2018. április 20., péntek

PÉCS - BALOKÁNY LIGET / Folytatás a posztban

Balokány városrész Pécs déli részén található, neve talán török eredetű, vizes, mocsaras hely,  saját ligettel és tóval.
Eredetileg hatalmas, dél felé húzódó agyaggödör volt. 1746-ban a városi tanács elrendelte Ballukanya kitisztítását és rétté alakítását, a volt agyaggödörben fakadt öt forrás vizét földtöltésekből készült medencében összefogták és a felesleg levezetésére vízárkot készítettek.
A Balokány-tó mellé 1853-ban Engel Adolf építtetett fürdőt; Hamerli Antal 1939-ben Pécsről készített filmjében pedig már szerepelt a tó és a liget.
 Az 1980-as évek elején a strandfürdőt bezárták. 1988-ban már látszott a rossz döntés következménye: a betelepített halak elpusztultak, a tó eutrofizálódni kezdett, a területet pedig a „szórakozó ifjak”, illetve hajléktalanok lassan „lelakták”.
Fordulatot az 1995-ös év hozott, amikor győzött végre a szakmai érvelés: a Balokány-liget és tó sorsát nem lehet együtt kezelni a Balokány stranddal kapcsolatos elképzelésekkel, hiszen a fürdő rehabilitációja csak hosszú távon valósítható meg, ezen idő alatt viszont a park és a tó elsorvad. Még abban az évben leeresztették a tavat, és az iszapot eltávolították. Az elvégzett munkának köszönhetően a tó még ugyanazon év végére kifogástalan állapotba került. Nem maradt azonban anyagi forrás a szökőkút helyreállítására, mely a víz oxigénellátását biztosította.
 A városrész megújulása a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt keretében kezdődött, két jelentős beruházás itt valósult meg. Az Universitas sétányra felfűzve épültek az új  épületek, a Kodály Központ és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont.

 Növényzete értékes, különösen a tó körüli parkban találunk érdekes fákat, szépek a parti mocsárciprusok, sok feketedió, vadgesztenye, platánok, hársak tornyos tölgy, fűz, éger említhető.
Az új épületek mellett modern parkot alakítottak ki a tervezők (Újirány Csoport), liliomfákkal, érdekes pergolával, padokkal.




Széchenyi tér (Pécs) / Folytatás a posztban

 Széchenyi tér a pécsi belváros közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A középkorban a város piactere volt, itt állt a városháza és a plébániatemplom. Széchenyi nevét 1864 óta viseli, előtte a legkülönbözőbb elnevezései voltak: Fórum, Városi piacz, Főtér. A tér a város egyik központi elhelyezkedésű, emlékművekben gazdag, észak felé fokozatosan emelkedő tere, ahová sugárszerűen tizenkét utca torkollik. A tér főbb látványosságai a Gázi Kászim pasa dzsámija, a Városháza, a Megyeháza, a Nádor szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János bronz lovas szobra. A teret a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt keretein belül felújították. Itt tartják minden év szeptemberében a Pécsi napok alkalmával a Szőlő és Bor Ünnepét, kirakodóvásárral, szüreti felvonulással és a híres pécsivillányi és siklósi borok kóstolójával és itt állítják fel karácsonykor a város karácsonyfáját.
 A tér Pécs belvárosának szívében a Mecsek déli oldalán helyezkedik el. Tizenkét utca fut bele a térbe. Délről kezdve, az óramutató járásával megegyező irányban: Irgalmasok utcája, Jókai tér, Ferencesek utcája, Ciszterci köz, Janus Pannonius utca, Szepesy Ignác utca, Hunyadi János utca, Megye utca, Mária utca, Király utca, Perczel Miklós utca és a Munkácsy Mihály utca.
 A tér a római kori Sopianae északi peremén helyezkedett el. A 20. század közepén végzett csatornázási munkák emésztőgödröt, illetve egy harmadrendű utat tárt fel, valamint az északi részen egy római temetőt; ezek a leletek egyben azt is igazolják, hogy lakott hely volt ezen a területen. A 4. századtól feltételezések szerint táborozóhely volt a területen.
A tér a magyarok letelepedése után kezdett funkcióval bírni, fontossága pedig a 13. században, a Szent Bertalan-templom építésével kezdődött. A keleti, budai városkapu és a nyugati, szigeti városkapu között kialakuló új út növelte a tér funkcióját, mely a jelenleginél nyugati irányban jóval nagyobb kiterjedésű volt: az 1367-ben megnyitott első magyarországi egyetem épületéig terjeszkedett, mely a püspöki vár szomszédságában állt. Ez a tér volt a középkori város egyetlen, nagyobb tömeg befogadására alkalmas tere. Mint ilyen, számos ünnepélyes esemény színhelyének tartják: Janus Pannonius itt gyülekezett háromszáz fős kíséretével, mielőtt Mátyás király követeként II. Pál pápa segítségét kérte volna; feltehetően az 1476. októberi pécsi országgyűlés is itt történt; II. Ulászló 1495. március 27-én Pécsett kötötte meg a török békét. A tér 2009-es felújításakor feltártak egy épületet, mely egy 1489-es adásvételi szerződés Drakwlyahaza néven említ, és – feltehetően tévesen – Drakula házának tartottak.
A török II. Szulejmán vezetésével 1543. július 20-án vonult be a térre. Később, 1566. augusztus 4-én is bevonult, hogy másnap innen induljon Szigetvár felé. A teret ekkoriban Bazár térnek hívták, északi oldalán pedig a Szent Bertalan-templom köveiből megépült Gázi Kászim pasa dzsámija. A tér maga fontos kereskedőtér volt a török alatt. Evlija Cselebi leírása alapján két török kút is volt a téren: a templom alatt, illetve a mai Zsolnay-kút helyén. A tér az 1664-es hadjáratban súlyos károkat szenvedett.
A város visszahódítása után a tér továbbra is katasztrofális állapotban volt: a dzsámi némileg megrongálódott, a minaret félig ledőlt, a török fürdő leégett, a környező házak romosak voltak. A következő évtizedek az újjáépítésről szóltak: 1698-ban épült az első városháza, 1713-ban megépült az első Szentháromság-szobor (amely a tér nevét is adta II. József uralkodásáig), melyet a pestisjárvány emlékére állítottak. 1714-ben a teret nyilvános piacnak jelölték, emellett a téren kivégzéseket is tartottak egészen a 19. század közepéig, amikor a kivégzések helyszíne a Ledina lett.

Városháza (Széchenyi tér 1.)

Az első városházát a török hódoltság után, 1710-ben, a másodikat 1831-1832-ben építették a jelenlegi épület helyén. Mai formáját az 1907. évi átépítéskor kapta Láng Adolf tervei szerint. Homlokzatán a barokk stílus elemei láthatók. A sarkokon manzárdtetős, a Király utcai részét órás torony díszíti.


Lóránt-palota (Széchenyi tér 2.)

Az épület helyén a török időkben is állt ház, majd a 18. században manzárdtetős ház épült, melyet Patkányvár (Rattenburg) néven gúnyoltak. 1882-ben ezt lebontották, és ekkor épült a háromemeletes romantikus ház, melyet a legtöbb útikönyv szerint az 1863-ban elhunyt Ludwig Förster tervezett. A ház házasság útján Dr. Lőwy Lipót tulajdona lett, aki 1903-ban Dr. Lóránt Lipótra magyarosított, az ő nevét viseli a Lóránt-palota, melyet régebben Lőwy-palotának is szoktak hívni. Az épületben 1961 óta gyógyszertár üzemel

Déli oldal (Széchenyi tér 3-5.)


A tér déli oldalán található a Pilch Andor tervei alapján készült eozin-mázas Zsolnay-kút, mely az 1892-ben lebontott török kút (sadirván), a Kádi csorgója helyének közelében áll. A négy méter magas kút négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgóból folyik a víz az íves medencébe. A Zsolnay Miklósajándékaként felállított kutat a város és a Zsolnay porcelángyár címere díszíti.
Az Irgalmasrendiek temploma 1727–1731 között épült. Az egyhajós, dongaboltozatos templom, melynek szentélye egyenes záródású, korábban a kapucinusoké volt. 1795-ben az irgalmasrend kapta meg és 1887–1891 között átalakították Kirstein Ágost tervei szerint. Eklektikus stílusúhomlokzata akkor kapta mai formáját. Az emeleti részt attika díszíti, a homlokzaton íves záródású fülkében elhelyezett Mária-szobrot Kis György készítette. A templom belsejét 1908-ban újították meg. Intarziás faoltárai kivételes művészi értéket képviselnek. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. A freskókat Graits Endre festette 1908-ban. Az irgalmasrend megalapítója, Istenes Szent János domborművét Mayer Ede szobrászművész, az orgonát a pécsi Angster-gyár készítette. A templom nyugati oldalán négyzetes kápolna van. A falakon néhány címeres, feliratos sírkő utal a templom alatti kriptára, ennek bejárata azonban nem ismert.
A két mellette lévő épületben üzletek voltak az 1960-as évekig, amikor ezeket a klinikához csatolták.

Délnyugati oldal (Széchenyi tér 6-8.)

A tér délnyugati sarkán áll a 19. század közepén épült Sárkány-ház az Irgalmasok utcája és a Jókai tér sarkán. Tőle északra a 7. számon szintén a 19. század közepén épült barokk épület található, melyet a Frühweiss család építtetett. Ezzel a házzal van egybeépítve a 8. számú ház (Piacsek-ház), mely az 1820-as években épült. E ház építésekor a téren komolyabb szintrendezést hajtottak végre a téren.
A 7. és 8. számú épület határa előtt áll a népszerű meteorológiai állomás, melyet 1908. június 15-én közadakozásból állí­tottak fel, melyet 1938-ban eltávolítottak, és 1991-ig Dö
mörkapun állt műszerek nélkül
 A Széchenyi tér központi épülete Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécs egyik jelképe.
A középkorban a város központjában állt a gótikus Szent Bertalan-plébániatemplom. A város török kézre kerülése után ennek köveiből épült jellegzetesen keleti stílusban Gázi Kászim Pasa dzsámija. A dzsámi mellett egykor minaret is állt, ennek felső részét azonban 1753-ban, alsó részét pedig 1766-ban lebontották, és csak a tövét hagyták meg. A jelenlegi főbejárat oldalán, a belső falban, Mekka felé épített mihráb-fülke látható. Az épület az 1939-es átalakítás során nyerte el mai formáját. A dzsámi mellett található a Szent Bertalan harang.
Az egyszerű kőtalapzaton álló Hunyadi János bronz lovas szobrot Pátzay Pál szobrászművész készítette. Hunyadi Jánoshalálának 500. Évfordulóján, 1956. augusztus 12-én leplezték le Magyarországnak ezt az egyik legszebb közterületi emlékművét.
A tér közepén található Szentháromság szobor 1710–1714 között készült el, a korábbi pestisjárvány megszűntének emlékére. Az eredetileg barokk stílusú szobor a 19. század végére annyira tönkrement, hogy a város újat készíttetett - alkotója Kiss György - amelyet 1908-ban állítottak fel.
2009. július közepén szenzációs leletekre találtak a Széchenyi téren felújítási munkálatok közben. Meglelték az Árpád-koriSzent Bertalan-templom alapjainak újabb részleteit, melynek köveiből építették fel a Gázi Kászim pasa dzsámiját. Gosztonyi Gyula, aki a templom után kutatott és aki rátalált és részben feltárta a pécsi ókeresztény sírkamrákat, s nevét utca viseli a városban. Kikindai András szerint a mostani lelettel a Szent Bertalan-templom és a hozzá tartozó építmények közel 80 százaléka ismertté vált.

Megyeháza (Széchenyi tér 9-10.)

Az eklektikus stílusú, impozáns látványt nyújtó pécsi Megyeházának épülete 1897-ben épült. Lábazata Kővágószöllősi vörös homokkő. A térre néző homlokzata a tér többi épületénél jóval díszesebb. Kerámia díszítései a Zsolnay-gyárban készültek. Az épület teteje 1954-ben leégett, egyszerűbb kiképzéssel, korábbi kupolája nélkül állították helyre.

Gimnázium és kollégium (Széchenyi tér 11.)

A Megyeházától északra a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma látható. A kétemeletes, három utcára néző háztömb tér felőli részét 1716 és 1726 között építették a jezsuiták, a Kórház téri török temető sírköveinek felhasználásával. Ebben az épületben tanított a költő Faludi Ferenc is, az 1723-28 közötti években. 1785-től 1802-ig a bölcsészeti akadémia működött az épületben. Többször volt kórház, sőt 1852-1863 között kaszárnyaként használták. A múlt század elejétől a ciszterciták birtokolták a rend feloszlatásáig. A déli szárny 1863-ban, a modern északi szárny 1935-1936-ban épült. A lépcsőházban látható freskók az első pécsi egyetem alapítását és felépítését ábrázolják (Gebauer Ernő művei). Árkádokkal díszített udvarában szabad fürdő volt. Az épület északkeleti sarkán levő kis parkban áll Leonardo da Vinci fehérmárvány mellszobra (Baksa Soós György1958).

Északi oldal


A tér északnyugati sarkában áll a Belvárosi iskola korábbi épülete, mely ezen a helyen a 18. század elejétől 1983-ig funkcionált iskolaként, 1987-től az Egyetemi Könyvtár, 2010-től a PTE Egyetemi Levéltár és az Egészségtudományi Kar közösen használja.
Az északi oldalon a 12. szám a Janus Pannonius Múzeum régészeti épülete alkotja. Főhomlokzata copf, oldalhomlokzata klasszicizáló stílusú. Helyén a török uralom idejében Csór Ibrahim aga háza állt. Kapualjában két igen szép vasrácsos kapu látható a 19. század elejéről.
Az északkeleti oldalon található két saroképület: az 1840 körül emelt és 1950-ben részben lerombolt és átépített Eizer-ház a Hunyadi és a Megye utca között, és a Megye utca-Mária utca sarkán álló Taizs-ház (Széchenyi tér 13.), amelynek letompított homlokzatán a gazdagon díszített sarokerkély érdemel figyelmet.

Keleti oldal

A Széchenyi tér 14. szám alatt áll a pécsi bíróság épülete. Ezen a helyen állt a török-korban a város legdíszesebb törökfürdője, mely szintén az 1664-es és 1686-os harcokban sérült meg, utóbbi során romos állapotba került. Ennek ellenére 1786-ig nem épült új épület a telken. A jelenlegi épület 1891-ben épült eklektikus stílusban, kifejezetten a pécsi táblabíróság megszervezése alkalmából.
 A Széchenyi tér 15. száma alatt található az 1846-ban épült az eredetileg 30 szobás Nádor szálló, amit 1902-ben lebontanak és egy nagyobbat építenek a helyébe. Az 1980-as évek végére a szálló épületének homlokzata erősen lerombolódott. Az épület több, mint tizenöt éves bezárása után, 2005-ben elkészült a homlokzata és aljába mélygarázs került. A szálló átadására még nem került sor.
A tér 16-18. száma alatt három kereskedőház áll, melyet az 1845-ben még üresen álló telken három család építtetett: az északit Stopfer Márton, a középsőt Zsolnay Miklós, a délit Littke Lőrinc.





A Király utca Pécsen / Folytatás a posztban

 pécsi Király utca a baranya megyei székhely belvárosának legismertebb sétálóutcája a Széchenyi tértől keleti irányban halad a Búza téren keresztül a Katalin utcáig, amelyben számos műemlék jellegű, nevezetes épület látható. 1864-ben nevezték el az utca Széchenyi tér és Felsőmalom utca közti szakaszát Király utcának, Király József pécsi püspök tiszteletére, aki 18071825 között töltötte be a tisztségét, az utca külső fele előbb Fő utca, majd Kossuth Lajos utca volt. 1945-től kb. 1991-ig az egész utca a Kossuth Lajos utca nevet viselte, a rendszerváltás után pedig teljes hosszában Király utcává nevezték. Az utca nincs teljes hosszában elzárva az autósforgalomtól, mindössze a Pécsi Líceum Templomig szól a tilalom. Az utcán egykor villamos haladt, melynek emlékét emléktábla őrzi. Az utca középső részén található a Pécsi Nemzeti Színház, mely 18931895-ben épült. Számos étterem, kávézó és galéria található a korzó mentén, melyen végigsétálva érdemes a házak emeleti homlokzataira is felnézni, ahol gazdagon keretezett ablakokat, rozettákat látni.
 Király József püspökről kapta nevét Pécs híres sétálóutcája. 1820. március 27-én hatalmas tűzvész következtében leégett a Budai városrész épületeinek csaknem egytizede. dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója szerint a püspök kiemelkedő szociális érzékenysége késztette arra a városvezetőket – a tűzvész után csaknem fél évszázaddal, 1864-ben –, hogy a város fő utcáját Király Józsefről nevezzék el. A Kossuth Lajos utca mellett a Király utcán össz­pontosult a város üzleti életének nagy része, itt voltak a legforgalmasabb üzletek, amelyek személy­forgalmát 1913 és 1960 között villamosközlekedés is segítette.
A sétálóutca igencsak viharos névtörténettel rendelkezik. Pécs történetében példátlanul, 21 nevet kapott. A képzeletbeli rangsor második helyezettje a Hunyadi János utca, 13 névvel.
  • 1554: Nagy uca mahalle
  • 1687: Nagy utca (egyes esetekben ucca)
  • 1713-22: Ofner gasse
  • 1722 körül: Stern Gasse
  • 1724-1803 között az alábbi neveken: Ofner gasse, Hauptgasse, Platea major, Platea magna, Platea Principalis, Platea Capitaliis, Platea Budensis, Öregh Utza, Nagy Utza
  • 1804: Feő Ucza, Haupt Gasse
  • 1817: Ofner Vorstadt gasse zum oberne Mauth-Hause
  • 1843: Fő utza
  • 1864: Király utca és Fő utca
  • 1930: Király utca és Kossuth Lajos utca
  • 1977: Kossuth Lajos utca
  • 1991: Király utca
 A Király utca 5. szám alatt található a szecessziós hangulatú Palatinus Hotel, amelyet 1915. májusában adtak át Pannónia Grand Hotel néven. A Palatinus nevet 1975-ben kapta, jelenlegi hivatalos elnevezése Hotel Palatinus City Center. A Király utca hangulatát erőteljesen meghatározó három emeletes épületet Pilch Andor építész tervezte a korábbi kesztyűgyártó üzem helyére, a Hamerli család részére. A közel százéves épület mai külsejét az 1988-ban kezdődött, tizenhárom évig tartó felújítása után nyerte el. A szálloda nagyterme Bartók Béla nevét viseli, aki 1923. október 30-án itt adott koncertet. A szálloda legismertebb vendégei José CarrerasPlácido DomingoJiří Menzel voltak. Volt idő, amikor az épület össze volt kötve a Széchenyi téri Nádor Szállóval. A hotel ma a Danubius Hotels Group tulajdona.
 A Király utca kis térré szélesedik. A Színház térre keresztelt téren található a Pécsi Nemzeti Színház, amely 1895-ben nyitotta meg kapuit a Bánk bán című darabbal. A színház korszerű, több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpaddal, egy 4 részben süllyedő zenei árokkal, fény-, hang-, és videórendszerrel van felszerelve. A Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik fontos helyszínéül szolgál az épület, melyben négy teremben tartanak előadásokat: nagyszínház, kamaraszínház, szobaszínház és stúdiószínház.
A téren található a Pécsi Kulturális Központnak helyet adó Dominikánus ház, melynek helyén egykoron Ferhád pasa dzsámija állt. A török után ezt a Dominikánus szerzetes rend kapta meg, s itt templomot és rendházat építettek. 1786-ban II. Józseffeloszlatta a dominikánus rendet. Üresen maradt a templom és a rendház. A Francia háború idején az épületekben francia foglyok tartózkodtak. A templomból raktár lett, majd lakóház. A múlt század végén dr. Johan Béla orvos átépíttette a mai formájára.
A Színház tér északi oldalán álló – többször átépített – épületet (Király u. 13.) a Pécsi Nemzeti Kaszinó használta 1839-től. Földszinti helyiségeiben a híres Nick-féle söröző az 1895-ös átalakításig működött. Ma a Helyőrségi Klub (volt Fegyveres Erők Klubja) működik benne. A tér felőli bejárata a Belvárosi Étterem. A tér két körcikk alakú szökőkutas medencéjének sarkát Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész színjátszásra utaló alkotásai díszítik.
 A 18. században egy török dzsámi helyén és felhasználásával, a pálos szerzetesek építették 17411756 között, egy pálos szerzetes, Vépi Máté tervei szerint. A késő barokk stílusú templomot eredetileg a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A tornyok 17781779-ben épültek. Miután a pálos rendet 1786-ban feloszlatták, az épület egészen 1832-ig használaton kívül maradt. Berendezéseit az egyházmegye más templomai között osztották fel. Szepesy Ignác püspök vette használatba újra, a rendházat iskolává, úgynevezett lyceummá alakította, a templomot pedig az ifjúság istentiszteleti céljaira bocsátotta. 1923-ban, mikor a pozsonyi Erzsébet Egyetemet Pécsre helyezték, egyetemi templomnak nevezték ki. 1930 körül újrafestették a belső teret, ezek az alkotások a pécsi Gebauer Ernő munkái. A templomot 1997-ben vette át újra a pálos rend.
A templomhoz kapcsolódik az egykori pálos kolostor barokk épülete, amely ma a Széchenyi István Gimnázium otthona.
Az ország legrégebbi cukrászdája 1789 óta áll a ma Király utca 32. címen található épületben. Az épületről az első ismert adatok 1695-ből származnak, először cukrászdát 1789-ben nyitott Szibereau Ágoston. 1800-tól egyben Pécs első kávéházaként is üzemel (Scheiber Györgynek köszönhetően), 1869. április 27-től bérelte Caflisch Kristóf, aki 1879-ben meg is vásárolta az épületet. Az üzletet 1887-ben bekövetkezett haláláig vezette, melyet 1948-ig özvegye, Murányi Anna vezette tovább - ezalatt élte a cukrászda és egyben cukrászüzem a fénykorát. 1952-ben államosították Éva Cukrászda néven; 1988-ban kapta vissza a Caflisch nevet, és állították vissza patinás belső terét. A cukrászda 2009-ben bezárt, 2011-ben rövid időre megnyílt. 2014. júliusa óta üzemel újra.

A Király u. 19. szám alatti Vasváry-ház díszes pirogránit domborművei a Zsolnay porcelángyárból valók (Sikorszki Tádé alkotásai, 1893-ból). A Vasváry György vaskereskedő nevét viselő épület a vasipar és a kereskedelem jelképeit hordozzák. A legkorábbi adat a házról 1840-ből való, amikor Vasváry édesapja a kétszintes házat megvásárolta. Harminc évvel később átépítették Ivánkovits István és Szánthó Antal építészek tervei alapján. Ennek során került a főhomlokzat párkányára 1883-ban a Vasváry-ház felirat, a ház hátsó udvarának homlokzati részére pedig Vasváry-udvar. A lépcsőház falán két Mücke Ferenc József festmény található.
A lakás szalon része neoreneszánsz stílusú, intarziás parkettával, festett mennyezettel, bronz csillárral, egy Bösendorfer zongorával, festményekkel és egy 17. századi nemesi oklevéllel. A család ezeket a relikviákat 1988-ban a városi tanácsnak adományozta. Az egyik kisszalonban Péchy Blanka színésznő, diplomata és nyelvművelő és a Janus Pannonius Társaság, illetve a helyi sajtó és a színházi élet relikviái kaptak helyet. A másik kisszalon egyik részében a zenei élet, ill. az egyesületek (Pécsi Dalárda, Pécsi Daloskoszorú, Polgári Daloskör, Gutenberg Daloskör, ill. a Pécsi Ünnepi Játékok, a Mecsek Egyesület) emlékei és a 19–20. századi pécsi fényképészek alkotásai láthatók.
Az épület aljában ma étterem működik.
Elhelyezkedése
Király utca (Pécs)
Király utca
Király utca
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 36″k. h. 18° 13′ 55″

2018. április 16., hétfő

Párkány / Folytatás a posztban

 Párkány (szlovákul: ŠtúrovonémetülGockernváros Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
 Esztergommal átellenben, a Duna bal partján fekszik. A közel 11 000 lakosú város és határa a Duna menti síkság bal oldali csücskében terül el, a Garami és Ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén.
A várostól északkeletre a Kovácspataki-hegyek (szlovák nevén 'Burda') vulkanikus sziklái találhatók, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy. A várost északnyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület, a helyiek bortermelő területe határolja.
Az éves átlaghőmérséklet +10,8 °C, mérsékelt szélviszonyok uralkodnak. A Duna, a Garam és az Ipoly kedvező hatással vannak a mikroklímára.

 Egyes feltételezések szerint a Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében említett "Parka" (Πάρκα iii.7.§2) nevű jazig település a mai Párkány helyén feküdt, az azonosítás azonban bizonytalan. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A törökök a települést elfoglalva várat (castellum) építettek itt és a Dsigerdelen Parkan(= zsigerlyukasztó erőd, vagyis az ellenség májába lyukat fúró vagy ékelődő erőd) nevet adták neki.

 A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a párkányi papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is. A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.
A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét (a pap részének kivételével) az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.[

 A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt.
Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda valamint Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.

 1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi, nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára.
trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt.



Nevezetességei

  • A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000-2001-ben építették újjá.
  • A nyári hónapokban több ezer üdülő számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője (8 szabadtéri és fedett medencével), a 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő. Az 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok 39,7 °C hőmérsékletű termálvizet tártak fel.
  • Nevezetes vásárok közé tartozik a párkányi Simon-Júda-vásár. Az utóbbi évtizedekben a híres párkányi őszi nagy vásárismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan mennek át, nemcsak Esztergomból, hanem távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkák.
  • III. János lengyel király bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet.



Híres emberek

  • Itt hunyt el 1663. augusztus 9-én Esterházy György szendrői címzetes püspök.
  • Itt született 1795. május 27-én Balás Teofil Ferenc, Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató.
  • Dr. Wertner Mór a 19-20. század fordulójának jeles magyar történész-genealógusa 1908-21 között Párkányban élt és alkotott.
  • Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők Zsigmond, akinek Dörmögő Dömötöre sok nemzedék alapolvasmánya volt.
  • Itt született 1913. január 23-án és itt hunyt el 1998-ban Zahovay Ernő zeneszerző, előadóművész.
  • Itt született 1922-ben és itt hunyt el 2008-ban Barta Gyula képzőművész.
  • Itt született 1933. március 25-én és itt alkot Lábik János festőművész.
  • Itt született 1937. október 22-én Kocsis Ernő festőművész.
  • Párkánynánán született 1946. március 21-én Janiga József felvidéki magyar festő, grafikus, illusztrátor, pedagógus, „a Csallóköz festője”.
  • Itt született 1966. június 28-án Hajtman Béla szlovákiai magyar irodalmár, a lévai egyházi gimnázium igazgató tanára.
  • Itt született 1984. augusztus 6-án Tóth Zsanett szlovák válogatott kézilabdakapus.









Elhelyezkedése
Párkány (Szlovákia)
Párkány
Párkány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 47′ 57″k. h. 18° 43′ 05″
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...