Sóderos parkoló
A túra kezdő és végpontja ez az ingyenes parkoló. A „zöld tölgyfalevél” turistajelzés mentén induljunk el balra, a betonos szeméttartó irányába. A parkoló környéki gyepekben tavasszal a törpe nőszirom, ősszel a vetővirág figyelhető meg. A lepkékben gyönyörködve, a fülemüle énekétől kisérve érjük el az első tisztást. Itt legkorábban a tavaszi hérics majd májustól júliusig a bíboros kosbor, a nagyezerjófű és a mezei zsályák virágoznak.
Hamarosan eljutunk az indítótábláig, ahol a túraútvonal áttekintő térképét, és a fokozottan védett természeti területen történő helyes viselkedésre felhívó piktogramokat láthatjuk.
2.
Karszt-bokor erdő
Az itt látható erdőtársulás fő fafajai a virágos kőris és a molyhos tölgy. A fák alacsonyan, bokorszerűen elágaznak, tövükben cserszömörce takarja a talajt.
A meredek lejtőn nyílt dolomit gyeptársulást találunk. Fogjunk nyugodtan kezünkbe egy éles kis dolomit darabot. Eme kőzet aprózódását a repedésekbe szivárgó víz és a fagy okozza. Ez az élőhely fokozottan érzékeny az erózióra, ezért itt ne térjünk le a turistaútról.
Az ösvényen továbbhaladva, balra fent a túraútvonal egyik mesterséges madárodúját láthatjuk. Az odúk kihelyezésére az öreg, vastagtörzsű fák hiánya miatt van szükség. A madárodúkat jellemzően a széncinege, seregély, csúszka, és harkályfajok foglalják el.
3.
Keleti gyertyán
Fejünk felett apró levelű, „csipkefüggöny” szerű ágrendszerével a védett keleti gyertyán tart jótékony árnyékot. Hazánkban kizárólag itt, a Haraszt-hegyen fordul elő erdőalkotó mennyiségben. E melegkedvelő faj jelenléte a domboldal mediterrán klímájára utal. Eredeti élőhelye a Balkántól a Kaukázusig terjed.
Hunyjuk be egy percre a szemünket, és hagyatkozzunk csak a fülünkre! Hallhatjuk a körülöttünk élő, bár nehezen látható élővilágot. Egy hártyás szárnyú rovar zúgását, széncinege, erdei pinty énekét, vagy egy harkály dobolását. A kora nyári időszakban érdemes a talpunk alá is figyelni, mert közvetlenül az ösvény mentén a kétlevelű sarkvirág fehér virágait, vagy a salamonpecsét jellegzetes, levél alatti csüngő virágzatát fedezhetjük fel.
4.
Nagyszikla
Egy egyre jobban emelkedő túraszakaszhoz érünk. Fejünk felett több madárodút is felfedezhetünk, melyek röpnyílását hol a harkályok vésik ki, hol a csúszkák szűkíti be sártapasszal a nekik megfelelő nagyságúra.
A nagysziklánál érdemes megállni egy pillanatra, hiszen itt pillanthatjuk meg a Vértes-hegység egyetlen, eddig ismert kaptárkövét. A térdmagasságban lévő, ember véste kis üreg funkciója a mai napig tisztázatlan. Egyesek szerint a középkori sziklaméhészet emléke, de akár kultikus célból is használhatták.
A meredek emelkedőn vigyázva, apró lépésekkel kaptassunk fel a tetőre. Közben érdemes apró pihenőket tartani. Amíg a szívverésünk megnyugszik, addig gyönyörködhetünk a májusban virágzó tarka kosborokban vagy bíboros kosborokban. Ha meglátjuk a kőris levelére emlékeztető nagy ezerjófüveket, akkor leküzdöttük a túra legfárasztóbb emelkedőjét.
5.
Irtás-rét
A tanösvény jobbra folytatódik, innen már kényelmes séta vezet ki az Irtás-rétre, ahol a Zámolyi-medence panorámája feledteti a korábbi fáradságot. Alattunk a Csíkvarsai-rét, a távolabb megcsillanó víz a Zámolyi- és a Pátkai-víztározók. Tiszta időben kelet felé a budai hegyekig, a százhalombattai kéményekig, déli irányba pedig Székesfehérvárig is ellátunk.
A talpunk alatt a nyáron, a gyepben olyan ritkaságokra bukkanhatunk, mint a fehér virágú Szent István-szegfű, vagy a magyar gurgolya. Az eget kémlelve kis szerencsével megpillanthatjuk a Vértes-hegység féltett ragadozó madarait is. Ha a távcsőn kívül szerencsénk is van, gyönyörködhetünk a kígyászölyvben, a gyors röptű vándorsólyomban, vagy a darázsölyvben is.
Sajnos a környező dombéleken szembesülhetünk a terepmotorosok kártételével.
6.
Sziklagyep
A tanösvény a pihenő pad mellett elhaladva kis tisztások között kanyarog tovább. Tavasszal a tarka nőszirom tömegesen virágzik, a nagyezerjófű virágait kis apollólepkék látogatják. A cserszömörcés tisztások igazán ősszel mutatják meg e táj festői szépségét, de a fotózás szerelmesei nyáron, az ellenfényes árvalányhajas témát sem hagyhatják ki.
Ismét egy szép panorámájú helyre értünk, ahol Keletre a Gerecse vonulatai tűnnek fel, alattunk az 5 ezer lakosú Csákvár városa. Keressük meg tekintetünkkel a vadászkápolna jellegzetes épületét és az Eszterházy-kastély parkját.
A 60-as évek természetvédelmi szempontból hátrányos telepítéseinek köszönhetően a sorba ültetett fenyőerdők is jól látszanak. Helyükre a későbbiekben ismét őshonos, lombhullató erdőket célszerű telepíteni.
A néhol felnyíló sziklagyep jellegzetes növényei a kövirózsa, a kakukkfű, az ezüst-aszott, de tavasszal észrevehetjük az apró, keskenylevelű homoki nőszirmokat is. Az impozáns kardoslepke és a fecskefarkú lepke is gyakran látogatja ezeket a helyeket. A néha hallható mély, korrogó hangot Mátyás király címermadara, a holló adja.
7.
Kőlik-barlang
A hűvös szurdokvölgybe érve azonnal észlelhetjük a mikroklíma változását. A Vértes-hegység rendkívüli gazdag biodiverzitását, a változatos domborzati és klimatikus környezetének köszönheti. A mohos kövek között ereszkedve, a mogyoró bokrok mellett elhaladva, a hársfák árnyékában májusi gyöngyvirág foltokat és a nagy, húsos levelű fekete zászpa egyedeit láthatjuk.
A pihenő padhoz érve emeljük fel tekintetünket és észrevesszük a Kőlik-barlang bejáratát. A barlangot denevérek, néha gyöngybagoly és nyest használja, a sziklafalon holló fészkel.
A lépcsőkön óvatosan leereszkedve a tanösvény jobbra folytatódik. Az árnyas kanyargós úton a fülemüle énekétől kísérve néha egy napozó lábatlan gyíkkal, a kuszmával is találkozhatunk.
8.
Rálátás a Szóló-köre
Túránk utolsó állomásához érve a sziklán megpihenhetünk. Alattunk Csákvár a Csíkvarsai réttel, jobbra a Szóló-kő látható. Nevét a korábban e helyről tapasztalható visszhangról kapta, mely mára a benövényesedő hegyoldal miatt már nem hallható.
Felettünk az apró nőszirmos, árvalányhajas, molyhos tölgyes lejtősztyep jellemző vértesi tájképelem. A sziklán gyakran napozó zöldgyíkokat figyelhetünk meg, melyek közeledtünkre eltűnnek a cserszömörcés bokor alatt.
A kora délelőtti órákban, kis szerencsével a 2 métert is elérő, de teljesen veszélytelen erdei siklóval is találkozhatunk. A közelben fészkelő fülemüle –népi nevén csalogány– éneke kísér vissza bennünket a sóderos parkolóba.
Reméljük jól érezte magát a fokozottan védett Haraszt-hegy élővilágát bemutató tanösvényünkön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése