Az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei medencéhez tartozik;
Távolsága Balatonfüredtől 15, Aszófőtől 10, Balatonudvaritól 5 kilométer. Ősbükköse különösen értékes, védett. Kül- és belterületein is elsősorban szőlőműveléssel foglalkoznak, borospincéi, présházai és lakóépületei között sok a műemlék.
A település neve valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai.
Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet. A falu az Árpád-korban is lakott volt, erre utal a faluban található templomrom. Első írásos említése 1082-ből való, ekkor egy oklevél a veszprémi egyház birtokai felsorolásakor említi. 1230-ban említi egy oklevél a falu templomát, mely ma már csak romjaiban látható. Szintén oklevelekből tudhatjuk, hogy az itt élők szőlőműveléssel foglalkoztak. A török hódoltság idején, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak. 1711-től volt a falunak helyben lakó tanítója. Az 1800-as évek elejére a falu népessége meghaladta a 700 főt. A két világháborúban a falubeliek is áldozatokat szenvedtek. A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.
Látnivalók
- Az Árpád-kori templom romjai a temető mellett találhatók.
- Római katolikus templom (1803, klasszicista stílusú)
- Vászolyi Galéria: képzőművészeti tárlatok
- Víziszínpad
- Vászolyi Nyár rendezvénysorozat
| Elhelyezkedése | |
 
Vászoly
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″térkép ▼ | |
Vászoly
Pozíció Veszprém megye térképén
|
