Demjén / Folytatás a posztban

 Egertől 10 kilométerre délnyugatra, Egerszalóktól 5 kilométer távolságra helyezkedik el, a Laskó-patak mellett.

 Demjén határában újkőkori leleteket, valamint honfoglalás-kori villás nyílhegyeket találtak. Írott forrás 1331-ben említi először Demyennévalakban.Csanád egri püspök vásárolta meg, majd 1331-ben – már mint esztergomi érsek – az egri káptalannak adta. 1363-ban Mihály püspök a gönci tizedeket cserébe adta a káptalannak Demjén faluért, mely ettől kezdve 1804-ig az egri püspöké, 1805-től pedig az érseké maradt. Régi neve Deménd.

Az 1476-1486 között készült urbarium elmondja, hogy Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozott, s határában egy elpusztult település is volt (Kisdemjén), mely 1486 után sohasem népesült be többé. 1550-ben 9 házban lakó 18 házas férfi fizette a török földesúrnak a tizedet a búza, kétszeres, must, szénatermésből, a méhkas- és sertésszaporulatból.

1552-ben az Eger várát ostromló törökök elpusztították a falut, 1554-ig teljesen lakatlan volt. 1558 és 1564 között népesült be újból. Kisdemjén határát és erdeit Dobó István óta az egerszalóki jobbágyokkal együtt közösen használták. 1686-ban a falu lakosai még Eger megszállása előtt szétszéledtek. Az elnéptelenedés az Eger blokádja érdekében elrendelt kiürítés folytán következett be, s 1700-ig tartott.

 A szőlőt 1712-ben telepítették a falu határába. Az 1720. évi országos összeíráskor a 15 magyar telkesjobbágy 168 köblös szántót és 40 kaszás rétet használt. Saját határukban marháikat legeltették, szántóik Pusztaszikszó határában voltak. 1729-ben a Kerecsendre települt első német telepes csoporttal együtt jobbágyságra lépett 5 német gazda. 1701-ben a más megyékből betelepülő új lakosság a vármegyétől megkapta az új telepeseknek engedélyezett adómentességet, amennyiben az állami kapuadót felerészben, a katonai beszállásolás és fuvarozás terheit egészben elengedték nekik három évre. A helyi jobbágyok saját határukat – terméketlensége miatt – a Rákóczi-szabadságharc óta nem művelték, hanem marháikat legeltették rajta. Ehelyett Pusztaszikszó határában vettek művelés alá szabadfoglalásként különböző nagyságú földdarabokat. A szőlőhegy aljában kőfejtő volt, itt egy mester állandóan termelte az építőkövet. A téglaégető létesítése valószínűleg összefügg a templom építésével, melyet 1777-1780 között emeltek. 1799-ben a földek mérnökileg ki lettek mérve a jobbágytelkekhez, a termények ötszörös termést hoztak, mégis kedvezőtlen volt a lakók helyzete, tele voltak adóssággal.

A 20. század első felében, a Pünkösd-hegy aljában fekvő Demjén nagyközség volt az egri járásban, melyhez Albertmajor és a Vas-tanya néven ismert puszták tartoztak. A község házainak száma 222 volt. A magyar anyanyelvű lakosság két kivétellel római katolikus vallást gyakorolt. Mint fiókegyház, a kerecsendi anyaegyház filiája volt. A tankötelesek oktatása elemi és a továbbképző iskolában történt, 4 tanító közreműködésével.

 A község lakói őstermelésből éltek (814 fő). Ipari vállalata volt az Egri Érseki Kőbánya és a Bauer-féle kőbánya. Hét kisiparos működött a községben, közülük 6 nem tartott alkalmazottat. A kereskedelmet a Hangya Szövetkezet bonyolította le, mely vegyeskereskedést üzemeltetett. A község egészségügyi ellátását a 11,5 kilométerre lévő körorvos végezte, gyógyszertár, kórház legközelebb szintén Egerben volt. Egy szülésznő élt a községben. A 20. században Levente Egyesület (1924), Önkéntes Tűzoltó Testület (1929) és Polgári Lövész Egyesület (1935) tevékenykedett a faluban. Az I. világháború harcterein küzdő katonák között 376 demjéni lakos harcolt, kik közül 35-en életüket vesztették.

Az 50-es évek elején a kisbirtokosok termelőszövetkezetet alakítottak; 1956 után, a 60-as évek elején az egész falu egy tsz-be tömörült. A tsz 1949-1964 között ‘December 21. Tsz’, 1964-től ‘Haladás MGTSZ’ néven működött tovább. Először még állattenyésztéssel is foglalkoztak, majd a szőlőtermelés gazdaságosabbnak bizonyult, és arra fektették a fő súlyt. 1977-ben aztán érthetetlen változás állt be a község életében. Közigazgatásilag Kerecsendhez, a tsz-t pedig Egerszalókhoz csatolták. Így megosztott lett a község. Ez rá is nyomta a bélyegét a fejlődésre: stagnálás következett.

Nevezetességei

• A Római katolikus templom. Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt. Giovanni Batista Carlone építette 1730 és 1732között, barokk stílusban. A torony és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. Főoltára 1782 körül készült, Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a 18. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
• Demjéni Termál Völgy

Elhelyezkedése

Demjén Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″térkép ▼

Demjén Pozíció Heves megye térképén

Mátraháza / Folytatás a posztban

 A Mátra hegy gerincén fekvő 650-700 méter tengerszint feletti magasságbanfekszik, 10 km-re észak-északkeletre Gyöngyös központjától. A Gyöngyöst Egerrel összekötő 24-es főúton közelíthető meg. Kékestetőtől 2 km-re délnyugatra van.

1930-ban a Mátra Egylet egy menedékházat épített ide. Ez volt az első épület. A település neve is innen származik. A pagodára emlékeztető épület ma is áll, és szállodaként funkcionál.

A könnyű megközelíthetősége, és a Mátra hegy belsejében elfoglalt helye kitűnő túra-kiinduló ponttá teszi. A téli sportok kedvelői körében is gyakori úticél. A Kékes – Mátraháza sípálya Magyarország leghosszabb lesiklópályája. Az 1,8 km hosszú, 330 méteres szintkülönbséggel rendelkező pályán nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas síugró sánc is van. Telente külön síbuszokat indítanak innen a Kékesre, síversenyeket is rendeznek.

Klimatikus adottságai a légzőszervi betegségekben szenvedőknek nyújt enyhülést. A gyógyüdülés a Nagy-Somor tetőn létesített tüdőszanatóriumban lehetséges.

Nevezetességei

• Pagoda Hotel – Régen Sport szálló néven működött. 2001-ben nyitotta meg újra kapuit.
• Templom – 1942-ben épült.
• Naphimnusz park – A parkot 2002-ben a ferences rend készítette a templom mellett, a Mátrát látogató turisták részére.

• Itt hunyt el Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő.
• Itt hunyt el 1976. augusztus 2-án Kalmár László matematikus, az MTA tagja.

Elhelyezkedése

Mátraháza Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 52′, k. h. 19° 59′

Balatonalmádi régi képeslapokon / Folytatás a posztban

A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.

A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735-ben indult, a római katolikusoké 1749-ben.

A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülőagglomerációként nőttek össze.

Nevezetességei

• Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény

Vörösberény – 12–13. század, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a 13. században bővítették és a 15. században gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A 18. századra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá. A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

• Református templom, Balatonalmádi
• Szent Ignác-templom (római katolikus), Balatonalmádi-Vörösberény

A barokk építészet meghatározó példája a Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták „berényi kastélya”-ként létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel.

• Szent Imre-templom (római katolikus), Balatonalmádi

Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemplom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb-kápolna, Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre.

• Vörösberényi római katolikus templom
• Evangélikus templom, Balatonalmádi
• Szent Margit-kápolna, Balatonalmádi
• Szabadtéri Kápolna, Balatonalmádi-Káptalanfüred
• Óvári Kilátó
• Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, Balatonalmádi

A 19-20. század fordulóján kezdte meg működését a Polgári Olvasókör.1962-ben önálló épületben megalakult a községi könyvtár, amely 1965-től a mai Polgármesteri Hivatal helyén várta olvasóit. Járási könyvtárként a helyi lakosok ellátásán kívül 52 község könyvtárainak is központja volt. Az 1985-ös földrengést követően 1987-ben ideiglenes elhelyezést kapott az I. sz. Óvodában, majd 1993-tól a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt gyógyszertár épületében 2003-ig. 2003- ban költözött jelenlegi helyére az intézmény, ahol mind szolgáltatásaiban, mind technikailag megújulva várja a könyvtárba érkező érdeklődőket. A Pannónia célja, hogy a közművelődés és a kultúra legszélesebb skáláját sorakoztassa fel, kielégítse valamennyi korosztály igényeit és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeket szervezve, a kultúrát megszerettetve igényes és színvonalas szórakozási, kikapcsolódási illetve tanulási lehetőségeket biztosítson a helyi és az ide látogatók számára.

Elhelyezkedése

Balatonalmádi Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 01′ 45″, k. h. 18° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 45″, k. h. 18° 01′ 19″térkép ▼

Balatonalmádi Pozíció Veszprém megye térképén

Borsa / Folytatáshoz kattints a posztra

 A városközpont 665 méteres tengerszint feletti magasságban, a Visó partján,Máramarosszigettől 83 km-re délkeletre, a Radnai-havasok lábánál, a Nagy-Pietrosz csúcs északi oldalán fekszik. Tőle 11 km-re kelet–délkeletre, a folyó forrásvidékén, 860–900 m magasan található Borsafüred. A kettőt összekötő műút két oldalán is épületek sorakoznak és a városhoz tartozik még néhány további külterületi lakott hely (Poienile-Borșei, Repedea, Pietroasa, Șesul Poienii).

 Vidékét II. Endre a Német Lovagrendnek adományozta. A települést 1365-ben említették először. Előbb a Drágffyak konyhai uradalmához tartozott, 1450-ben az alsóvisói nemesek birtokolták, később román kisnemesi falu volt.

1717. szeptember 14-én a máramarosi nemesek és a román, valamint magyar parasztok Sándor Lupu pópa (egykori kuruc) vezérletével a Sztrimtura nevű helyen csapdába csalták és megsemmisítették a közeli Tatár-hágón betörő tatár sereget. 15 ezer tatár esett el és kiszabadult a több ezer, Erdélybőlelhurcolt rabuk.

1720-ban 31 nemes és két jobbágy telket írtak össze. 1750 körül költöztek be zsidó kereskedők Galíciából. 1800-ban már 250 zsidó élt Borsán, akik a haszidvallási irányzathoz tartoztak. Egy helyi haszid legenda szerint egykor Baál Sém Tóv is járt a településen.

Román lakói 1786-ban erdei haszonvételekből, fakitermelésből, szarvasmarha-tenyésztésből és szőttesek készítéséből tettek szert jövedelemre. Közelében korábban aranyat is fejtettek, de a lelőhelyek ekkorra már kimerültek. A 19. század első felében fejlődött azonban ki később önállósuló rézbányász telepe,Borsabánya.

1848-ban a kiváltságaik elvesztése miatt elégedetlenkedő korábbi nemesek nemcsak „pazsurát” (címeres levelet) fogadtak el Urbantól, de marháik nagy részét is Naszódra menekítették és határőröket hívtak be a falu védelmére.November 8-án az idelátogató Szaplonczay József főszolgabíró és országgyűlési képviselő hasztalanul próbálta őket kibékíteni. A máramarosszigeti és a szabolcsi nemzetőrök kiűzték a határőröket. Néhány falu széli házat fölégettek ugyan, de Szaplonczay fellépése megmentette a falut a pusztulástól. A statáriális bíróság öt embert ítélt halálra, a rabságra ítéltek közül később többen beléptek a honvédseregbe. Görög katolikus papját, Szálka Mihályt később a császári szervek vonták felelősségre, amiért „Erdélybe járt izgatni” a császár ellen.

Az 1890-es években Pollák Jehuda Meir kezdte meg Borsafüred üdülőhely kiépítését, az ott található ásványvízforráshoz kapcsolódóan. 1894-ben megalapították a Borsai Takarékpénztárat és első gyógyszertárát, 1913-ban pedig kiépült a vasúti összeköttetés Máramarosszigettel.

Az 1920-as években az 550 borsai zsidó családfő közül 150 volt munkás, 100 földműves és 80 kiskereskedő. 1930 nyarán, valószínűleg egy Dănilă nevű legionárius felbujtására elkövetett gyújtogatás miatt keletkezett tűzben 128, többségében zsidó ház égett le. 1934-ben kb. harminc borsai zsidó család költözött Palesztinába. 1941 nyarán a magyar hatóságok negyven zsidó családot toloncoltak ki Galíciába, ahol a kamenyec-podolszkiji vérengzés áldozataivá váltak. 1944 áprilisában zsidó lakosságát a felsővisói gettóba hurcolták. A deportálásból 395 borsai és környékbeli zsidó tért vissza. Hitközségük az 1950-es évek elejéig működött, amikor kivándoroltak Izraelbe.

1942-ben építették ki Borsafüreden az első sípályát. 1968-ban nyilvánították várossá.

Látnivalók

• Borsafüred Máramaros megye legnagyobb üdülőhelye és síparadicsoma.
• Az 1717-es győzelem emlékműve (Preluca Tătarilor), Borsafüredtől keletre.
• Ortodox fatemplom

Híres emberek

• Itt született 1909-ben Israel Polack chilei–izraeli textilgyáros.
• Itt született 1928. január 4-én Rácz Pál politikus, lapszerkesztő, miniszterhelyettes, diplomata, külügyi munkatárs.

• Bodor Ádám több művébe, a Sinistra körzetbe is beépítette a város környékén szerzett élményeit.

Elhelyezkedése

Borsa Pozíció Románia térképén

é. sz. 47° 39′ 19″, k. h. 24° 39′ 47″

Dunaszentmiklós / Folytatáshoz kattints a posztra

A dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájház a főutca felől
FOTÓK : Solymári

A Gerecse hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, kb. 200 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe.

Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése Neszmély,Tardos és Szomód szomszédságában van. Az itt található és egymástól szakadékokkal elválasztott magaslatokat tájvédelmi körzetté nyilvánították, ám ezek közül is szigorúan védett rész Dunaszentmiklós közigazgatási területén található Nagy-Somlyó és a Lábas-hegy. A falut délről a Hosszú-Vontató, keletről a Nagy-Somlyó, északról a Meleges-hegy, nyugatról pedig a Taliga-Hegy határolja.

 Konyhai berendezések a dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájházban

Az 1-es főútról letérve Szomód felől közelíthető meg, illetve a 10-es főútról Neszmély és Süttő között félúton található útról érhető el, melyet egy vasúti átjáróról lehet megismerni. Ennek az útnak 2009-re erősen megromlott az állapota, ritkán járt, 1 nyomsávos. A község rendszeres távolsági autóbuszjáratokkal is megközelíthető.

Tisztaszoba részlete a dunaszentmiklósi német nemzetiségi tájházban

Középkori első okleveles említése 1382-ből való, „Zenth Myklos” formában. A falu a Szentmiklós helynevet a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A Duna előtag, utalva a közelben fekvő Duna folyóra, pedig 1913 -ban került a neve elé. Zenthmiklósi Mihály és felesége birtokaként tartják nyilván, később a tatai bencéseknek is voltak itt földterületeik.

 Világháborús emlékhely

A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztították, és a 18. századig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett német telepesek egyutcás „úti falvainak” képét ma is őrzi Dunaszentmiklós. Már a nagy tájleíró, Fényes Elek is dicsérte fekvését, „kies völgyekkel szaggatott hegyes határát” 1848-ban megjelent könyvében, is említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. 1974-től Szomóddal közös tanácsként, majd 1990óta körjegyzőségként (önálló önkormányzata), 1994 óta pedig Német Kisebbségi Önkormányzattal működik.

Az összetartó sváb közösség mind a mai napig ragaszkodik a tradíciókhoz. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik.

 Hősi emlékkereszt a dunaszentmiklósi templomkertben

Nevezetességei

• 1911. november 5-én építették a mai is látható templomukat, neogótikus stílusban. A templomot 8 évig építették, addig a régi iskolában tartották a szentmisét. A régi templomot olyannyira megrongálta az időjárás, hogy be kellett zárni. A régi templom 1852-es barokk vörösmárvány oltárát mellékoltárként építették be az új templomba. A falu központjában volt egy harangláb, annak a két harangját tették be az új templomba.
• A közelében van a 427 méter magas Nagy-Somlyó hegy a háromágú tölgyfával és a két barlanggal.
• Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince egyik oldalán hordókban tartják a bort, a pince elé, ha volt hely, présházat építettek.
• 2000-2003 között épült a Holland üdülőfalu, az ide települő sok holland részére.
• Nemrég építettek a temető fölött egy 16 m magas kilátótornyot.
• Tél folyamán, advent kezdetével a Templom-téren felállítják a betlehemi jászlat, embernagyságú szobrokkal.

 A dunaszentmiklósi községháza és kultúrház közös épülete

 A dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplom neogót stílusú portáléja

Kultúrcsoportok

„HEIMATSKREIS NIKLO”

Már 1962 óta működik a községben dalkör. Mivel a tagok túlnyomórészt idősek, utánpótlásra volt szükség. 1992-ben a fiatal lányok kórust alkottak, melynek vezetője Hartmann Károlyné. Az évek folyamán a kórus hírnévre tett szert, nem csak a megyében, de az ország más részein is. A 2002-es országos minősítő hangversenyen kitüntetéses arany minősítést szereztek. Ebből az alkalomból megjelent első CD-jük. Ma 13 kórustag énekel, a harmonika-kíséretet Hartmann András biztosítja. Viseletük a helyi ünnepi lány viselet, mely fehér blúzból, mellényből, színes szoknyából és fehér kötényből áll.

„HAGYOMÁNYŐRZŐ IFJÚSÁGI TÁNCCSOPORT”

1996-ban a fiatalok kezdeményezésére alakult meg a tánccsoport. Ma 22 fiatal sajátítja el és gyakorolja a magyarországi németek tánckultúráját. A művészeti vezető és koreográfus Wenczl József. A lányok szintén az ünnepi lányviseletet hordják, a fiúk fekete nadrágot, mellényt, fehér inget, csizmát és kalapot viselnek. Több évre visszatekintő partnerkapcsolat fűzi őket az albstadt-ebingeni tánc- és népviseleti csoporthoz. Szívesen tanulják meg egymás táncait, ezzel is színesítve repertoárjukat.

„GYERMEKTÁNCCSOPORT”

2002-ben alakult a csoport a nagyobbak utánpótlásaként. Jelenleg 18 taggal működik. Szintén Wenczl József koreográfiáit táncolják. Viseletükben ők is a helyi hagyományokat követik, a hétköznapi népviseletet hordják. A lányokon fehér blúz, piros „Woschkhiel” és fehér kötény van, a fiúkon fekete nadrág, fehér ing.

 A Zöld Akác étterem

 Dunaszentmiklós főtere

 A dunaszentmiklósi "Holland falu" részlete

 A "Holland falu" központi épülete

 A főtér egy muzeális tűzoltófecskendővel

 Templombelső a dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplomban

 Lourdes-i barlang a dunaszentmiklósi Szent Miklós püspök plébániatemplomban

Üvegablak részlete a Szent Miklós püspök plébániatemplomban

Elhelyezkedése

Dunaszentmiklós Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 18° 22′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 16″, k. h. 18° 22′ 53″ térkép ▼

Dunaszentmiklós Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén