A település a felső Szigetközben az északi szigetközi főközlekedési út mellett található Mosonmagyaróvártól 15 km-re, Halászi és Dunakiliti felől jól megközelelíthető. A Nagy-Dunán bevezetett vízpótló rendszer állandó vizállást biztosít. A község több, a Duna túlsó partján fekvő település külterületi részeiből alakult ki a 20. században, központja az egykori Sérfenyősziget. Az 1954-es nagy szigetközi árvíz idején minden községrész lakosságát ki kellett telepíteni, ezután a települést gyakorlatilag teljesen újraépítették.
A mai Dunasziget község területe a trianoni békeszerződésig olyan Pozsony vármegyei községekhez tartozott, melyeknek központja a Nagy-Dunabalpartján, a Csallóközben volt. Ezek név szerint: Doborgaz, Keszölcés, Süly és Vajka. Ezek a településrészek régóta lakottak, a szigetközi halászat jelentős központjai voltak. A 19. század végétől összetartozásukat és anyaközségeiktől való viszonylagos különállásukat az is erősítette, hogy az állami anyakönyvezés bevezetésétől kezdve önálló anyakönyvi kerületet alkottak Vajkaszigeti anyakönyvi kerület néven.
Az 1920-ban meghúzott országhatár a Nagy-Duna lett, és a csallóközi községek Szigetközbe eső határrészeit elszakította azoktól. Emiatt 1921-ben ezen a Magyarországon maradt területen három új község alakult: Vajka és Süly határából Cikolasziget, Keszölcés határából Sérfenyősziget, Doborgaz határából pedig Doborgazsziget.
Doborgazszigetet 1937-ben Sérfenyőszigethez csatolták, amely 1969-ben egyesült Cikolaszigettel Dunasziget néven.
Nevezetességei
- Jézus Szíve római katolikus templom
- Millenniumi Emlékkereszt (2000)
- Szabadstrand+Strandbüfék/Csavart fagylalt
- Emlékpark
- Tündérsziget Ökopark
| Elhelyezkedése | |
 
Dunasziget
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 56′ 36″, k. h. 17° 21′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 36″, k. h. 17° 21′ 19″térkép ▼ | |
Dunasziget
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
