2020. március 3., kedd

Spartacus-ösvény és Apát-kúti-patakmeder körtúra




A Spartacus-ösvény 2015. szeptemberétől vált legális turistaúttá, amikor a Pilisi Pakrerdő Zrt. végre engedélyezte, hogy a turisták hivatalosan is birtokba vehessék. A kb. 1930-as években létesített egynyomos gyalogösvény korábban vadásztársaságokhoz tartozott és hivatalosan tilos volt a látogatása.
Ma már viszont teljesen legális keretek között a zöld jelzésen haladva tudunk végigtúrázni ezen a legendás útvonalon, mely a nevét a 60-as évek környékén a Helyi Ipari Szövetkezetek Spartacus Turista Egyesületéről kaphatta. Az egyesület akkoriban szerette volna hivatalos turistaösvénnyé nyilváníttatni, de sajnos erre anno nem kapott engedélyt.
A Spartacus-ösvény különösebb emelkedők nélküli szintút, amely hol az erdő árnyas lombjai alatt, hol kitettebb részeken, nagyszerű panoráma mellett halad Visegrád irányába. Tökéletes kiránduló útvonal, amelyen minden megerőltetés nélkül csakis a táj szépségére koncentrálhatunk.
Az ösvény végül az Apát-kúti-patak völgyébe ereszkedik le, a Bertényi Miklós Füvészkerthez. A pihenő mellett találjuk az Ördögmalom Erdei Éttermet, ahol feltétlenül meg kell kóstoljuk a helyi Pisztrángos tóból fogott pisztrángot is!
A pihenő után nem kevésbé szép visszaút vár ránk az Apát-kúti-patak völgyében, amelynek elején forrásvizet meríthetünk a Kaán-forrásból. Továbbindulva több alkalommal is átkelünk a kanyargó és vadregényes patakon, mielőtt végül visszaérkeznénk Pilisszentlászló településére.
Ez a körtúra lényegében minden nehézséget mellőz, élvezeti értéke viszont maximális a látnivalókat illetően! Ide mindenkinek el kell jönnie!



Spartacus-ösvény Pilis útleírás

1. Túránkat Pilisszentlászló központjából indítjuk, az autót itt minden gond nélkül le tudjuk parkolni. A különböző turistaútvonalak jelzései az oszlopokon egyből feltűnnek, ahol a számunkra fontos zöld jelzést is felfedezzük. A jelzést követve el is indulunk, kifelé tartva a községből.
Továbbra is követjük a zöld csík jelzést Forrás: Mozgásvilág.huGalériáért katt a képre!
2. Egy ideig aszfaltúton haladunk, majd ahogy az utolsó házat is elhagyjuk, az aszfaltút földútra vált. Itt még jó darabon haladunk egyenesen előre, követjük a zöld jelzést, majd beérünk végre az árnyas fák közé. Az erdőben hamarosan megpillantjuk a Spartacus-ösvényt jelző táblát - ez is mutatja, hogy jó irányban haladunk. Az elágazásnál jobbra fordulva, egy keskenyebb ösvényen folytatjuk utunkat.
3. Egy darabig bokros-cserjés területen haladunk, majd a fokozatosan dőlő hegyoldalban egyre-másra tűnnek fel a sudár bükkfák, melyek lenyűgöznek bennünket magasságukkal és vastag törzsükkel. Ahogy haladunk és a hegyoldal meredekebbé válik, az ösvény is úgy lesz egyre kitettebb. Egy szakaszon meredek sziklafal is kíséri. A vadregényesebb szakasz után nem sokkal kinyílik a táj és megpillanthatjuk a Dunakanyart. A kilátásban sajnos csak egy rövid szakaszon gyönyörködhetünk, utána az ösvény visszatér az erdőbe.
Elérkeztünk a Spartacus-ösvény kezdetéhez Forrás: Mozgásvilág.huGalériáért katt a képre!
4. A zöld jelzést folyamatosan követve hamarosan elérjük a Jenő-kunyhót, amely mellett néhány pihenő pad és tűzrakóhely is található. A túránk idején éppen jelentős mennyiségű fakitermelés folyt, ezért a kunyhó után egy ponton el is veszítettük a zöld jelzést, mert nem láttuk jól az egymásra rakott fahasáboktól. Azonban rövid keresgélés után hamar megtaláltuk, majd miután kibukkan egy erdészeti útra, az útról balra felnézve már láthatjuk is, hol folytatódik tovább. Egészen addig ezen az ösvényen maradunk, amíg a Spartacus-ösvény végét jelző táblával nem találkozunk. Itt jobbra tartva a zöld kereszten megyünk tovább egészen a Bertényi Miklós Füvészkertig, ahol az Ördögmalom Erdei Éttermet is találjuk. Itt, az Apát-kúti-patak völgyében érdemes megpihenni egy kicsit, vagy akár be is lehet ülni az étterembe és megóstolni a helyi Pisztrángos tóból fogott pisztrángot.
Lassan kitárul a panoráma Forrás: Mozgásvilág.huGalériáért katt a képre!
5. A pihenő után a piros jelzésen fogunk visszatérni Pilisszentlászlóra, amely végig az Apát-kúti-patak medrében halad. Az aszfaltúton felfelé indulva előbb elhaladunk a Pisztrángos tavak, majd a Stefánia-híd mellett, majd nemsokkal később elágazáshoz érünk. Itt az útról jobbra térünk le a Kaán-forrás felé. Mielőtt megkezdenénk patakmeder túránkat, érdemes a vízkészleteket a forrásnál újratölteni. Az út kezdetben a meder felett halad, majd később lejjebb ereszkedik és számos alkalommal keresztezi a patakot, amelyen sziklákon átlépdelve jutunk tovább. Izgalmas és vadregényes szakasz következik, mígnem elérünk egy fahídig, amelyen átkelve el is hagyjuk a patakot.
Kellemes árnyas szintúton haladunk Forrás: Mozgásvilág.huGalériáért katt a képre!
6. A fák törzsét figyelve és a piros jelzést továbbra is követve, lassan egy sorompóhoz érünk, majd ezt megkerülve lassan megpillantjuk Pilisszentlászló első házait. Az erdőből kibukkanó földút itt aszfaltútra vált és ez egyenesen bevezet minket a település központjába, ahol az autónkat hagytuk.

IRÁNY A GELLÉRT-HEGY

Gellért-hegy a Világörökség része

Budapest budai oldalán a Duna mellett lombos fáival és a Szabadság-szoborral emelkedik az ég felé a Gellért-hegy, amely 235 méter magas. A Budapest városképét nagyban meghatározó látványosság 1987 óta a világörökség része.

A Gellért-hegy a turisták egyik legkedveltebb célpontja a Duna felé néző sziklafalának tetejéről csodálatos panoráma tárul a szemlélődő elé, innen jól látható az Erzsébet-híd és dél felé a Szabadság-híd is.
A Gellért-hegy a Budai-hegységhez tartozik és olyan természetiérték határolja, mint a Sas-hegy vagy a Várhegy, amelyen a szintén világörökség Budai Várnegyed helyezkedik el. Tulajdonképpen ez a dolomit szikla is egyik tagja annak a Dél-Budán végigvonuló láncnak, amelybe beletartozik a Sas-hegy és még a budaörsi Törökugrató is.

A Gellért-hegy hőforrásai, a Mátyás-, a Rákóczi-, és az Árpád-forrás, törések következtében jöttek elő és a melegvizes feltörések során alakultak ki a barlangok is. A leghíresebb barlangja a Szent Iván barlang, amelyben a Pálos Rend kápolnáját vagy más néven a Szent Gellért sziklatemplomot találjuk. Ez a barlang egyébként csak részben természetes, mert 1925-26-ban új járatokkal bővítették, hogy a Lourdes-i barlang mintájára sziklatemplommá alakítsák át.








A Gellért-hegy története röviden

A Gellért-hegy története igen hosszú időre, még a kelták ideéig is visszanyúlik, régészeti feltárások szerint a hegy az eraviszkusz törzsnek biztosított otthont, azonban a rómaiak letelepítették a hegyről ezt a törzset, akik aztán az aquincumi városhoz tartoztak. Az Árpád-kor idején a hegyet Pesi-hegynek, illetve Kelen-hegynek nevezték. A Szent Gellért-hegy elnevezés a 15. századtól lesz elterjedt, amelyhez kapcsolnak egy legendát is, miszerint 1046-ban a hittérítő Gellért püspököt a pogányok a Duna felőli sziklás részen egy hordóba zárva a mélybe lökték.
A törökök megszállása idején a kápolna helyére egy palánkvár épült és a Gellért-hegy lábánál a hőforrásoknak köszönhetően sorra épültek a törökfürdők, melyek közül fennmaradt a Rác-fürdő, a Rudas-fürdő és a Király-fürdő kupolás medenceépülete.
1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgálót építettek, de ez sajnálatos módon 1849-ben teljesen megsemmisült. 1851-ben a Habsburg Haynau elrendelte, hogy építsenek erődöt a hegyre, ez lett a Citadella, amely érdekessége, hogy nem városvédő szempontból épült, hanem a cél a pesti lakosság megfélemlítése volt. Szerencsére a város irányába néző ágyúkat csak díszlövések leadására használták, aztán a kiegyezés után meg is szűnt a Citadella erődnek létezni. 1926-ban alakították ki a már említett Szent Gellért Sziklatemplomot, melyet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek a Pálos Rendnek adományoztak. A Sziklatemplom bejárata fölötti keresztet 1936-ban állították, ez akkoriban fából volt és később 1951-ben a Rákosi-rendszerben le is döntötték, és sziklatemplomot befalazták. A templomot 1992-ben szabadították ki a betonfal fogságából, és a keresztet 2001-ben állították fel újra.



























































































Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...