hungary (Komárom-Esztergom) /* Folytatás a posztban

Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.
Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

  • Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
  • Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.

Nevezetességei

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.


KOMÁROM-ESZTERGOM megye / Folytatás a posztban

Terület: 2265,08 km² (2010)
Lakónépesség: 300 677 fő (2013. dec. 31.)
Megyeszékhely: Tatabánya (67 043, 2013)
Járások: Esztergomi, Kisbéri, Komáromi, Oroszlányi, Tatabányai, Tatai
Települések száma: 76

Általános földrajzi leírás
Komárom-Esztergom megye Magyarország legkisebb megyéje, a Dunántúl északi részén, a közép-dunántúli régió határ menti térségében helyezkedik el. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér megye, dél-nyugatról Veszprém megye, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja.  76 településéből Tatabánya megyei jogú város 10 település pedig városi jogállású.
Esztergom (forrás: esztergom.hu)A megyén keresztülhalad a Budapest-Bécs közötti közúti, vasúti és vízi közlekedési útvonal, így Komárom-Esztergom megye része a Budapest-Bécs innovációs tengelynek, ami a külföldi tőke megtelepedésében, a vállalkozások létrehozásában, valamint a településhálózatok megújításában fontos szerepet játszik. A Helsinki folyosók közül kettő – a IV. és a VII. – érinti a megyét.. A megye észak-déli kapcsolatai meglehetősen gyengék. A Duna az európai vízi útrendszernek meghatározó része: a Duna – Majna – Rajna vízi út a VII. számú Transz-Európai Közlekedési Folyosó részét képezi. A megye dunai kikötőit Komárom és Esztergom városok adják. A megye gazdaságában az ipar mind a mai napig meghatározó.Építőanyag-ipari és ásványi nyersanyagai a kavics, a homok, a homokkő, a márga, a mészkő, a kőolaj, a földgáz és a barnaszén. Településrendszerét tekintve az utóbbi évtizedben a megye urbanizáltabb lett, a szuburbanizáció által erősebben érintett térségei tovább urbanizálódtak, míg az ebből 2001. előtt kimaradt térségeket továbbra is a népességcsökkenés az elvándorlás, a vidékies jelleg fennmaradása jellemzi.
Történeti leírás
Komárom-Esztergom megyének jogelődjeit, azaz Komárom illetve Esztergom vármegyét, Szent István király alapította. 1786-ban II. József kapcsolta össze Tata székhellyel Komárom és Esztergom vármegyét. Az ily módon egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szétvált, Esztergom és Komárom visszakapta megyeszékhelyi rangját. 1851-ben a két vármegyének a Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a Duna bal partján - a mai Szlovákia területén lévő részeket pedig - Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. A trianoni döntést követően a bal parti részeket a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. Magyarország részeként csupán a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. 1923-ban a csonka vármegyéket egyesítő törvény nyomán Esztergom székhellyel létrehozták a közigazgatásilag egyesített Komárom–Esztergom vármegyét. Az első bécsi döntést követően 1938-ban újjá alakult a történelmi Esztergom vármegye és Komárom vármegye.
1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött Tatabánya. Ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett. Egy 1949-ben született döntés nyomán 1950-ben Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. 1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot. Ezzel a városok száma nyolcra emelkedett. 1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve.
Természet- és tájföldrajzi jellemzők
A megye mezorégióinak kistájai:
  • Komárom-esztergomi-síkság: Győr-Tatai-teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence, Almás-Táti-Duna-völgy
  • Bakony-vidék: Súri-Bakonyalja
  • Vértes-Velencei-hegyvidék: Bársonyos, Által-ér-völgy, Vértes-fennsík, Vértes peremvidéke
  • Dunazug-hegyvidék: Nyugat-Gerecse, Központi-Gerecse, Keleti-Gerecse, Gerecsei-kismedencék, Pilisi-hegyek, Pilisi-medencék
  • Visegrádi-hegység: Visegrádi-Dunakanyar, Visegrádi-hegység
Éghajlati és vízrajzi adottságok
A megye éghajlatát mérsékelt övi nedves, kontinentális éghajlat jellemző vonásai határozzák meg.  Az éghajlati elemek megegyeznek az országos átlaggal, egyes területeken viszont – főként a domborzati tényezők következtében - eltérések mutatkozhatnak. Így éghajlati szempontból a megye két részre osztható. Az egyik az alacsony, síksági és dombsági területek, ahová a Duna menti északi, észak-nyugati területek tartoznak, a másik a hegyvidéki területek, magukban foglalva a Pilis, Gerecse és a Vértes vonulatait. A megye évi középhőmérséklete 10,5 °C, az évi napfénytartam átlaga 2000 óra, csapadék mennyisége 600 mm. Az uralkodó szélirányból adódóan a hegységek észak-nyugati oldala csapadékosabb. A megye legjelentősebb folyója a Duna, mely északon, mintegy 80 km-es szakaszon megye- és országhatár is egyben. Ács község területén lép be, majd Dömösnél hagyja el a megyét.
Talajviszonyok és vegetáció
A megye síkvidéki területein a kiváló minőségű talajok kedvező éghajlati adottságokkal párosulnak. A síkvidéknek köszönhetően viszonylag magasan, általában 2-4 m között áll a felszín alatt a talajvíz. A keleti, hegyvidéki területeken a domborzati jelleg és az ebből adódó, hőmérséklet szempontjából kedvezőtlenebb éghajlati jellemzők teszik kevésbé gazdaságossá a növénytermesztést. Itt csak a vízfolyások menti medenceterületek kínálnak kedvezőbb körülményeket a műveléshez. A megye mezőgazdasági területe 125 500 hektár,erdősültsége27,1%. Ez utóbbi érték az országos átlagot jelentős mértékben meghaladja.

