2016. október 23., vasárnap

Zsombó / Folytatás a posztban



 Szegedtől északnyugatra, ForráskútSzatymaz és Bordány közt fekvő település.
Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.
A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.
A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.
1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárdanevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.
1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Nevezetességei

  • A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
    Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
  • A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
  • 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
  • A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
  • A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
  • Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.

Híres emberek

  • Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)


Elhelyezkedése
Zsombó (Magyarország)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′k. h. 19° 59′Koordinátáké. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′osm térkép ▼
Zsombó (Csongrád megye)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Csongrád megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése