Nep. Szt. János templom
Mosonmagyaróvárt Owar néven egy 1264-ből származó oklevélben említik először, Magyaróvár néven pedig a 17. századtól emlegetik, hogy megkülönböztessék Németóvártól (Deutsch-Altenburg). Moson különálló település volt, Mussun néven említik először írásban 1137-ben. Moson a két település egyesüléséig, 1939-ig község marad.
A Római Birodalom bukását követő népvándorlások kora itt is jelentős változás hozott. A város a magyar honfoglalás és államalapítás után közigazgatási központ, később megyeközpont lett. A keresztes hadjáratok idején (11-12. század) szintén fontos katonai útvonal húzódott a mai Mosonmagyaróvár környékén, sőt mi több, itt volt az országon átvonuló seregek gyülekezőhelye. Később, az oszmán törökök Bécs ellen vonulva, szintén ezen az útvonalon közlekedtek.
Gábor Áron ágyúja
Szt. László
Habsburg Frigyes
1809 nyarán Bonaparte Napóleon katonái szállták meg a várost,és maga a császár is megfordult itt, majd hetekig itt folytak a francia-osztrák béketárgyalások is, a várban és két polgárházban volt a francia, orosz és osztrák külügyminiszter szállása. Napóleon negyvenedik születésnapjára még fogadást és bált is rendeztek. A város a 19. század elejére kinőtte korábbi területét, és az 1820-as években lebontották a terjeszkedés gátját jelentő városfalat. Igaz, ennek vonalát gyakorlatilag a század végéig nem lépte át a városhatár.
Mosonmagyaróvár történetében alighanem az első és a második világháború hozott komolyabb fordulatot. Az első világháborút lezáró Versailles-i békeszerződés következtében Moson vármegye kétharmadát Ausztriához csatolták, a második világháború után megkötött párizsi békeszerződés pedig további három falut csatolt el a megyétől illetve ezzel együtt az országtól.
| Elhelyezkedése | |
 
Mosonmagyaróvár
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 52′ 25″, k. h. 17° 16′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 25″, k. h. 17° 16′ 07″ térkép ▼ | |
Mosonmagyaróvár
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése