kod

2023. szeptember 19., kedd

A 2013-as Márciusi nagy havazás


2013. március 15-e péntekre esett. Tökéletes hosszú hétvége még egy utolsó síelésre Ausztriában. Azonban az időjárás közbeszólt és sokan nem jutottak ki azon a hétvégén síelni.

Az időjárás előrejelzés idejében szólt. Csütörtökre és péntekre kb. 20 cm havat jeleztek és mellé hatalmas szelet. Tökéletes kombináció a hófúvásokhoz. A legszebb utólag, hogy a lakosság a felkészületlen illetékeseket, a katasztrófa elhárítók pedig a felkészületlen lakosságot hibáztatta a fennakadásokért.

Az első balesetekről szóló hírek már csütörtök hajnalban befutottak a nyugati országrészből. Ezek még "csak" a havas úton megcsúszott járművekről szóltak. Később tükörjég lett az autópályán Győr és Komárom között, az alsóbb utakon már teherautók fordultak keresztbe, így a 82-es és 83-as úton kamionstopot vezettek be.

50 perces dokumentumfilm
A hírek nagyon sokáig csak az M7-es autópályáról érkeztek, ahol 50 autó karambolozott. Az M1-ről szinte alig jött hír a közmédiában. Este az autópálya kezelők azt kérték, hogy senki se induljon útnak, csütörtökön 22 órától Budapestről lezárták az M1-M7-es autópályákat, senkit sem engedtek a nyugati irányba. 

A havazás a legrosszabbkor jött. A szokásos március 15-i tömeg indult síelni Ausztriába. Hochkar környékén a szállások 98%-át lefoglalták, főleg magyarok. Sokan csak jelentős késéssel jutottak ki. Sokan el sem érték a határt, vagy visszafordultak, vagy a hóban rekedtek. Az egyik Hochkar környéki panzió arról számolt be, hogy a szobát foglalt magyarok 30%-a nem érkezett meg.
Az osztrákok elég hamar értesültek a magyar helyzetről. Hazafelé tartva, számos osztrák rekedt a magyar utakon. Az osztrák autóklub beszámolója szerint állandóan csörgött náluk a telefon, számos bajbajutott osztrák próbált információhoz és segítséghez jutni.

Az osztrákok hókotrókat küldtek, amelyek az M1-sen segítettek. Az osztrák sajtóban gyakran dicsérték az autópálya melletti települések lakóinak hozzáállását, akik az ítéletidőben is forró teát és élelmiszer vittek a hófúvásban rekedt autósoknak.

2023. szeptember 1., péntek

59-ben Is esett hó

 

Martonvásár, 1959. január 10. Motorkerékpáros halad lépésben a hóakadálytól megtisztított balatoni úton Tárnok és Martonvásár között. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Budapest, 1959. január 10. A Közúti Gépellátó Vállalat a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) gyártott Schmidt-Unimog hómaró géppel tisztítja meg a hótól a balatoni országutat, miközben a szálló hóív alatt egy oldalkocsis motorkerékpáros halad. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Martonvásár, 1959. január 10. A hómunkások ásókkal és lapátokkal takarítják a havat balatoni úton Tárnok és Martonvásár között, ahol több mint 100 jármű akadt el az óriási hóviharban. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Martonvásár, 1959. január 10. Szánkóző fiúk a behavazott balatoni úton Tárnok és Martonvásár között. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Martonvásár, 1959. január 10. Félig eltakarított hótorlasz mögött áll két teherautó a balatoni műúton Tárnok és Martonvásár között. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Martonvásár, 1959. január 10. A hófúvásban elakadt járművek közül kimentett Humber Super Sniper típusú autó a Balaton felé vezető út szélén áll, Tárnok és Martonvásár között, a mögötte látható Warszawa M201 autó motorját vizsgálják a sofőrök. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Martonvásár, 1959. január 10. Elakadt gépkocsikaraván a balatoni országúton, ahol több mint 100 jármű akadt el az óriási hófúvásban. A Székesfehérvári Közúti Igazgatóság a Közúti Gépellátó Vállalat hóeltakarító gépeivel megkezdte a mentési munkálatokat. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc

1987-A honvédség segít a hóban rekedteknek

 

Nyékládháza, 1987. január 13. Elakadt személygépkocsi a behavazott úton. A Magyar Néphadsereg harci járművei és honvédei segítenek a Nyékládháza és Boldogkőváralja térségében a hó fogságába esett autók kiszabadításában. MTI Fotó: Kozma István
Nyékládháza, 1987. január 13. Elakadt személygépkocsi a behavazott úton. A Magyar Néphadsereg harci járművei és honvédei segítenek a Nyékládháza és Boldogkőváralja térségében a hó fogságába esett autók kiszabadításában. MTI Fotó: Kozma István

Nyékládháza, 1987. január 13. Tankkal vontatnak ki a hóból egy munkagépet a katonák. A Magyar Néphadsereg harci járművei és honvédei segítenek a Nyékládháza és Boldogkőváralja térségében kialakult rendkívüli hóhelyzet átvészelésében. A VT-55-ös "Kisbika" harckocsi vontató mögött a háttérben egy Volvo BM L 120-as munkagép látható. MTI Fotó: Kozma István
A VT 55 egy 42 tonnás, harckocsi vontató műszaki eszköz. A T55-ös harckocsi alapjaira épült. Önálló fegyverzete nincs, a fegyverzet (torony) helyén egy hatalmas csörlő helyezkedik el.
Nyékládháza, 1987. január 13. ZIL 157 terepjáró-teherautó a behavazott úton. A Magyar Néphadsereg harci járművei és honvédei segítenek a Nyékládháza és Boldogkőváralja térségében a rendkívüli hóhelyzet átvészelésében. MTI Fotó: Kozma István

1987. január 13. Honvédségi jármű segít Borsod megyében a hóban elakadt járművek kiszabadításában. Az előtérben egy VT-55 "Kisbika" csörlős harckocsimentő menti az árokba csúszott, hóban elakadt munkagépet. MTI Fotó: Kozma István
42 tonnás, harckocsivontató műszaki eszköz. A T55-ös harckocsi alapjaira épült. Önálló fegyverzete nincs, a fegyverzet (torony) helyén egy hatalmas csörlő helyezkedik el.

2023. augusztus 31., csütörtök

Dutra-DT-413-5.1.

 


1958. augusztus 5. Legújabb típusú magyar lánctalpas traktor a Dutra DT-413 a Vörös Csillag Traktorgyár kiállításán. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Vörös Csillag Traktorgyár (VCST) 1948-ban Hofherr Schrantz Traktorgyár N.V. K.F. néven nemzeti vállalattá alakították a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt. kispesti gyárát. Az állami vállalat élére a később iparügyi miniszterré kinevezettZsofinyecz Mihály került, aki 1948 és 1949 között a gyár munkásigazgatója, majd vezérigazgatója. A vállalat elnevezése előbb Hofherr Schrantz Traktorgyárra, majd 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyárra változott.[1]A gyárban a második világháborús károk felszámolása után 1950-ben indult újra a termelés. A Dutra traktorok a gyár keresett exportcikkei voltak. A Vörös Csillag Traktorgyárat 1973. június 30-i hatállyal a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták. Ezután előbb annak leányvállalataként, majd pedig 1992-től a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár Rt. budapesti fióktelepeként működött. A Magyarországon gyártott típus a szovjet alapmodell korszerűsített, a magyarországi körülményekhez igazított változata. A módosításokat az Ásványolaj-ipari Kutató és Fejlesztő Intézetben, a Járműfejlesztési Intézetben és a Vörös Csillag Traktorgyárban végezték. Az átalakított járműből először három darab prototípus készült, majd ezt követte egy 80 darabos nullszéria. 1957-ig 1900 darab D–413-as lánctalpas vontató készült. A Vörös Csillag Traktorgyár kínai megrendelésre 1958-tól négy éven keresztül további 3000 db DT–413-as lánctalpas traktort gyártott. A legjelentősebb változatás a D–54-hez képest az elavult szovjet motor lecserélése volt. A DT–413-ban egy négyhengeres, folyadékhűtésű, 60 LE teljesítményű Csepel DT-413.1 dízelmotort építettek. Módosítottak a tengelykapcsolón (az eredeti egytárcsás tengelykapcsoló helyett a magyar változat kéttárcsás tengelykapcsolót kapott), valamint a szalagfékes rendszeren.





2023. augusztus 22., kedd

Aratás régen

 


Július az aratás hónapja. Régen, amikor a kenyér volt a fő táplálék, az év legfontosabb mezőgazdasági eseménye volt. A hagyományokat teremtő és őrző korokban a kenyérgabona betakarításának eseményét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, amelyek gyakran vallásos szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát kalapemeléssel, fohászkodással és imádsággal kezdték. Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentősége volt. Egészség- és termékenységvarázsló céllal ebből a baromfinak adtak. Aki a derekára kötötte az első búzaszálat, annak később nem fájdult meg a dereka. A legtöbb varázslás az aratás végéhez kapcsolódik…