2020. augusztus 17., hétfő

Börgöndi Repülőnap 2020.09.13.

 

VERES ZOLTÁN, AKI NÉLKÜL NINCS BÖRGÖNDI LÉGIPARÁDÉ
Szeptember 13-án minden remény szerint idén is megrendezi az Albatrosz Repülő Egyesület a hagyományos légiparádét.
A legnagyobb nevek egyike 2020-ban is Veres Zoltán műrepülő lesz. De nézzük mivel, és hogyan készül a többszörös Guiness-rekorder a szeptemberi börgöndi fellépésre:

– Milyen bemutatóval készül?
– Minden repülőnapra igyekszem valamilyen különlegességet hozni, de Börgönd egyébként is különösen a szívem csücske – mondta Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok. – Azt szoktam mondani, hogy miként van egy településnek tiszteletbeli polgára, úgy nekem Börgönd a tiszteletbeli repülőterem. Kiváló és régi barátságot ápolok a vezetőséggel és az egyesület tagjaival, és valóban mindig nagyon szívesen jövök ide. Bevallom, idén egy kicsit izgulok azért, hogy meg lehet-e egyáltalán rendezni az eseményt, mert máris életbe léptek bizonyos korlátozások a járványveszély miatt, de remélem, nem lesz gond a közönség biztonságos, megfelelő elhelyezésével. Az eddigi légiparádék mind nagyon színvonalasak és jól szervezettek voltak, s azt hiszem, ebben az esztendőben is szép repülőnapot láthatunk. Amikor eljövök nem csak résztvevőként érkezem, hanem nézőként is egyúttal, mert mielőtt, vagy miután lerepülöm a saját műsoromat, megnézem a többieket, mert az mindig élvezet.

– A fiam egyszer bent lehetett ön mellett egy utasszállító repülőgép fülkéjében, útban Helsinki felé. Még mindig a polgári repülés a főállású munkahelye?
– Szoros a kapcsolatom a légiközlekedéssel, hiszen nagyon sokáig, nagyjából húsz évig a Malévnál repültem, aztán az egyik fapados légitársaságnál folytattam, most pedig elég fontos üzleti repülőgépeken vagyok pilóta. Így osztom meg az energiáimat, ezért mostanában is elég gyakran megfordulok a Liszt Ferenc repülőtéren.

– Beszélne a műrepülő gépéről?
– Ez egy elég furcsa kis légijármű, nagyon kis szériaszámban készült, azt hiszem, összesen talán csak huszonhat van belőle. MXS a típusa, amerikai gyártmány. A hazai közönség főleg a Red Bull Air Race kapcsán ismerheti, mert ez az egyik olyan típus, amelyik ott nagy sikerrel szerepelt. Rendkívüli módon a szívemhez nőtt, mert ez az a repülőgép, amelyik teljesítményét, tulajdonságait tekintve nekem nagyon megfelel. Hála Istennek, sikerült új korában megszereznem, ezért amolyan személyre szabott repülőgép.

– Mekkora a teljesítménye?
– A motor 350 lóerős, és 540 kilogramm súly tartozik hozzá.

– Milyen erők hatnak önre odafent ebben a pilótafülkében?
– A műrepülőgép sokszor körpályán mozog, és ebből adódóan centrifugális erők lépnek fel. Ez vagy beleszorítja a pilótát az ülésbe, vagy pedig rosszabbik esetben ki akarja tépni onnan. Amikor negatív bukfencet csinálunk, akkor éppen fordítva hat az erő, s ki akarunk szakadni az ülésből. A pozitív tartomány tehát, amikor beleszorulunk az ülésbe, az kilenc G. A gravitációs erő többszörösével fejezzük ki azt a terhelést, ami a negatív tartományban olyan hat-hétszeres szokott lenni. Azaz ha volna egy szobamérleg az ülésben, akkor az én 80 kilós testsúlyom helyett 720 kilót mutatna, ekkora erők hatnak.

– Hogyan bírja?
– Sok edzéssel el lehet sajátítani azt a technikát, ami a vért az ember fejében tartja, hiszen az egyetlen kellemetlen dolog az ember testében a folyadék. Amely engedelmeskedve a fizikának, „lötyög”, azaz ha nagy a terhelés, az összes vér a lábakba szalad, nem marad az agyban. Akkor jelentkezhet a szürke vakság és az ájulás, ezt pedig el kell kerülni.






TÓ-PARTY 2020 TATA- AUGUSZTUS 20 - 23.

 Tata, Kastély Tér, Öreg-Tó

2020. Augusztus 20. csütörtök 10:00 - 23:00

Mini Wolf Ici - pici kölyökparty  

Buborék Együttes interaktiv műsora 

Belvárosi Betyárok interaktív gyermekműsora
- Junkies  koncert   

Pink & the Panthers funkjazz koncertje  

Korál tribute band

2020. Augusztus 21. péntek 10:00 - 01:00

 Lélekkel Játékkal Mikola Péter műsora  

Mese Zene Bona

Benkó Dixileand Band  

Talk Tonight koncert   

Stardrust koncert  |

Nyughatatlan - Johnny Cash & rockabilly |

A  "Lovas" Retro Disco (Kettler, Arany,Farkas)

2020. Augusztus 22. szombat 10:00 - 23:00

Farkasházy Réka és a Tintanyúl   

Mihályi Réka Masni és Pocó

Villon trio blues koncertje  

Az Üstökös Rock Band koncertje   

Useme   

Twentees Rock&Roll  

Dj Dominique

2020. Augusztus 23. vasárnap 10:00 - 22:00

Bizek Emi és Álomszép zenekar

Juju Marinerio  

Gerendás Péter családi zenekara  

Dirty Slippers    

Müller Péter Sziámi    

Blues Company

Köszönjük Magyarország!

Gyermekműsorok, családi és felnőtt programok, étel, ital, vendéglátás, asztalok.

Forrás: Szervezők

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

2020. augusztus 15., szombat

Pécs és környéke

 Mediterrán színek, formák, hangulatok, az elmúlt két évezred történelméről mesélő épületek, egymásba fonódó kultúrák, egyedi bor- és gasztronómia élmények adják Pécs-Villány térségének utánozhatatlan varázsát. A kulturális élmények sokaságát kínáló, pezsgő nagyvárosi lét mellett világtól távoli, őszinte helyeket is rejt a délvidék, teljes elvonulást, tökéletes stesszmentes kikapcsolódást ígérve. A Mecsekben festői túraútvonalak és izgalmas barlangok, a Villányi borvidéken nyitott pincék, szívélyes gazdák és újhullámos vendéglátóhelyek várják az útra kelőket.

Évszázadokat átívelő városi séták

A Mecsek lejtőire felkapaszkodó Pécs városát nemcsak fekvése, hangulata, hanem történelmi múltja és élénk, sokszínű kulturális élete miatt is méltán emlegetik magyar mediterráneumként. Már önmagában az is nagy élmény, ha bebarangoljuk a belváros szűk, kacskaringós utcáit, és valamelyik szép terére, vagy egy kávézó teraszára kiülve magunkba szívjuk hangulatát.


A történelmi látnivalók iránt érdeklődők szinte időutazónak érezhetik magukat, hiszen két évezredet járhatnak be a különböző korok máig álló építményei között. Római kori síremlékek, török dzsámi, minaret és türbe, a középkori püspöki palota látványosságai, gótikus, reneszánsz és barokk lakóházak harmonikus egysége, múzeumok sokasága teszi a várost Magyarország egyik legígéretesebb kulturális úti céljává, nem véletlenül viselhette 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő 1600 éves ókeresztény sírkamrák és mauzóleum együttese, Gázi Kászim pasa monumentális dzsámija a főtéren, vagy a négytornyú székesegyház mind unikum a maga nemében. A kortárs művészetért rajongók zarándokhelyei a belváros „múzeutcájában” a Vasarely és a Csontváry Múzeum.
Az új tartalommal megtöltött egykori porcelángyár területén is bőven el lehet tölteni a napot: a Zsolnay Kulturális Negyedben kézműves boltok utcája, kávézók, éttermek, kortárs kiállítóhelyek mellett olyan látnivalók sorakoznak, mint a Zsolnayak aranykorát bemutató Gyugyi-gyűjtemény, a család- és gyártörténeti kiállítás vagy a rejtélyes Zsolnay Mauzóleum. Pécs az a város, ahol érdemes részt venni egy vezetett tematikus sétán, annyi érdekes, felfedezésre váró történet vár itt ránk.

Barangolás és barlangozás a Mecsekben

Pécs környékén aktív élmények és természeti kincsek sokaságát kínálja a Mecsek az ide látogatóknak. A hegység sűrű erdeiben jól jelzett, kényelmes túraútvonalak, sokat ígérő kilátóhelyek csábítják a bakancsos turistákat. Akit izgat a föld alatti világ titokzatossága, az a Mecsekben edzettségétől, vállalkozó szellemétől függően választhat a nagyközönség számára is látogatható barlangok közül. Utcai cipőben járható a pécsi Tellyei-Mésztufabarlang, miképpen a leghosszabban feltárt Abaligeti-barlang is, amely nem csak a rajta végigfolyó patak és az emberi fantáziát megmozgató cseppkőképződményei miatt érdekes, hanem azért is, mert klímája igazi gyógyír a légúti betegséggel küzdőknek és az allergiásoknak. A föld alatti kúszást-mászást is bevállalóknak az orfűi Mészégető-források barlangjának overallos túrája ígér extrém kalandot. Adrenalindús élményekért mehetünk az erdei környezetben fekvő Mecsextrém Parkba is, ahol a család minden tagja találhat magának kihívást, legyen az alpesi kötélpálya, mászófal, erdei bob vagy éppen ugrálóasztal.

Aki a kilátásért van oda, annak a város közelében az 535 méter magas Misinát és a csúcsán található tévétornyot, kicsit távolabb pedig a Jakab-hegy szirtjeit ajánljuk - mind remek kilátást nyújt az odalent elterülő tájra. A környék földtani formációi (például a homokkőtornyok) vagy történelmi emlékei (például az egykor itt állt hatalmas bronzkori földvár maradványai) egytől-egyig érdemesek arra, hogy környékbeli túránk állomásai legyenek.

Akár ezt egy kicsit kiegészítve, a lassú turizmus élményét kínálja a Mecseki Zöldút, összekötve a barangolást a környékbeli falvak hagyományainak és ízeinek felfedezésével, gyalog, kerékpárral és természetközeli gasztroprogramok által.

 

Gyógyulás és felfrissülés a délvidéki fürdőkben

Akik számára a pihenés elképzelhetetlen fürdőzés nélkül, azoknak erre több helyen is lehetőségük adódik a térségben. A megkapó szépségű Dráva folyó völgyében, történelmi emlékekkel körülvéve lehet gyógyulni, regenerálódni Harkányban. A 13,5 hektáros ősparkban található gyógy- és strandfürdő kénes gyógyvizének erejét több mint 160 ezer sikeresen kezelt reumatológiai, bőrgyógyászati és nőgyógyászati eset igazolja. A Siklósi Vár tőszomszédságában épült élményfürdő, a látványos kialakítású Siklósi Thermal Spa wellness-szolgáltatásai sokaságával, felnőtt- és gyermekmedencéivel minden korosztály számára élvezetes kikapcsolódási, pihenési lehetőségeket kínál télen-nyáron. A szaunázás híveinek feltétlenül érdemes elzarándokolni a Pécshez közeli Magyarhertelendi Termálfürdőbeamely nemcsak az ország legnagyobb szaunaparkjával és különleges szaunaprogramokkal büszkélkedhet, de szaunamesterei is a legjobbak közé tartoznak.

Harkány

Adrenalindúsabb vízi élményekért irány az Orfűi-tó, ahol homokos parton lehet strandolni, sárkányhajózni és szörfözni, a festői környezetben fekvő aquaparkban óriáscsúszdákon lehet siklani, de arra is van lehetőség, hogy élménymedencében lazuljunk vagy verseny-úszómedencében rójuk a hosszokat.

Kóstoljon csúcsborokat Villányban!

Villányról mindannyiunknak a tüzes vörösborok jutnak eszünkbe, ám legdélebbi borvidékünk manapság sokkal többet jelent, mint az ezeket előállító ódon présházak és modern pincészetek összességét. Leginkább egy életérzés, a hely, ahol muszáj lelassulni, és ehhez minden adott. Gyönyörű, dimbes-dombos táj, műemléki védettség alatt álló, többszintes pincesorok, elhivatott, kreatív borosgazdák – nem véletlenül kanyarog itt Magyarország első borútja.

Villányi pince

A pincefalvakban az öreg présházak, kis családi termelők mellett a legkorszerűbb technológiával dolgozó borászatok is nyitott kapukkal várják az érdeklődőket. A hagyományos falusi vendégfogadó helyek mellett pedig megtalálhatóak a világtrendeket építészetileg és szolgáltatásaikban is követő szállodák, csúcsgasztronómiát kínáló éttermek. A vendégek teljes feltöltődését programok hosszú sora garantálja: a szolgáltatóknál elérhető dűlő- és pincetúrák, gyertyafényes borkóstolók, prémium borvacsorák, vagy akár kemencés sütögetések. Aki szereti nagy társaságban fogyasztani a bort, az számos rendezvény közül válogathat egész évben, a januári Vince-napi gasztroprogramoktól a tavaszi Borzsongáson át a Márton-napi újborköszöntőkig és libavacsorákig. A helyi értékekre és alapanyagokra építő, őszinte vendéglátás varázsa teszi igazán vonzóvá Villányt, Villánykövesdet, Palkonyát, Kisharsányt és a borvidék többi települését.

Fesztiválok, ahol az együttlét a fontos

A fesztiválozásról ebben a térségben sem kell lemondanunk, ha beköszönt a nyár, itt ráadásul igazán egyedi hangulatú zenei és kulturális nagyrendezvények születtek. A már-már ikonikus Fishing on Orfű a legigazibb alterfeszt, amelynek küldetése a tömegízlés kiszolgálása helyett az értékformálás, ahol maga az együttlét a fontos a legizgalmasabb hazai underground és alternatív produkciók felvonultatása mellett. A Villányi borvidék összművészeti fesztiválja, az Ördögkatlan idején a máskor többnyire csendes falvak telnek meg élettel. Koncertektől, színházi előadásoktól hangos ilyenkor Nagyharsány, Kisharsány, Villánykövesd és Beremend. A világ minden tájáról meghívott fellépőknek köszönhetően minőségi szórakozásban lehet részük az itt fesztiválozóknak, családias hangulatban. Pécs és minden bizonnyal az ország leglátványosabb rendezvénye a pár éve indult Zsolnay Fényfesztivál, amely az ismert pécsi épületekre vetített lenyűgöző 3D-s fényfestéssel, újcirkuszi és utcaművészeti kavalkáddal egyszerre szórakoztat és gyönyörködtet.

2020. június 22., hétfő

Szigligeti vár

 Balaton-felvidékenSzigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.
Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak – ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260–1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királynak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531–40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.
A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló törökök sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.
A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat.

2020. június 18., csütörtök

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

 Jakab-hegyi pálos kolostor egy pálos rendi kolostor volt Kővágószőlős határában, a Jakab-hegyen. A magyar–török háborúk során számos pálos kolostorral együtt lakatlanná vált, ám 1736-ban helyreállították. 1828-ra megint kiürült, azóta épülete összeomlott, falai jórészt már csak váll- vagy derékmagasságig állnak. Romjait az 1970-es évek végén, valamint 20062007-ben vetették alá állagmegóvásnak, illetve környezetét is rendezték, így ma könnyen látogatható.
 A Jakab-hegyen az Árpád-korban létrejött egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát, és templom körüli temetőjét sikerült feltárni. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét.
1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és épített számukra kolostort. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. Legalábbis így emlékezik meg az eseményről a rend 16. század elején élt generálisa és történetírója Gyöngyösi Gergely, aki rendtörténeti munkájában megőrizte számunkra a kolostor alapításának történetét. A régészeti kutatások bizonyították, hogy a Jakab-hegyi remeték a már korábban itt állt falusi templomot kapták meg, de a legkorábbi rendház nyomai nem kerültek elő. Az 1978-as ásatások során azonban néhány sírból 1225-ös dátummal ellátott középkori dénár került elő. Ebből egyrészt tudható, hogy a kolostor alapítóinak sírjait találták meg, másrészt, hogy a ma látható romok az 1220-as pálos kolostorra épültek rá. 1234-ben és 1252-ben már oklevelek is említik az ekkor már Ürög határához tartozó Szent Jakab-kolostor remetéit. 1315-ben és 1326-ban is oklevelek említik a kolostort, de 1334-ben a szerzetesek a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra távozni. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre: 1369-től újra megjelenik az oklevelekben az Ürög feletti Szent Jakab-kolostor neve, bár a patacsi, Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.
A Jakab-hegyi kis templomot valamikor, ismeretlen időpontban nyugat felé meghosszabbították, majd 1500 körül az apszisa mögé új, poligonális záródású, támpilléres szentélyt emeltek. Miután a szentély falait felhúzták, a román kori apszist lebontották. Az új szentély diadalívét a román kori templom közepén helyezték el. Innen indították a kereszt- és csillagboltozati szakaszokból álló bordás boltozatot. A szentélyzáradék falában mérműves ablakokat helyeztek el, de egy reneszánsz nyíláskeret-töredék is ehhez az építkezéshez köthető. A szentéllyel együtt építették fel az annak déli szomszédságában álló sekrestyét, amit valószínűleg egy kis torony kötött össze a szentéllyel. A középkori kolostorépületről alig tudunk valamit. A barokk kori kolostor nyugati szárnya alatt előkerült ugyan egy, feltehetően középkori falcsonk, és a déli szárny alatt is vannak csekély épületmaradványok, ezeknek azonban sem a pontosabb korát, sem építészeti összefüggéseit nem ismerjük. Lehetséges, hogy középkori eredetű a kerengő délnyugati sarkának közelében lévő falazott kút is. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a középkorban soha sem épült ki a templom mellett szabályos kolostornégyszög.
 A szerzetesek a 16. században – legkésőbb 1543-ban – minden bizonnyal a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott: a sekrestye és a torony úgy tűnik alapjáig elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai ledőltek, mindössze az északi fal és az északnyugati sarok egy kis csonkja állhattak még. Épségben maradtak viszont a románkori kis templomból megmaradt oldalfalak és a késő gótikus szentély, a boltozatával együtt. 1736-ban, Fonyó Sándor nagyprépost remeték számára helyreállíttatta az épületet. A templom nyugati részét a régi falak még meglévő csonkjait felhasználva újították fel. A déli és az északi oldalra kapukat nyitottak. A déli fal alsó részén egy ismeretlen funkciójú nyílást, vagy fülkét, felső részén pedig három nagy ablakot képeztek ki. A sekrestyét a régi alapokon teljesen újjáépítették, sőt mellé egy konyhából és két szobából álló lakást is csatoltak. A déli szoba alatt kicsiny, boltozott pincét alakítottak ki. Az épület nyugati homlokzata elé ablakokkal áttört falú folyosót építettek, amelynek déli végébe a pincébe és az emeletre vezető lépcsőház került. A földszint szobákat téglából készült fiókos dongaboltozattal fedték le, téglapadlóval burkolták, az ajtókat és a kisméretű, négyzetes ablakokat kőből faragott, egyszerű szalagkeretekkel látták el.
Nem sokkal később úgy folytatták az építkezést, hogy a keleti szárnyhoz és a templom nyugati homlokzatához két új kolostorszárnyat csatoltak, miáltal a templom déli oldalán zárt kerengőudvart hoztak létre. Az új szárnyak mindenben követték a korábban elkészült keleti rész tagolását: a boltozatok, padlók és a nyíláskeretek a korábbiak mintájára készültek. A zöldmázas kályhaszemekből épült cserépkályhák fűtőnyílásait is kőkeretekkel látták el. A déli szárnyban kapott helyet a bejárati folyosó, egyik oldalán egy cellával, a másik, nyugati oldalán egy nagyméretű refektóriummal, amelynek később a nyugati végét egy új konyha számára leválasztották. Itt, a konyha mellett, a déli kerengőfolyosó folytatásában helyezték el a kettős árnyékszéket, amelyből kőből épült, boltozott csatorna vezette el a szennyvizet. Az árnyékszék emésztőjét a konyha szemétgyűjtőjeként is használták: számos törött edényt: üvegeket, ónmázas habán, és egyszerűbb, folyatott ólommázas edényeket, valamint ételmaradékokat szórtak belé. A nyugati szárnyban egy fűtetlen kamra, két cella, egy emeletre vezető lépcső és egy, a kertbe vezető átjáró-folyosó kapott helyet. A szárny északi folytatásában, a templom nyugati homlokzata előtt két kicsiny szobából álló lakást, valamint tágas előcsarnokot építettek. Ez utóbbiból új ajtót nyitottak a templomba. Az előcsarnok északra néző ablakát később ajtóvá alakították. A kolostor főépületét kőkerítéssel vették körül. A kerítés falai mentén három kisebb házat emeltek: kettőt nyugaton, egyet délkeleten. A kerítés nyugati oldalához egy kétfelé osztott kertet csatoltak. A kert déli részébe egy újabb kis kőházat építettek. Kelet felől egy terasz és egy hatalmas méretű külső kert készült. A nagy kert sarkain, és oldalainak közepén kerek tornyokat emeltek.
 Egy 19. századi rajzból tudjuk, hogy a tornyok emeletesek voltak, a körítőfalak felső részét pedig kulcslyuk alakú lőrésekkel törték át A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedett el, amely bonyolult csatorna és víztároló rendszereken át biztosította a kolostor vízellátását. A nagy kert északnyugati sarkában egy elkerített kertrészt alakítottak ki, amelyhez egy boltozott pince is csatlakozott a körítőfal nyugati középső tornya mellett. Ezt a tornyot később át is építették: földszintjét beboltozták, falait megköpenyezték.
A kolostor barokk kori virágzása rövid ideig tartott. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket a Jakab-hegyi házat is elhagyták a remeték. A terület a püspökség birtokába került, de 1828-ra teljesen lakatlanná vált. A fedélszéket és a nyílászárókat elhordták, a falak pedig lassú romlásnak indultak. A helyi hagyomány szerint a templom berendezéséből egy barokk feszület a szomszédos Kővágószőlős plébániatemplomába került. Valamelyik erdész később bonthatta ki a templom romjaiból, és vitte le a faluba azt a gótikus szentségfülkét, amely ma szintén a kővágószőlősi templomban van. Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai akkor még szinte sértetlenül álltak. 80 évvel később, 1926–27-ben Gosztonyi Gyula mérte fel a romokat. Ekkor már az emeleti ablakok boltövei, a boltozatok és az emeleti válaszfalak, valamint a kerengő falai is beomlottak, de a templom és a kolostor külső falai még szinte párkánymagasságig álltak. Gosztonyi helyreállítási terveket is készített, miszerint a lefedett kolostorban egy turistaszállót alakított volna ki. A terv nem valósult meg, sőt nem sokkal később – feltehetően a közeli erdészház építése miatt – a kolostor falait nagyrészt lerombolták, csak a földszint alsó része maradt meg a törmelék alatt.
A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával. Az 1980-as évek közepére a feltárási és az állagmegóvási munkák is megszakadtak. 2006–2007-ben újabb romkonzerválásra és hitelesítő ásatásra került sor.


Elhelyezkedése
Jakab-hegyi pálos kolostor (Magyarország)
Jakab-hegyi pálos kolostor
Jakab-hegyi pálos kolostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 42″k. h. 18° 08′ 35″
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...