A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmsorozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmsorozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. április 2., szombat

Magyarország kisvasútjai (filmsorozat)

 Magyarország kisvasútjai1971-ben készült fekete-fehér, 5 részes magyar dokumentumfilm-sorozat, amely a Hegyközipálházaikapuvárikecskemétilillafürediszilvásváradi és szegedi kisvasutakat mutatja be, illetve a kisvasutak mentén lévő nevezetességeket, az ott élő embereket, a települések épületeit, hagyományait.


Epizódok

EpizódszámCímBemutatott kisvasútElső sugárzás
1.A hegyközi vasútHegyközi Kisvasút
Pálházi Állami Erdei Vasút
1972. február 19.
2.A hanyi vonatKapuvári Gazdasági Vasút1972. február 26.
3.A bugaci vasútKecskeméti kisvasút1972. március 4.
4.Vasút a BükkbenLillafüredi Állami Erdei Vasút
Szilvásváradi Erdei Vasút
1972. március 18.
5.A szegedi madzagvasútSzegedi Kisvasút1973. április 23.

Az első film a leghosszabb kisvasút egy szakaszát követi a Zemplénben: Füzérkomlóstól Sátoraljaújhelyig. Útközben megismerkedünk a városok- ...
Indavideó · 2016. nov. 3.






Őrjárat az égen

 Az Őrjárat az égen 1969-ben készült négyrészes fekete-fehér magyar filmsorozat, amely a Magyar Néphadsereg vadászrepülő-növendékeiről és oktatóiról szól. A filmsorozat a Honvédelmi Minisztérium hathatós támogatásával készült (annak megbízásából), a felvételek többsége a szolnoki katonai repülőtéren lett felvéve, több, akkor még hadrendben álló katonai repülőgép felhasználásával (pl. Li–2L–29 DelfínMiG–15biszMiG–19PM és MiG–21F–13). A sorozat katonai szakértője Pillér József alezredes volt. A sorozat főcímzene A Jó, a Rossz és a Csúf Ennio Morricone által írt főcímzenéjéből adaptált.

A sorozat az MHSZ egyik repülőszakosztályán kezdődik, ahol a szakosztály tagjai, köztük a főhősök közül néhányan, sikeres repülővizsgát tesznek, majd a vadászpilótának jelentkezők a nyári vakáció alatt a kecskeméti Repülőorvosi Intézetbe (ROVI) kapnak behívót. A pszichológusi és orvosi alkalmasságon megfeleltek a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára nyernek felvételt. A mérnöknek készülő Dávid Gyula a nyáron megismerkedik a sportejtőernyőzéssel is, majd az első évfolyam elméleti záróvizsgáit jeles eredménnyel zárja. Egy tragédia után eláll a sportejtőernyőzéstől. A katonai ejtőernyős alapkiképzést sikeresen teljesítik (109-es Li–2).

A második részben a másodéves növendékek L–29 Delfíneken hajtják végre kiképző repüléseiket (osz.: 253, 368, 365, 371, 373, 379). Létai hadnagy az első a növendékek között, akinek engedélyezik az egyedülrepülést (253-as Delfinnel). Dávid az otthonról hozott pszichés terhei miatt nehezen tudja a rábízott gyakorlatokat végrehajtani, Varga őrnagy mégis kiáll mellette. Barna Tamás növendéket a kiképzés során alkalmatlanság miatt menesztik. Az oktatás végére a növendékraj felkészült a típusátképzésre és elvégezi a MiG–15-tel való kötelékrepülést (oldalszámok: 826, 809, 350, 060, 818; a gépek az 1968-as csehszlovák bevonuláskor felfestett vörös dupla törzsgyűrűvel festettek voltak). Hadnagyi rendfokozatot kaptak.

A harmadik részben a volt növendékek már főhadnagyi rendfokozatúak, elfoglalják első szolgálati helyüket és beosztásukat, új szolgálati lakásaikat. Először repülnek MiG–21F–13-assal éjszakai gyakorlaton és hajtanak végre bonyolult időjárási körülmények közötti éles elfogást (osz.: 817, 216, 909, 810) azonosítatlan célra (magyar MiG–19PM-re). Találkoznak régi tanárukkal, Beckkel is. Egy éjszakai repülést követően Juhász Péter a futópálya mellett gépével önkezűleg a földbe csapódott. Nejével való fokozódó problémáit csak így tudta levezetni. Létai Géza, noha tudott pilótatársa gondjairól, mégsem próbálta meg társa pszichés terhelését megosztani. Bajtársai utólag megtudják ezt.

A negyedik, utolsó és leghosszabb rész hírszerzőtalálkozóval nyit (a magyar 305-ös F–13-ast M20 kódnéven nevezik, az 1514-es PF-et pedig MX50-nek). A hajózók ebben a részben már századosok. A teljes rész egy kémtörténet szövevényes szálait bogozza. Hermann katonai kémelhárító és csapata a vadászpilóták közé beépült kémet akarja lefülelni. A nyomozás során Létaira terelődik a gyanú, akit egy közúti balesete után Beck megzsarol, ügynöknek beszervezi, az MX50-ről akar több információt megtudni. Létai lelepleződik, Hermann a felderítési akció végén letartóztatja. Dávidé lesz a megtiszteltetés, immár őrnagyként, hogy szolgálatra átvegye az MX50 altípust (MiG–21PF).

Szereplők

  • Huszti Péter (Létai Géza)
  • Balázsovits Lajos (Dávid Gyula)
  • Suka Sándor (Regős János, MHSZ repülőoktató)
  • Almási Éva (Regős Kati)
  • Tyll Attila (Polonyi alezredes)
  • Avar István (Kocsis „Totyi” János őrnagy, rajparancsnok)
  • Zenthe Ferenc (Varga István őrnagy, rajparancsnok)
  • Kiss István (Juhász Péter)
  • Gyöngyössy Kati (Juhászné Hédi)
  • Benkő Péter (Pádár)
  • Kertész Péter (Szilasi)
  • Koltai Róbert (Barna Tamás)
  • Végvári Tamás (Kállai István)
  • Uri István (Gárdos)
  • Tahi Tóth László (Géher)
  • Somogyvári Rudolf (Sziráki Sándor alezredes)
  • Tomanek Nándor (Beck Károly tanárúr)
  • Zentay Ferenc (Bihari)
  • Kállai Ferenc (Hermann alezredes, katonai kémelhárító)
  • Bánffy György (civilruhás, Hermann összekötője)
  • Sinkó László (Kunfai, Hermann munkatársa)
  • Baracsi Ferenc (Roberts)
  • Inke László (őszhajú)
  • Csomós Mari (Rita)
  • Madaras József (Vologya, az MX50 szovjet pilótàja)
  • Győrffy György (Dávid Gyula édesapja)
A(z) "Őrjárat az égen 1.rész 1970." című videót "kicsiera69" nevű felhasználó töltötte fel a(z) "film/animáció" kategóriába.
Videa · 2021. jún. 27.
Őrjárat az égen - 2. rész. 1969-ben készült négyrészes fekete-fehér magyar filmsorozat, amely a Magyar Néphadsereg ...
Facebook · Militarizált Övezet · 2019. dec. 26.

2022. április 1., péntek

Kántor

 Kántor 5 részes, fekete-fehér magyar krimisorozat, melyet 1975–76-ban forgattak, Szamos Rudolf Kántor nyomoz és Kántor a nagyvárosban című könyve alapján. Főszereplője a híres magyar rendőrkutya, Kántor. A sorozat látványtervezője Nagy Vilmos volt. A NDK-ban is bemutatták Kantor fahndet (Kántor nyomoz) címmel.



Szereplők

  • Madaras József – Tóti Tibor (Csupati) őrmester/törzsőrmester/főtörzsőrmester (5 epizód)
  • Tuskó – Kántor (5 epizód)
  • Szilágyi Tibor – Sátori Géza főhadnagy/százados (5 epizód)
  • Horváth Sándor – Bokor István százados/őrnagy (5 epizód)
  • Fekete Tibor – Szálkai Ferenc alezredes (3 epizód)
  • Keres Emil – ezredes (2 epizód)
  • Pintér Tamás (2 epizód)
  • Cserhalmi György – Herceg (1 epizód)
  • Máriáss József – Szántai László, trafikos (1 epizód)
  • Benkő Péter – Kuti hadnagy (2 epizód)
  • Bujtor István – Bana János (1 epizód)
  • Benkő Gyula – Laták Kálmán (1 epizód)
  • Láng József – Káldi Sándor főhadnagy (2 epizód)
  • Somogyvári Rudolf – Mr. Kelly/Kelei Tivadar (1 epizód)
  • Deák Sándor – Bálint Károly, erdész (1 epizód)
  • Lőte Attila – Varga László (1 epizód)
  • Dancsházi Hajnal – Judit (1 epizód)
  • Takács Katalin – Kitti (1 epizód)
  • Horesnyi László – Paku Pál (1 epizód)
  • Kenderesi Tibor – Zalai, bányaigazgató (1 epizód)
  • Vogt Károly – 'Jackey' Hollai János (1 epizód)
  • Szilágyi Eta


