Kőhalom (románul Rupea, korábban Uluma, németül Reps, latinul Rupes,szászul Räppes) város Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Sövénység tartozik még hozzá.
Fogarastól 41 km-re északkeletre, a Segesvár-brassói főút mellett fekszik.
Története
A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharcegyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől. A településnek 1910-ben 2941 lakosából 1230 német, 975 román és 425 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt.
Látnivalók
- A város feletti Várhegyen állnak a vár tekintélyes maradványai.
- Főterén fallal övezett templom áll, melynek tornya a kerítőfalban van.
A város híres szülöttei
- Bartholomäus Bausner (1629–1682) evangélikus püspök
- Fogarasi Tamásy Árpád (1861–1939) honvéd táborszernagy
- Issekutz Béla (1886–1979) farmakológus
- László Gyula (1910–1998) régész, történész
- Wilhelm Georg Berger (1929–1993) zeneszerző
- Cristian Mandeal (1946–) zongoraművész, karmester
- Hellmut Seiler (1953–) költő
- Antal Árpád András (1975–) politikus, Sepsiszentgyörgy polgármestere
- Farkas Anna Lili (1955–) erdélyi magyar politikus, képviselő
- Tomas Róbert (1979-) geológus, földtani szakíró.
- Toth Szilárd (1977–) erdélyi magyar történész, egyetemi oktató
A kőhalmi vár műemlék Romániában, Brassó megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-A-11769 sorszámon szerepel.
Első írásos említése 1324-ből maradt fenn; ekkor Tamás erdélyi vajda ostromolta meg, mert az ellene fellázadt Henning szász gróf vette be magát ide. 1357-ben királyi vár volt. 1421-ben török pusztította. Tornyokkal megerősített falai feltehetőleg a 15–16. században épültek. Miután 16. század végén a város birtokába került, a kőhalmi polgárok 1620 körül kiépítették a középső vár udvarát és a felső várat körülvevő kamrákat, kijavították a falakat, és kutat véstek az alsó várban. A középső kapu 1643-ban épült.
Az önálló Erdélyi Fejedelemség megszűnése után, 1691 és 1699 között a várat a császáriak újították fel. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc csapatai harc nélkül foglalták el.
Hadi jelentőségét elvesztve a vár romlásnak indult. 2011 és 2013 között a Brassó megyei önkormányzat újíttatta fel az Európai Unió Regionális Operatív Programja támogatásával.
| Elhelyezkedése | |
 
Kőhalmi vár
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 02′ 17″, k. h. 25° 12′ 45″ |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése