Tarján / Folytatás a posztban

Tatabányától 9 km-re fekszik északkeleti irányban, a Gerecse dombjai között. Hozzá tartozik a tőle délre kb. 4 km-re található Tornyópuszta is.

 A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.

A 17. századig magyarok éltek a településen.

1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.

1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.

A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.

A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Nevezetességei

• Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
• Református templom
• Pincesor
• A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.
• A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
• A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
• 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
• Hohenlóhe-kastély

Híres szülöttei

• Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja
• Somogyi István (1907–1965) református lelkész
• Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő
• Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falu történész
• Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár
• Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző
• Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó
• Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó
• Hernádi Zsolt (1960) üzletember

Állandó programok

• Zenei fesztivál (augusztus)
• Tarjáni búcsú (április és október)
• Svábbál és kórustalálkozó (február)

Elhelyezkedése

Tarján Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 18° 30′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 18° 30′ 30″térkép ▼

Tarján Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén