A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kápolna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kápolna. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 24., szerda

Feketevár a kelták városa / Folytatás a posztban

 NagymartonBurgenland és Magyarország közelében, a Rozália-hegység és Bucklige Welt határán.
 A mezőváros a Kőszegieké, Königsbergeké és Esterházyaké volt egykoron, 1362-ig a Magyar Királysághoz tartozott.

Nevezetességei

Épületek

  • Feketevár vára (németül: Schloss Schwarzenbach) a Schlossbergen
  • Római katolikus Szent Bertalan templom
  • Maria Bründl-kápolna, búcsújáróhely
  • Árvízi emlékkereszt az 1895-ös árvíz áldozatainak emlékére
  • Eggenbuch-kápolna
  • Óvoda
  • Temető és ravatalozó
  • Múzeumnak otthont adó kilátótorony a kelta élményparkban
  • Restaurált kelta építmények
  • Pessenlehner-malom
  • Mezőváros Háza
  • Tűzoltóház
  • Iskola
  • Ifjúsági ház
  • Tévé-adótornyok
  • Víztornyok
  • Maria Bründl-kápolnához vezető keresztúti állomások
  • Nepomuki Szent János-szobor
  • Kegyképek

Parkok

  • Park a mezőváros bejáratánál
  • Karl Weber-park
  • Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
  • Játszótér

Természeti nevezetességek


Múzeumok

  • Szabadtéri múzeum: kelta sáncrendszer
  • Múzeumnak otthont adó kilátótorony a kelta élményparkban
  • Őstörténeti túraút
  • Kiállítások a városházán

Színház és zene

  • Az SC Schwarzenbach színházi előadásai
  • Néptánccsoport

Rendszeres rendezvények

  • Kelta ünnep
  • Farsangi felvonulás
  • Feketevári kultúrnap
  • Tűzoltóbál
  • Sportolók farsangi jelmezbálja
  • Munkások virágbálja
  • Parasztbál
  • Az ifjúsági klub bálja

Elhelyezkedése
Feketevár (Ausztria)
Feketevár
Feketevár
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 38′ 59″k. h. 16° 22′ 50″

2017. június 7., szerda

Körtvélyesi kirándulás / Folytatás a posztban


 Csákányospuszta helyén valaha falu állt. A középkori települést a XIII-XIV. századi birtoklevelek tanúsága szerint Csákányosegyháznak nevezték. A nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Temetőjében László János régész, a Tatabányai Múzeum munkatársa és segítői tárták fel a templom mellett lévő sírok egy részét,  kiásták a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. 
 A templom épségben maradt alapjai még láthatóak. Bejárata mellett egy szép román kori kőfaragványra, valamint egy edénymaradványra bukkantak. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig megmaradt.


 Az Országos Kéktúra útvonaláról a szépséges Mária-szakadék felső végén érdemes egy kis kitérőt tennünk egy új kilátóhoz.
A körtvélyesi erdei temetőnél a Kis-Kopasz-hegy csúcsának meghódítása előtt érdemes megállnunk. Még a múlt század derekán is temettek el itt embereket, de ma már csak egy szépen gondozott, körbekerített sírkert a Vértes keleti végében. Innen néhány perc alatt elérhetjük a 2015 tavaszán átadott Körtvélyesi-kilátót.

 A legenda szerint Szvatopluk és Árpád seregei vívtak véres küzdelmet, amely bár a magyarok győzelmével végződött, a szláv uralkodó még aznap a Dunába veszett menekülés közben, Árpád vezér és három fia nem élte túl a súlyos sérüléseket.




 Körtvélyesi erdei temető
 A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.
Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.
Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.
A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.


 Körtvélyespuszta határában a Kék és a Kék+ turistautak találkozásánál, jól eldugva található a Béla-forrás, mely I. Béla királyról kapta a nevét az 1051-es győzelem emlékére. I Béla nevéhez fűződik a hadsereg, kik  III. Henrik csapatait visszaverték, fegyvereiket, felszerelésüket, vértjeiket elhagyva menekültek- Vértjeik beborították a hegyoldalakat, innen lett a Vértes név.
 A kápolna akár országúti biciklivel is kényelmesen felkereshető.



MÁRIA-SZAKADÉK

Mária-szakadék árnyas, hűvös sziklái között egy mélyülő szurdok található.
A fehér mészkőlépcsőkön valaha egy patak folyt, de az mára már elapadt.

Elhelyezkedése
Csákányospuszta (Magyarország)
Csákányospuszta
Csákányospuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 41″k. h. 18° 28′ 04″

2017. április 21., péntek

Csehbánya / Folytatáshoz kattints a posztra


A település a Magas-Bakonyban fekszik, a 8-as főútvonal közelében, 16 km-re Ajkától. A szomszédos települések: NémetbányaSzentgálVároslőd és KislődBükk- és tölgyerdők veszik körül. A település határában ered a Torna-patak.

Adler Ferdinánd városlődi hutamester 1761-ben itt alapított egy új üveghutát, és cseh üvegkészítő szakembereket telepített le.

Csehbánya közelében találhatóak az egykori Hölgykő várának romjai.
A falu mellett áll egy kis kápolna, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek.

Elhelyezkedése
Csehbánya (Magyarország)
Csehbánya
Csehbánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 53″k. h. 17° 41′ 02″Koordinátáké. sz. 47° 10′ 53″, k. h. 17° 41′ 02″térkép ▼
Csehbánya (Veszprém megye)
Csehbánya
Csehbánya
Pozíció Veszprém megye térképén

2017. február 18., szombat

SÁSD / Folytatás a posztban


SÁSD az 1900-as években. Ismerd meg a múltat és nézd meg a jelent !
 Sásd éppen félúton helyezkedik el Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől kb. 35 km-re, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 km-re (a 611-es főúton), Komlótól 20 km-re található. Sásd vasútállomás a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon és a Dombóvár–Komló-vasútvonalon található.
A város egy napsütötte, nyitott völgyben fekszik, keresztülfolyik rajta a Baranya-csatorna.

 Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.
A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.
A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.


Nevezetességei

  • Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Református imaház
  • Temetőkápolna: a település központjában lévő régi temetőben található. Szoborkert második világháborús emlékművel, egy kopjafával.
  • Hősök tere: a város központjában.
  • Művelődési Központ: Helytörténeti kiállítás, amely egy Kossuth-levelet is őriz.
  • Turul-szobor


Híres sásdiak

  • Szabó Zoltán, Széchenyi-díjas orvos, szívsebész, 1994-től Sásd város díszpolgára
  • Plesz Antal, Ybl Miklós- és Széchenyi-díjas építészmérnök, 1998-tól Sásd város díszpolgára
  • Vajda József, helytörténész, 2000-től Sásd város díszpolgára.
  • Bodnár Tibor, a Ladánybene 27 zenekar gitáros-vokalistája
  • Király Zoltán, az Akela (és még sok más zenekar) dobosa












Elhelyezkedése
Sásd (Magyarország)
Sásd
Sásd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 16″k. h. 18° 06′ 21″Koordinátáké. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″térkép ▼
Sásd (Baranya megye)
Sásd
Sásd
Pozíció Baranya megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...