Székelyudvarhelytől 37 km-re délkeletre, Barót központjától 4 km-re délre, az Oltba ömlő Köpec-patak mellett fekszik.
1459-ben Kepecz néven említik. A mai falu a 17. században Kis- és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett. Az egykori Kisköpec helyén ma is találhatók romtöredékek. Egykori kápolnája a Varjúvár nevű magaslaton állott, ahol egykor a Varjúvár nevű kora középkori erőd is volt, eredete, sorsa ismeretlen, nyoma alig maradt. Határában a Csemeréte nevű helyen volt1661-ben a csemeréti-csata, ahol Barcsay Gáspár serege legyőzte a meghódolni nem akaró háromszéki székelyeket. 1848. december 9-én a köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal, a falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújttatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: "Baj van Köpecen". December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak. 1901-ben a falu piacára emlékoszlop került. A keresztúti-csata helyén 1970-ben állították fel a törött kardot ábrázoló emlékművet. 1944-ben a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt.
A falu határában 1872 és 1967 között lignitbánya működött.
1910-ben 1299 lakosából 1286 magyar, 7 román, 3 német, 3 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.1992-ben 1213 lakosából 1190 magyar, 22 román, 1 német volt.
Látnivalók
- A falu református temploma középkori eredetű, mai formáját 1928-ban nyerte el, védőfala 1819-ben épült.
- Ortodox temploma 1712-ben épült, 1881-ben újjáépítették.
- A Hoffmann-kúria a 19. században klasszicista stílusban épült.
- A köpeci szil az Év fája lett Romániában 2011-ben.