Természeti és kultúrtörténeti értékek
A megye északi határát képező Duna és a déli határát képező Vértes ökológiai rendszerét a vízfolyások mentén lévő természeti területek, védett természeti területek és erdős térségek összefüggő ökológiai hálózata teszi teljessé. A magterület övezetét a védett természeti területek és a Natura 2000 területek alkotják. A megye teljes területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatása alá tartozik.
A megye Tájvédelmi Körzetei (TK) és Természetvédelmi Területei (TT):
  • Gerecsei TK, Vértesi TK
  • Dunaalmási Kőfejtők TT, Tatai Kálvária-domb TT, Vértesszőlősi Előember-telep TT
A megye területére eső országos jelentőségű védett természeti területek: Duna-Ipoly Nemzeti Park (60 314,3 ha), Gerecsei TK (8676 ha), Vértesi TK (15188 ha), Dunaalmási Kőfejtők TT (230 ha), Tatai Kálvária-domb TT (2,7 ha), Vértesszőlősi Előember-telep TT (35 ha)
Különleges madárvédelmi, Natura 2000 területek: a Gerecse (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága), Tatai Öreg-tó (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága), Vértes (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága)
A megye világörökségi és világörökség-várományos területei:
  • A római limes magyarországi szakasza (Kulturális kategória) nemzetközi sorozatjelölés részeként
  • "Dunakanyar kultúrtáj" (Kulturális – kultúrtáj kategória)
  • A Komárom / Komarnoi erődrendszer (Kulturális kategória)
  • Tájház hálózat Magyarországon (Kulturális kategória)
Az építészet értékeit barokk, klasszicista és historizáló, valamint a népi építészetet őrző épületek és további egyedi műemlékek képezik. A megyében összesen 533 műemléki védelemalatt álló objektum található.


Héregi batyu / Folytatás a posztban





2019. január 28., hétfő

Megmutatja téli arcát a gyönyörű őrségi skanzen

A hét, jellegzetes őrségi településből, szerből álló Szalafő Pityerszer névű része egy kicsi skanzen. Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek máig az eredeti helyükön vannak.
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. Nyáron is gyönyörűek, hóval borítva pedig igazán romantikus a skanzen. 









Mesebeli reggelt fotóztak ma a Vendvidéken

Apátistvánfalva az Őrségi Nemzeti Park területén, a Vendvidéken, az osztrák-magyar-szlovén Hármashatárnál, az osztrák határátkelőtől 10, a szlovén határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik el. Területe 1978 óta szigorúan védett és 2002 óta a nemzeti park része. A falu az Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkel és dombokkal körülvéve.
Ha az ember arra jár, és Apátistvánfalva felé közlekedve éppen fotózni támad kedve, olyan gyönyörű felvételt készíthet madártávlatból a településről, mint Rotter Zsófia tette ma a  kora reggeli szürkületben, amikor mesebeli tájképet “kattintott.” Nálunk most éppen ez lett a nap fotója, készítőjének gratulálunk.

10 MESEBELI FALU MAGYARORSZÁGON: ILYEN KINCSEKET ŐRZÜNK!

Nem muszáj külföldre utazni ahhoz, hogy szép tájakat lássunk: akad Magyarországon is jó néhány eldugott gyöngyszem. Hangulatosak, bájosak, különlegesek. Most ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

1. Vérteskozma

A Vértes dombjai közt megbúvó, skanzenszerű település ma már szinte kizárólag üdülési-pihenési célokat „szolgál”. Hatalmas kertek, gondozott területek, dombon álló kis templom és végtelen nyugalom jellemzi.
Vérteskozma, templom

2. Bakonybél

A Bakony szívében található település állítólag különleges energiákkal rendelkezik: az biztos, hogy akár a kirándulás, akár a faluszéli kis tavacskánál ücsörgés, akár a monostor meglátogatása felüdülést jelent.

Fotó: flickr.com/photos/enzomester

3. Vágáshuta

A Zemplénben megbúvó zsákfalu különlegessége, hogy 3 részből áll (Dolina, Nagypart, Kispart). Lenn egy kis patak csörgedez, fenn pedig olyan a kilátás, hogy a szánk is tátva marad. És akkor még nem is szóltunk az erdő közelségéről, és a legendás vadételekről a vendégházban.

4. Velem

Az Írottkő lábánál elterülő zsákfalu szelídgesztenyéséről híres. Megkapó látvány a Szent Vid hegy tetején álló kis templom, nem beszélve a mindent körül ölelő erdőségekről.

Fotó: utazasakciok.hu

5. Jósvafő

Bár az aggteleki cseppkőbarlang miatt bizonyára sokan jártak már erre, kevesen tudják, hogy Jósvafő nemcsak a természeti értékei miatt védett, de tornácos házai, kazettás mennyezetű temploma és vízimalma önmagában is megér egy látogatást!

Jósvafő

6. Kétvölgy

A nyugati határszélen található kis település 2 falu egyesüléséből jött lére. Az osztrák-magyar-szlovén hármashatár tövében húzódó falu lakosainak 90 %-a szlovén anyanyelvű. Hatalmas zöld dombok és szórvány jellegű beépítettség jellemzi.
Kétvölgy határában

7. Magyarpolány

Főutcája olyan takaros, hogy nem lehet vele betelni. Nem véletlen, hogy Európa Nostra Díjjal jutalmazták, a szép bakonyi házak hűen őrzik a régi faluszerkezetet. A lenyűgöző Kálvária domb pedig úgy magasodik a község fölé, mint egy korona.
01 Magyarpolány 019

8. Szalafő

Szívünk szerint az egész Őrséget ide vennénk, de mivel falvakról van most szó, a 7 szerből álló Szalafőt választottuk. Többek között a bűbájos Pityerszer, a gólyákkal teli kaszálók és az egyedülálló építészeti kincsek miatt.
Szalafő - Pityerszer - 10

Fotó: tunderviola.hu

9. Mátraszentimre

A felső-mátrai falvakban kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha a világ tetején lennénk. Kristálytiszta a levegő, körbe az erdő vár, csak elmenni nehéz, miután itt töltöttünk pár napot.
001Mátraszentimre, Római katolikus templom

10. Óbánya

A Kelet-Mecsekben, egy elzárt kis völgyben fekvő települést nem véletlenül emlegetik „magyar Svájcként”. A zsákutcás falu kedvelt üdülő és kirándulóhely.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...