Várgesztesi vár / Folytatáshoz kattints a posztra

Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.

A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.

Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.

Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt, mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. 

Miért bélás a régi kétforintos?

  – Van nálad egy bélás? Haza kell telefonálnom, hogy kések. – Sokunknak lehet ismerős a mondat. Aki élt még a pénzbedobós telefonok korában, bizonyára emlékszik a mai érmékhez mérten igen tekintélyes súlyú réz két forintosra. De miért hívták bélásnak ezt az aprópénzt, akkor, amikor nem csak a dal, de a telefon is 2 Forint volt?

A válasz, amennyire egyszerűnek tűnik, annyira összetett. Sajnos semmi írásos konkrétum nem maradt fenn a bélás elnevezés eredetéről, így kénytelenek vagyunk valószínűsítésekbe, s feltevésekbe bocsátkozni. Tény, hogy a bélás, mint szinonima túlnőtt a rézpénzen, s gyakorlatilag mindenhez hozzátapadt, amit kettes számmal fejeztünk ki. Emlékezzünk csak az iskolai elégséges osztályzatra!

De mi köze a Béláknak a kétforintoshoz?
Mint személynév, úgy tűnik, hogy semmi. Egyes feltevések szerint az aprópénznek volt egy olyan verete, melyen valamelyik Béla királyunk szerepelt (a legösszecsengőbb állítások szerint IV. Béla). Alapos utánajárást követően azonban kijelenthetjük, hogy nem volt olyan forgalomban lévő kétforintos érme, melyen Béla király arcképe díszelgett volna. Bár elviekben elképzelhető az, hogy valamilyen különleges, korlátozott példányszámú veretet bocsátottak így ki, azonban ez (épp a korlátozott példányszám miatt), nem forgott annyira a nép kezén, hogy becenév tapadhatott volna hozzá.

A legvalószínűbb magyarázat a börtönszlengből ered. A rabok kezdték el ugyanis mallér névvel illetni a tízforintost, majd bémallér néven a húszast. A két elnevezés később a pesti szlengben is meggyökeredzett. A bélás a bémallér, azaz a húszas tovább becézett változata, ami a kétforintost jelentette.

Forrás:Retró Legendák

Junak M10 1964 / Folytatás a posztban

 

Máré vár-A Mecsek eldugott gyöngyszeme

A községtől, mintegy 5 km-re emelkedő Várhegy csúcsán épült a vár.
Keletkezésének időpontját és építőjének nevét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárás után épült, de első említése, ,,Castrum Mare” alakban csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerősíti annak birtokában.

Később, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak a Becseieknek zálogosítják el. E két család később egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait, majd az uradalom örökösödés útján 1505 előtt a Várady család tulajdonába került.

Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erőszakkal elfoglalta, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette.

Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.

A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását.

Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.

Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta.

Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.
Az efféle legendáknak volt hol kialakulniuk, hisz Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk.

Virtuális túra
 

Alfa Holdbázis - 2. évad -- 1. rész - A négyes számú parancs

 

Az alfaiak a despotikus Mentor, egy idegen tudós markába kerülnek, aki rombadőlt világát igyekszik helyrehozni. Biológia számítógépe élő agyakból nyerte energiával működik. Koenig, elfogva, szörnyű választás elé kerül: vagy kiszolgáltatja az alfaiakat egy előhalott létezésnek, vagy megsemmisülnek. Mentor gyönyörű lánya, Maya, aki metamorf és aki elől az apja eltitkolja, mit tesz, azonban segítségükre lehet az alfaiaknak.

Eredetileg bal oldali közlekedés volt Magyarországon

 Eredetileg bal oldali közlekedés volt Magyarországon, és csak hosszadalmas egyeztetések után állították át a forgalmat. Nyolcvanegy éve közlekedünk a jobb oldalon.

Talán sokan nem is tudják, hogy nem mindig volt jobb oldali közlekedés Magyarországon. 1941-ben hozták meg a törvényt, amely szerint a bal oldali közlekedésről a jobb oldalira tértünk át. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen nyomát találjuk ennek a régi újságokban, pontosan hogyan zajlott az átállás, ezért megnéztük az Arcanumban.

A jobb oldali közlekedésre való átállást a Budapesten kívüli régiókban 1941. július 3-án vezették be, majd november 9-én Budapesten és környékén is elkezdődött a „jobbra tarts”. Pontosan ma nyolcvanegy évvel ezelőtt állt át Magyarország a „haladó”, jobb oldali közlekedésre.

8 Órai Ujság, 1941. 11. 10.

„Ismeretes, hogy a világháború után az európai országok egymásután változtatták meg a közlekedés irányát és tértek át a jobb oldali közlekedésre. Hovatovább odáig fejlődött a dolog hogy ma már majdnem egyedüli maradt Magyarország a baloldali közlekedéssel, s amikor Ausztria beolvadt a német birodalomba, akkor már köröskörül mindenütt a jobboldali közlekedés volt életben.” (Kárpátalja, 1941. 1. 12.) 

Dunántúl, 1941. 06. 20.

„Európa szemében furcsa, elmaradott, sőt ’borzasztó’ különlegesség a ’balra hajts’ irányú közlekedés”

Az Uj-Somogy 1941. 06. 24-i számában arról ír, hogy milyen igény hívta életre a forgalmi rend megváltozását. Kiderül, hogy bizony elmaradott rendszerként tekintettek a balra hajtásra Európában.

„Hosszú évek óta halljuk már a hozzánk érkező külföldi vendégek Magyarországot őszintén dicsérő szavait. Barátaink és idegen országbeli látogatóink azonban mindgyakrabban vallják be, hogy kellemetlen meglepetés éri őket az országi határon. Minden idegen panaszolja az Európa szemében furcsa, elmaradott, sőt »borzasztó« különlegességet: a »balra hajts» irányú közlekedést.

Mert az európai szárazföldön kivétel nélkül mindenütt jobbirányú közlekedés van már, csak nálunk nem. Részletezni sem kell, milyen keserves éber figyelmet, menynyi kényelmetlenséget, nyugtalanságot és állandó közlekedési veszélyt jelent valamennyi külföldi számára a mi »megfordított« hajtási rendszerünk.” (Uj-Somogy 1941. 06. 24.) 

8 Órai Ujság, 1941. 11. 10.

„Sohasem szabad a járművel az út közepén haladnunk”

„Mire ügyeljünk a jobbra hajtásnál? Akkor vigyázzunk legjobban, amikor már azt hisszük, hogy megszoktuk a jobbra hajtást” – így kezdődik a Magyarság, 1941. 07. 01-i cikke, amely még a Budapesten kívüli részek átállása előtt íródott. Az újságok igyekeztek megértetni az emberekkel, mik a veszélyek és azokat hogyan csökkenthetik. Erről minden újság alapos összeállítást készített. Ma már megmosolyogtató arról olvasni, hogy például „ha két jármű találkozik, jobb felé térnek ki egymásnak”, mégis az alapoktól kellett mindent elmagyarázni.

„Július 6-án hajnali 3 órakor Budapest és környékének kivételével az egész országban mindenütt országúton, tanyákon, falvakban és városokban, az új „jobbra hajts" szabály szerint kell majd közlekedni.

…Mire kell legfőképpen ügyelni? Ha jön egy jármű az utcán, jobb oldalon közeledik; ha két jármű találkozik, jobb felé térnek ki egymásnak. A járművek a jobb oldalon állnak meg s ha valaki fel akar szállni a járműre bal oldal helyett a jobb oldali ajtón kell fellépni a lépcsőkön.” (Magyarság, 1941. 07. 01.) 

Pesti Ujság, 1941. 11. 10.

„Mindez szokatlan érzés lesz a gyalogjáróknak meg a jármű vezetőinek is. Természetes, hogy a szokatlan irány eleinte bizonyos fokú bizonytalanságot idéz majd elő az emberekben, hiszen minden indulás előtt arra kell gondolni, hogy helyes irányban haladunk-e? … Időbe kerül, amíg megtanuljuk határozott kézzel kormányozni jobb oldalon is a lófogatú kocsikat, a kerékpárt, vagy autót. Külföldi példák igazolják, hogy az első napok, hetek kisebb-nagyobb nehézségei után a jobboldali közlekedésben nem állnak elő zökkenők.

… Nagyon óvatosan kell közlekedni a forgalmasabb utakon, a keskeny utcákban, vásárok, búcsúk, piacok színhelyén, hidakon, csúszós, sáros úton, sötétben, ködben és általában, ahol és amikor a vezető a látásban akadályozva van. Sohasem szabad a járművel az út közepén haladnunk. Körforgalmú tereken úgy kell áthaladni, hogy a tér közepe mindig balkéz felől essék.

Teherautóknál a névjelző táblát a gépkocsi baloldalára kell áthelyezni. Lófogatú vagy kézikocsik lámpáját a jármű baloldalán kell elhelyezni, hogy a szembejövő vagy előzni kívánó más járművek vezetői tájékozódhassanak a rakománynak az úttest bal oldala felé eső terjedelméről.

Tudnunk kell azt is, hogy az országhatáron felállított jelzőtáblákon és a budapest-környéki ú. n. átmeneti pontokon kívül sehol sem lesz külön figyelmeztetésekben kiírva hogy „jobbra hajts".” (Magyarság, 1941. 07. 01.) 

Képes Vasárnap, 07. 04.

Motoron és kerékpáron cirkáló rendőrök felügyelték az átállást

Az újságok híradásai szerint komoly munka előzte meg az átállást, az Esti Újság 1941. november 3-i cikkéből például kiderül, hogy közlekedési rendőrök százai voltak az utcákon, hogy segítsék az átállást. Budapestet csak pár hónappal később állították át az új forgalmi rendre, mindenhol máshol már júliusban átszervezték a forgalmat, de mindkét bevezetésnél alapos előkészítésre volt szükség. A közlekedési- és tájékoztató táblákat, a különböző megállókat mind át kellett helyezni, vagy éppen újat építeni.

Mostanra természetesen már mindenkinek a jobboldali közlekedés az otthonos, haladjunk akár gyalogosként a járdán vagy járművel bárhol. Amikor viszont például Angliába utazunk, valószínűleg el tudjuk képzelni, mit jelentett hirtelen egy egész országot átállítani egy másik irányú közlekedésre.

8 Órai Ujság, 1941. 11. 10.

„Hat nap múlva, november 9-én életbe lép az új közlekedési rendszer: a jobbra hajts, a főváros területén is. …a jobb oldali közlekedéssel kapcsolatos átépítések nagy része már megtörtént és a közeli napokban a hátralevő munkálatokat is befejezik.

A hatóságok most figyelmeztető táblákat helyeznek el, amelyek majd a nagyközönséget kioktatják a jobboldali közlekedéssel kapcsolatos teendőkre, ezen kívül plakátok is jelennek meg, hogy a közönség az összes tudnivalókat idejében megismerhesse. A Beszkárt (a közlekedési vállalat – a szerk.) új megállóhelyein felállított táblákról november 9-én a hajnali órákban távolítják el a rájuk borított papírt. A jobbra hajtó jövő vasárnapi premierjén ugyan még nem lehet teljes képet alkotni az új rendről, hiszen a tavik és autóbuszok vasárnap nem közlekednek, így nagyon kevés jármű lesz az utcákon. A tulajdonképpeni premier hétfőn lesz.

A rendőrség a közlekedési rendőrök százait állítja szolgálatba, akik kerékpáron, vagy motorkerékpáron cirkálnak a város utcáin és útbaigazítják majd a közönséget.” (Esti Újság 1941. 11. 03.)