Gigabüntetést kapott az OT-rendszámos Csepel

Hibázott, rátévedt egy útdíjas útra, közel egy átlag havi magyar nettó bért fizethet érte. Pedig Áron nem fuvarozó, utast sem szállított és trükközni sem akart, csupán egy traktoros találkozóra kullogott, hogy eldicsekedhessen veterán Csepeljével, amikor a nagy kavarodásban bemérték. Hiába váltott jegyet utólag, hiába írja leveleit az illetékeseknek, nem talált rést a rendszeren. 

Gyakorló veteránautós vagyok, szeretem használni és másoknak is megmutatni a sok év munkájával felújított veterán járművemet. Jelen esetben ez egy OT rendszámos 1972-es platós ponyvás Csepel D344 teherautó. 2016 május 14-én meghívtak a Kiskőrösi Dutra találkozóra, ami évek óta igen szépen fejlődik és mára komoly közönségsikert ért el.

Mivel autómban alig 1000 km van a motorgenerál óta, ezért egy alsóbbrendű úton kívántam odaautózni, ahol az 50-60 km/h tempó nem tart fel senkit. A kiszemelt útvonal a Kiskunfélegyháza-Apaj-Kunszentmiklós-Szabadszállás stb. lett volna. Mivel Kiskunfélegyházánál egy frissen kihelyezett 3,5 T táblát találtam, ezért kényszerből az 51-es úton akartam kerülni és Apajnál újra visszatérni a mellékútra. Azonban egy útdíj ellenőrző autó állt az egyik parkolóban, ami be is mért. Ekkor már derengett, hogy az 51-es út csak néhol ingyenes, vannak beleiktatva néhány kilométeres díjfizetős szakaszok is. Azonnal vettem egy útdíj jegyet, de persze a bírság megérkezett. Az összege 140.000 ft, azaz száznegyvenezer forint!

A helyzet az, hogy a Nemzeti Útdijfizetési Zrt. az ellenőrző, de a behajtást már a vásárosnaményi rendőrség végzi. A levélben külön kihangsúlyozták, hogy méltányossági alapon nincs lehetőség a büntetés mérséklésére vagy elengedésére. Elektronikus kapcsolattartásra szintén nincs lehetőség. Ezért ajánlott levélben megírtam kis történetemet, valamint hogy a jármű mivel OT-rendszámos sem áru, sem utas szállítást, sem semmilyen jövedelemszerző munkát nem végez és nem is végezhet. Valamint, hogy eddig minden esetben előre megváltott viszonylati jeggyel közlekedett. Ez őket nem hatotta meg, egy kalap alá lettem véve a trükközős fuvarozókkal.

Nagyon szeretek találkozókra járni, de ezzel egy jó időre elment a kedvem tőle. Most 5600 forintért újra fellebbezhetnék, de „A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt." Bízom a nyilvánosság erejében, kérem tegyék közzé levelemet, valamint intem a hozzám hasonló - bár csekély számú - veterán haszonjárműves sorstársamat, hogy nagyon figyeljenek oda, mert egy pillanat alatt egy havi fizetéssel lehetnek szegényebbek.

Mellékelek két képet is, hogy lássátok, miről van szó.

Tisztelettel: Áron

Várgesztesi vár / Folytatáshoz kattints a posztra

Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.

A 13. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is. Bár az anarchikus belháború során Károly Róbertet támogatták a trónért folytatott harcában, az uralkodó mégis félt a hatalmát veszélyeztető újabb főúri birtokkoncentrációtól, ezért 1326-ban más földekért cserébe megszerezte Gesztest.

A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeljenek, amely a továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ben már a vár feladására kényszerültek. Rövid idő múlva a magyarok visszafoglalták, de 1558-ban ismét török kézre jutott. Egy 1577-es zsoldlista szerint helyőrségét 134 gyalogos katona látta el (nagyrészt a törökök szolgálatába szegődött délvidéki szerbek). Utolsó katonai akcióként, az 1683 őszén Bécs városa alatti katasztrofális török vereség hatására, kardcsapás nélkül kiürítették az Oszmán Birodalom katonái.

Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1877-ben Rómer Flóris – a magyar műemlékvédelem atyja – felmérési rajzokat készített romjairól, majd 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. 1932-ben a Munka Turista Egylet turistaházat épített a vár délnyugati részén.

Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló és vendéglő üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Az épület 1996-ig állami tulajdonban volt, ezt követően megyei önkormányzati tulajdonba került, ahonnan 2012. január elsején az önkormányzat ismét állami tulajdonba adta, a vagyonkezelője a megyei Ingatlankezelő Központ volt. 2013. október 31-től a vagyonkezelő a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége. A turistaszálló és vendéglő 2013. november 1-jén bezárt, mivel a vár állaga – az állami támogatás teljes hiánya folytán – életveszélyessé vált, azóta a vár nem látogatható. 

Miért bélás a régi kétforintos?

  – Van nálad egy bélás? Haza kell telefonálnom, hogy kések. – Sokunknak lehet ismerős a mondat. Aki élt még a pénzbedobós telefonok korában, bizonyára emlékszik a mai érmékhez mérten igen tekintélyes súlyú réz két forintosra. De miért hívták bélásnak ezt az aprópénzt, akkor, amikor nem csak a dal, de a telefon is 2 Forint volt?

A válasz, amennyire egyszerűnek tűnik, annyira összetett. Sajnos semmi írásos konkrétum nem maradt fenn a bélás elnevezés eredetéről, így kénytelenek vagyunk valószínűsítésekbe, s feltevésekbe bocsátkozni. Tény, hogy a bélás, mint szinonima túlnőtt a rézpénzen, s gyakorlatilag mindenhez hozzátapadt, amit kettes számmal fejeztünk ki. Emlékezzünk csak az iskolai elégséges osztályzatra!

De mi köze a Béláknak a kétforintoshoz?
Mint személynév, úgy tűnik, hogy semmi. Egyes feltevések szerint az aprópénznek volt egy olyan verete, melyen valamelyik Béla királyunk szerepelt (a legösszecsengőbb állítások szerint IV. Béla). Alapos utánajárást követően azonban kijelenthetjük, hogy nem volt olyan forgalomban lévő kétforintos érme, melyen Béla király arcképe díszelgett volna. Bár elviekben elképzelhető az, hogy valamilyen különleges, korlátozott példányszámú veretet bocsátottak így ki, azonban ez (épp a korlátozott példányszám miatt), nem forgott annyira a nép kezén, hogy becenév tapadhatott volna hozzá.

A legvalószínűbb magyarázat a börtönszlengből ered. A rabok kezdték el ugyanis mallér névvel illetni a tízforintost, majd bémallér néven a húszast. A két elnevezés később a pesti szlengben is meggyökeredzett. A bélás a bémallér, azaz a húszas tovább becézett változata, ami a kétforintost jelentette.

Forrás:Retró Legendák

Junak M10 1964 / Folytatás a posztban

 

Máré vár-A Mecsek eldugott gyöngyszeme

A községtől, mintegy 5 km-re emelkedő Várhegy csúcsán épült a vár.
Keletkezésének időpontját és építőjének nevét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárás után épült, de első említése, ,,Castrum Mare” alakban csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerősíti annak birtokában.

Később, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak a Becseieknek zálogosítják el. E két család később egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait, majd az uradalom örökösödés útján 1505 előtt a Várady család tulajdonába került.

Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erőszakkal elfoglalta, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette.

Pécs elfoglalása után 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták a törökök. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.

A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „Mecseki láthatatlanokra” tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását.

Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.

Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta.

Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.
Az efféle legendáknak volt hol kialakulniuk, hisz Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk.

Virtuális túra
 

Alfa Holdbázis - 2. évad -- 1. rész - A négyes számú parancs

 

Az alfaiak a despotikus Mentor, egy idegen tudós markába kerülnek, aki rombadőlt világát igyekszik helyrehozni. Biológia számítógépe élő agyakból nyerte energiával működik. Koenig, elfogva, szörnyű választás elé kerül: vagy kiszolgáltatja az alfaiakat egy előhalott létezésnek, vagy megsemmisülnek. Mentor gyönyörű lánya, Maya, aki metamorf és aki elől az apja eltitkolja, mit tesz, azonban segítségükre lehet az alfaiaknak.