2018. szeptember 10., hétfő

Mesztegnyő / Folytatás a posztban

 A község Marcalitól 8 km-re délre, a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal és a 68-as főközlekedési út mentén fekszik, 50 km-re Kaposvártól. A Balatontól való távolsága 24 km.
Gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Határának több mint a fele erdő, a patakokon halastavak létesültek és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetegy része is a területén van. A Boronka ritka természeti értékeit szívesen keresik fel a magyarok és a külföldiek egyaránt. Itt vezet az Országos Kéktúraútvonala. Jól járható kerékpárutak vannak, de gyalogosan vagy a 9 km hosszú erdei kisvasúttal is utazhatunk
 Mesztegnyő nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. Plébániájáról egy 1359-ben kelt oklevél is megemlékezik.
1408 előtt Mesztegnyei Szerecsen Mihály birtoka volt, akitől Zsigmond király, hűtlensége miatt birtokait elvette és cserében némely Kőrös megyei birtokokért, Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben Gordovai Fancs fiai osztozkodtak itteni birtokaikon. 1464-ben Battyáni Alapi András itteni zálogjogon bírt birtokait birtokait, visszaadta Gordovai Fancsi Gáspárnak. Mesztegnyő vásárait egy 1466-ban kelt oklevél említette. 1498-ban még a Fancs család birtoka, 1550-ben már Nowak Jánost írták birtokosául. Az 1583 évi adólajstrom szerint mindössze 1 portáját említette. 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár volt a település birtokosa. Pár évvel később; 1715-ben 11 háztartást írtak össze benne. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család, 1767-ben báró Hunyady János birtoka volt, és a 20. század elején is gróf Hunyady József volt a nagyobb birtokosa.
Mesztegnyőhöz tartoztak a következő lakott helyek is:
  • Búsvár-puszta
  • Hosszúvíz-puszta, mely 1835-ben a gróf Hunyadyaké
  • Landi-puszta (azelőtt Edde), mely már 1733-ban is fennállt, szintén a Hunyadyak birtoka
  • László-major
  • Öreghegy
  • Soponya-puszta
  • Sósgát-puszta, melynek helyén a hagyomány szerint egykor Nemes-Apátifalu feküdt
  • Vajdahomok-puszta
  • Agáros falu, mely Mesztegnyőtől délre feküdt és az 1408-1498 közötti években a Gordovai Fancs család birtoka volt

Nevezetességei

  • Mesztegnyői Állami Erdei Vasút – A kisvasút nyomvonalán jelölték ki a Rockenbauer-emléktúra útvonalát is, amely érinti Mesztegnyőt. Az erdei vasút ősét még 1925-ben építtették a kéthelyi Hunyady grófok, s egészen 1945-ig gőzmozdony-vontatással üzemeltették.Ezt követően állami tulajdonba került, 1946-tól az erdészet lóvontatású vasútként használta. 1958-ban korszerűsítették a meglévő pályát, s alkalmassá tették gépi vontatásra is. A sínpár 1960-ra érte el mai hosszúságát, majd harminc évvel később ismét egy jelentős rekonstrukción esett át, s tervbe vették a bővítését is. A mesztegnyői erdei vasút előtt minden évben május elsején tisztelegnek a falubeliek és az elöljárók. A vonatok csak kedden és pénteken közlekednek.
  • Mesztegnyő szívében található az 1750-56-ban épült barokk műemlék templom, amely már messziről jelzi az utat a település felé igyekvőknek, akiknek érdemes megállniuk az impozáns egyházi épület előtt pár percre. Az építmény, amelyet a szakértők az egyik legszebb barokk építészeti emléknek tekintenek, a Hunyady család kegyúri templomaként készült el. Különlegessége, hogy Dorfmeister István híres oltárkép-festő készítette el belső díszítését. Freskói közül országszerte híres a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló gyönyörű oltárkép. Az egyházi épület további érdekessége az alatta lévő két kripta, melyek egyikébe szerzeteseket, míg a másikba a Hunyady család tagjait temették. Az egyházi intézménnyel egyidőben emelték a kolostor épületét, amelyet 1948-ig Szent Vince rendjének apácái használtak. A település 1730-as években került a Hunyady família birtokába, ekkor épült fel ismét a török hódítás alatt elpusztult templom. A második világháborúban a csaknem négy hónapig tartó harcok során megfigyelőpont volt a magas tornyú építmény. Sajnos a hadműveletek nem kerülték el, így az oldala és tornya is erősen megrongálódott, s páratlan freskói is megsérültek. A felújítás több éven át tartott, külső rekonstrukciója például csak 1993-ban fejeződhetett be. A templom bejárata mellett az első világháború hősi halottainak emléktáblája található, kertjében pedig egy 1844-ben felállított emlékkereszt és Mária-szobor van.
A barokk templommal együtt épült fel a mesztegnyői kolostor, amelynek épülete ma általános iskolaként funkcionál. A kolostor építéséhez 1743-ban ferences-rendi szerzetesek nyújtottak segítséget, akiket Hunyady gróf hívott Mesztegnyőre. A létesítmény egészen 1788-ig volt a birtokukban, miután II. József uralkodó rendeletével feloszlatta a szerzetesrendeket. Az itteni rendházban mindössze egyetlen szerzetes, P. Rumi Mihály maradt. A kolostor és a templom értékes tárgyait a helytartótanács elvitte és még pert követően sem szolgáltatta vissza. A kolostort 1817-től népesítették be ismét lakói egy felújítást követően, ekkor irgalmasrendi Vincés apácák költöztek ide, s az apácazárdában lehetővé vált a leányok oktatása. A zárda épülete egészen 1948-ig működött ebben a funkciójában, azóta az épületben kapott a helyet a helyi általános iskola.
  • Faluház
  • Rétesfesztivál: A fesztivál napján - 1999 óta - faluszerte nyújtják, sütik a rétest Mesztegnyőn. A Faluház udvarán, a kemencék mellett a versengő csapatok dolgoznak. Ezek négy kategóriában mérhetik össze a sütnivalójukat: túrós, káposztás, gyümölcsös és különleges. Az utóbbiban például olyanokkal indulnak, mint a mákos-répás, szilvás-káposztás, körtés-piskótás, vagy a babos-bolognai rétes. Közben a falu kemencéiben és a mobil villanysütőkben a helyiek is folyamatosan sütik a réteseket, hogy a vendégsereg éhen ne maradjon. 2016-ban a fesztiválon 104 méteresre nyújtottak egy káposztás rétest, amellyel magyar rekordot állítottak fel.
  • Linha-kereszt: A Mesztegnyőn áthaladó főút mellett áll a három szent (Vendel, Donát és Flórián) domborművével és egy kis kereszttel díszített emlékmű, amit Linha Teréz emeltetett, majd 1990-ben a község lakossága felújíttatott.

Híres szülötte

  • Kiss József (Mesztegnyő, 1858. május 7. – Pécs, 1939. július 29.) állami főreáliskolai tanár, idegenforgalmi szakember, turisztikai író, kerékpáros szakíró

Elhelyezkedése
Mesztegnyő (Magyarország)
Mesztegnyő
Mesztegnyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 19″k. h. 17° 25′ 27″Koordinátáké. sz. 46° 30′ 19″, k. h. 17° 25′ 27″térkép ▼
Mesztegnyő (Somogy megye)
Mesztegnyő
Mesztegnyő
Pozíció Somogy megye térképén

2018. augusztus 15., szerda

Tatabánya via ferráta / Folytatáshoz kattinis a posztra




Kőhalom ( Románia ) / Folytatás a posztban



Kőhalom (románul Rupea, korábban Ulumanémetül Repslatinul Rupes,szászul Räppes) város Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Sövénység tartozik még hozzá.

Fogarastól 41 km-re északkeletre, a Segesvár-brassói főút mellett fekszik.

Története

A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharcegyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől. A településnek 1910-ben 2941 lakosából 1230 német, 975 román és 425 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt. 

Látnivalók

  • A város feletti Várhegyen állnak a vár tekintélyes maradványai.
  • Főterén fallal övezett templom áll, melynek tornya a kerítőfalban van.

A város híres szülöttei

  • Bartholomäus Bausner (1629–1682) evangélikus püspök
  • Fogarasi Tamásy Árpád (1861–1939) honvéd táborszernagy
  • Issekutz Béla (1886–1979) farmakológus
  • László Gyula (1910–1998) régész, történész
  • Wilhelm Georg Berger (1929–1993) zeneszerző
  • Cristian Mandeal (1946–) zongoraművész, karmester
  • Hellmut Seiler (1953–) költő
  • Antal Árpád András (1975–) politikus, Sepsiszentgyörgy polgármestere
  • Farkas Anna Lili (1955–) erdélyi magyar politikus, képviselő
  • Tomas Róbert (1979-) geológus, földtani szakíró.
  • Toth Szilárd (1977–) erdélyi magyar történész, egyetemi oktató

kőhalmi vár műemlék RomániábanBrassó megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-A-11769 sorszámon szerepel.
 Kőhalom városa mellett, a Várhegy tetején található.


 Első írásos említése 1324-ből maradt fenn; ekkor Tamás erdélyi vajda ostromolta meg, mert az ellene fellázadt Henning szász gróf vette be magát ide. 1357-ben királyi vár volt. 1421-ben török pusztította. Tornyokkal megerősített falai feltehetőleg a 15–16. században épültek. Miután 16. század végén a város birtokába került, a kőhalmi polgárok 1620 körül kiépítették a középső vár udvarát és a felső várat körülvevő kamrákat, kijavították a falakat, és kutat véstek az alsó várban. A középső kapu 1643-ban épült.
Az önálló Erdélyi Fejedelemség megszűnése után, 1691 és 1699 között a várat a császáriak újították fel. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc csapatai harc nélkül foglalták el.
Hadi jelentőségét elvesztve a vár romlásnak indult. 2011 és 2013 között a Brassó megyei önkormányzat újíttatta fel az Európai Unió Regionális Operatív Programja támogatásával.



Elhelyezkedése
Kőhalmi vár (Románia)
Kőhalmi vár
Kőhalmi vár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 17″k. h. 25° 12′ 45″

Augusztus 20. Pannonhalmán / Folytatás a posztban

    
Augusztus 20.
(hétfő)
A GYÓGYNÖVÉNYKERTI MŰHELYFOGLALKOZÁSOK KIVÉTELÉVEL
VALAMENNYI PROGRAM INGYENESEN LÁTOGATHATÓ.
A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG ÉPÜLETEGYÜTTESE SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN 9.00–18.00 ÓRA KÖZÖTT DÍJMENTESEN LÁTOGATHATÓ. BEJÁRAT A FŐKAPUN KERESZTÜL; A VÁRKÖRÖN LÉVŐ LÁTOGATÓI BEJÁRAT EZEN A NAPON NEM TART NYITVA.

9.00–19.00 óra
Az Arborétum és a Gyógynövénykert ingyenesen, önállóan látogatható.
9.00–18.00 óra
A Pannonhalmi Főapátság épületegyüttese és a Pannonhalmi Apátsági Galéria ingyenesen, önállóan látogatható. 
9.00–18.00 óra
A Pannonhalmi kiváltságlevél és a Szent László-féle összeíró oklevél egész nap megtekinthető a Főapátság Levéltárpedagógiai teremében. 
10.00 óra
Ünnepi szentmise a Bazilikában, utána Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjének bemutatása. 
10.00–18.00 óra
Fa körhinta és népi ügyességi fajátékok a Gyógynövénykertben. 
11.00–11.30 óra
Solymászbemutató Krecsák Zoltán solymásszal a Gyógynövénykertben
11.00–17.00 óra
A Pannonhalmi Apátsági Pincészetben minden egész órakor ingyenes szakvezetéses pincészeti látogatás kezdődik a szabadtéri kóstolóteraszról indulva. A Pincészet kóstolóteraszán lehetőség nyílik az apátsági borok megvásárlására, illetve fogyasztására az aktuális itallap szerint. 
11.00–18.00 óra
Kreatív műhelyfoglalkozások gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt
A Gyógynövénykertben illatzsákokat készítünk: gyógynövényekből, fűszernövényekből lakásillatosító keveréket, potpourrit állítunk össze. 
Önállóan felfedezhető az apátság természeti környezete: séta az Arborétumban és a Boldog Mór-kilátóhoz a „Szabad ég alatt a monostor körül!” című új felfedező füzetünkkel. 
11.30–12.00 óra
Dénesi Tamás levéltár-igazgató az érdeklődőknek bemutatja a Pannonhalmi kiváltságlevelet és a Szent László-féle összeíró oklevelet a Főapátság Levéltárpedagógiai termében. 
11.30–12.00 óra
Semsey Réka művészettörténész előadása a koronázási palástról a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában. 
11.30, 13.30, 14.30 és 15.30 órai kezdettel
Gyógynövénykerti vezetés (kb. 30 percben), amelynek középpontjában az öt legfontosabb pannonhalmi gyógynövény áll. 
13.00–13.15 óra
A szerzetesközösség napközi imája a Bazilikában, utána Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjének bemutatása. 
14.00–14.30 óra
Szabó Márton testvér előadása: Gyógynövények és szerzetesi hagyomány
Helyszín: Teaház terasza
14.30–15.00 óra
Semsey Réka művészettörténész előadása a koronázási palástról a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában.
14.30–15.00 óra
Dénesi Tamás levéltár-igazgató az érdeklődőknek bemutatja a Pannonhalmi kiváltságlevelet és a Szent László-féle összeíró oklevelet a Főapátság Levéltárpedagógiai termében. 
15.00–15.30 óra
Solymászbemutató Krecsák Zoltán solymásszal a Gyógynövénykertben 
15.30–16.30 óra
Orgonahangverseny a Bazilikában. 
Soós Gábor orgonahangversenye
Műsor: 
- Jan Pieterszoon Sweelinck: Ricercar
- Matthias Weckmann: Canzon in d (III.) 
- Johann Sebastian Bach: Toccata und Fuge in F-dur (BWV 540) 
- Gustav Merkel: Sonata Op. 30. in d-moll (közreműködik: Vadász Attila orgonaművész) 
 - Allegro moderato
 - Adagio
 - Allegro con fuoco
Közreműködik: Vadász Attila orgonaművész
- Koloss István: Fantasia in festum Sancti Stephani regis Hungariae
A koncerteken ülőhelyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! 
16.00–16.30 óra
dr. Juhász-Laczik Albin atya előadása: Gyógyulás és elfogadás
Helyszín: Teaház terasza
16.00–16.30 óra
Semsey Réka művészettörténész előadása a koronázási palástról
Helyszín: Főkönyvtár díszterme
17.00–17.30 óra
Ünnepi vesperás – a szerzetesközösség esti imádsága – a Bazilikában, utána Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjének bemutatása. 
18.00–19.30 óra
Az új kenyér megáldása a Gyógynövénykertben. 
Népzenei koncert és táncház a Sárarany Zenekarral 
20.00 óra
„Hallgass, fiam, atyád intelmére.” Szent István király intelmei Imre herceghez
Szent István király szellemi végrendelete eleven hagyományként van jelen Pannonhalma monostorában. Fiához, Imre herceghez írott, és feltehetőn bencés szerzetesek által megfogalmazott intelmeit a monostoralapító király ünnepének estéjén évről évre egy színész és egy improvizatív zenész tolmácsolásában hallgathatjuk meg. 
Zenei improvizáció: Tóth Szabolcs szitárművész
Közreműködik: Znamenák István, Jászai Mari-díjas színészművész
Helyszín: a Pannonhalmi Főapátság Monostori kiállítótere előtti tér
Az előadáson ülőhelyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik!

SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPE

2018. június 22., péntek

Újmassai őskohó és ipari skanzen / Folytatás a posztban









 Az újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemlékeEurópában is ritkaságnak számít. A kohó idén 205 éves. Mellette áll a Massa Múzeum, egy korabeli, rekonstruált vasverő, illetve egy műszaki skanzen.
 Fazola Henrik már 1765-től telepített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. Mária Teréziától alapítólevelet kapott, ami alapján 1772-ben vasolvasztót épített Felső-Hámorban (ma Miskolc-Ómassa), és az üzem beindításához stájer és felvidéki, vasgyártásban jártas szakembereket telepített le. A telepen kovács- és szegverő üzem is létesült, ez a kohó azonban 1820-ban beszüntette működését.
Fazola Frigyes, a Selmecbányán végzett, kiváló képességű kohómérnök lépett apja nyomdokaiba, 1813-ban Újmassán új kohót épített, s a kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez víztározót épített, ez a mai Hámori-tó. Az üzemeket 1847-ben meglátogatta István nádor, de járt itt Petőfi Sándor is, aki hangulatos írásban számolt be a látottakról.
A termelés 1867-ig folyt Újmassán, a vaskohászat ezután áttelepült a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre, amely később Miskolc Diósgyőr-Vasgyár nevű városrésze lett



 A faszénnel fűtött kohó négy sarokpilléren áll, alapmérete 9,5×8,5 méter, terméskőből épült, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú. A hegyoldaltól szabad három oldalon kosárívű boltövek vannak, a keleti és a nyugati oldali nyílásban történt a levegő fújtatása, az északi nyílásban csapoltak. A sarokpillérek acél vonórudakkal voltak megerősítve. A kohó magassága 11,4 méter, térfogata 22 köbméter volt. Az átlagos napi termelés 1300 kilogramm, az adagsúly 5600 kilogramm volt. A négyrészes fújtatókat működtető vízkerék 7 méter átmérőjű volt, a fújtatók 16 percenkénti löketszámmal dolgoztak. A nagyolvasztót 1832-ben átépítették.
A kohóval szoros kapcsolatban vasverő műhely is épült, ahol a farkaskalapácsokat vízzel hajtott kerekekkel működtették. A nagyolvasztóval egy időben kezdték a hámori völgygát építését, amit 1812-ben fejeztek be.


 Az újmassai kohó termelését 1866-ban állították le. Ettől fogva állapota folyamatosan romlott, mígnem 1951-ben elkezdődött műemléki helyreállítása a Lenin Kohászati Művek és az Országos Műemléki Felügyelőség műszaki és anyagi közreműködésével. A munkálatokkal első ütemben 1954-re készültek el. Az őskohóból évente egyszer, a szeptemberi Fazola-napok keretén belül jelképes csapolást hajtanak végre, miközben sok más programot is rendeznek.
Az őskohó mellett, a Garadna patak partján áll a Massa Múzeum épülete, amelyben a vasmű történetének legfontosabb eseményeit, dokumentumait, valamint az ott használt és készített korabeli szerszámokat és termékeket lehet megtekinteni. Korabeli dokumentumok alapján 1979-ben felépítettek egy kovácsüzemet (vasverőt), amelyben farkaskalapács és a szükséges kiegészítő berendezések láthatók. A kalapácsot ma már természetesen nem vízikerék hajtja, de a turisták és a látogatók kedvéért alkalmanként még beindítják. A területen áll egy rozsdamentes acélból készült csehszlovák–magyar vaskohászati emlékmű. Felirata magyar nyelven: „A csehszlovák és a magyar vaskohászok évszázados együttműködésének emlékére, 1988”.
Az út túlsó oldalán egy műszaki skanzen tekinthető meg, amelyben kohászati és bányászati gépeket és eszközöket helyeztek el. A magyar vaskohászat történetét bemutató teljes kiállítás Miskolc-Felsőhámorban tekinthető meg, az 1960-ban létrehozott Kohászati Múzeumban.


Megközelítés

Tl

  • Az őskohó mellett megállója van a lillafüredi kisvasútnak, amely a Bükk legszebb tájain visz végig. A leszállási szándékot jelezni kell a kalauznak.
  • 15-ös autóbusszal is megközelíthető, az Újmassa-Őskohó nevű megállóban kell leszállni, ami közvetlenül a kohó előtt van

Egyéni közlekedéssel

  • Gépkocsival a Hámori-tó partján, a Bánkút felé haladó útra kell rátérni. A kohó nagyon jól látható az útról, ingyenes parkolási lehetőség van.





































Elhelyezkedése
Újmassai őskohó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Újmassai őskohó
Újmassai őskohó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 06′ 48″k. h. 20° 35′ 18″
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...