Érdekességek

  • Szamos Rudolf szerint a Rex felügyelő a Kántor sorozat parafrázisa.
  • Kántort a filmsorozatban fia, az előnyösebb külsejű, de jóval szerényebb képességű Tuskó alakította. Apjáéval együtt az ő kitömött teste is megtalálható a rendőrség-történeti Múzeumban, és egy "másolat" a tarnamérai Rendőrmúzeumban.
  • Az 5. részben a vízimalmot a film kedvéért építették fel a Cuha-völgyben, a belső jeleneteket viszont Tatán a Cifra-malomban vették fel.

  • A sorozat készítésénél természetesen Kántor gazdája, Tóth Tibor is részt vett szakmai tanácsadóként.

A Tenkes kapitánya

 A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben vetített 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, amelyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. Zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. Ez volt a Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb sorozata. A sorozat a magyar televíziózás hajnalán készült, költségvetése igen szűkös volt, ami időnként a jeleneteken is nyomott hagyott. A film sikerén felbuzdulva Örsi Ferenc azonos címen ifjúsági regény formájában is feldolgozta a történetet, szinte azonnal a forgatókönyv megírása után. Műfaját tekintve történelmi kalandsorozat.

A 13 részes tv-sorozat rövidített változataként egy kétrészes mozifilmet is készítettek belőle, amit 1965. június 10-én mutattak be, később ez jelent meg a Mokép által kiadott VHS kazettán is. Németországi bemutatója 1965. március 1-jén volt


















A sorozat a dicsőséges Rákóczi-szabadságharc idején játszódik Dél-Baranyában. 1704-ben Bécsben Eberstein báró ezredest azzal bízza meg a Haditanács, hogy verje szét a Siklós közelében hadműveleteket folytató kuruc sereget. Az ezredes teljesíti feladatát. A csatában Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros is súlyosan megsebesül, aki viszont parancsot ad a furfangos Eke Máténak, hogy a népet ösztönözze az ellenállásra, mert a győzelem után egész biztosan rátelepszik a labanc a falvakra. Máté személyesen támadja meg az ezredest, és figyelmezteti, hogy mik lehetnek a következményei, ha sanyargatja az embereket. Máté közben maga is megsebesül, ám régi öreg jóbarátja, Siklósi bácsi a gondjaiba veszi. Először csak ketten zaklatják a labancokat, de amikor az osztrákok Siklósról elhajtanak valamennyi lábasjószágot, akkor csatlakozik egy harmadik hős is hozzájuk Buga Jakab személyében, aki remekül bánik az ostorral és a fokossal. [Utóbbi nem azonos az azonos nevű, valóságban is létezett történelmi személyiséggel.] A három jóbarát riasztja a környékbeli falvakat, így Eberstein ezredes és helyettese, Bruckenbacker kapitány nem tudnak további sarcot behajtani. Eközben újabb cselt eszelnek ki, s ekkor már a környékbeliek is a segítségükre vannak. Máté eszéki szerb kereskedőnek öltözve a várba megy, és az elrabolt siklósi marhák megvétele után érdeklődik. Ebersteinék azt hiszik, jó vásárt csinálnak, és előleg fejében ki is hajtják a várból az állatokat, amiket csak egy-két katona kísér Bruckenbackerral együtt. A közelben már várja őket Siklósi bácsi az embereivel, és foglyul ejtik a kapitányt, az állatokat pedig a parasztok visszakapják, majd elrejtik őket a Dráva mocsaraiban.

Mátéék a Villányi-hegységben levő Tenkes-hegy egyik barlangjába fészkelik be magukat, amit hajdan a törökök elleni búvóhelyül használtak a siklósiak, és csak a megbízható öregemberek ismerik, hol van. Máté már az elején innen küld üzenetet Eberstein ezredesnek, amit Siklósi bácsi tanácsára ír alá a Tenkes kapitányaként. Az ellenállók, ahol tudnak rajta ütnek a labancokon, hogy fegyvert és lőszert gyűjtsenek. A nép mindenhol segíti őket, ezért tudnak felülkerekedni a jól felszerelt osztrák sorkatonákon, s mindig túljárnak a mafla és öntelt ezredes eszén, aki butuska feleségével nem sokra megy a várban. Gyakran kacagtató, mulatságos kalandokon mennek át a sorozat hősei, egy ízben Máté az ezredes fejét belenyomja a harkányi melegvízforrás iszapjába, máskor az ezredes maga bukdácsol bele egy teknő kelttésztába. Az ezredes katonái is rendszerint teszetosza, buta, dühöngő emberek. Pityik őrmester állandóan korhelykedik, Bisteritz hadnagy csak kiabál, Vogeller mesterlövész és társa, Ritpek gyermeteg és pipogya alakok.

Máténak sikerül egy cigánylány, Rózsa segítségével megszöktetnie Veronikát, Amáliának, az ezredes feleségének szépséges szolgálóleányát, akit eredetileg a hitvány és pénzéhes Dudva György korcsmáros, Eberstein hitelezője akar feleségül venni, mivel cserébe elengedné az ezredesnek a tartozásait. Rövidesen újabb derék legény áll Máté csapatába, egy vándordiák, akinek szintén sikerült megtréfálnia az ezredest. Ő hozza a hírt, hogy rövidesen a labancok puskapor-utánpótlásért indulnak Szigetvárra. A tenkeshegyieknek nagy szükségük van a puskaporra, mert enélkül a zsákmányolt lőfegyvereket nem tudnák használni. Ebben segítségükre lesz Viktor, egy helyi bognár, akit a labancok kiraboltak. Viktorral furfangos cselt eszelnek ki. A bognár ugyanolyan lőporos hordókat csinál, mint amilyen a labancok szekerén van, de ezeket homokkal töltik meg. Az éj leple alatt Bisteritz hadnagy vezetésével vonuló konvojra pisztolyokból lőnek, így azok Viktor portáján igyekeznek elbújni, és egy kamrába helyezik a lőport. Az ott elrejtőzött vándordiák ezeket kicseréli, habár egy hordó lőpor tévedésből a labancoknál marad, de azt a dühödt ezredes lövi szét pisztolyával, mikor meglátja a homokkal teli hordókat. A várban nagy robbanás lesz, Ebersteinek a koromtól és a homoktól maszatos lesz a képe.



Ezt követően megérkezik Eberstein felettese, a tábornok, a dél-magyarországi osztrák seregek fővezére. Máté gyanítja, hogy mi járatban van Siklóson, ezért be akar jutni a várba. Dudva kocsmájából lakomára valót rendelnek a várbeliek, mígnem Máté és Jakab beállít hozzá, és arra kényszerítik, hogy három napig ki se jöjjön a szobájából. Itt találkoznak az ezredes szakácsnéjával, aki Jakab régi kedves barátnéja. Ő juttatja be a várba Mátét. A kapitány gyanúja helyes, mert a tábornok három héten belül általános hadműveleteket akar indítani, hogy megsemmisítse a Dunántúlon harcoló kuruc csapatokat, erre külön haditervük van. Máté behatol a tábornok szállására, megszerzi a haditervet, és kalandos körülmények között jut ki a várból, ostorával még meg is táncoltatja Eberstein ezredest és a tábornokot, ahogy Jakab tanította neki. Jakabbal rögvest útnak indulnak Béri Balogh Ádámhoz, ám a labancok kegyetlen válaszlépésre szánják el magukat.

A bosszútól fűtött Dudva György mindenről beszámol az ezredesnek, és ő javasolja azt, hogy a kurucok eddigi módszereit vegyék elő. Mátéék gyakran öltöztek be álruhába, többek között császári egyenruhákba, most azonban Eberstein emberei veszik fel a magyarok öltözékét. A kegyetlen osztrákok minden nőt és gyereket begyűjtenek Siklós környékéről, minthogy a férfiak mind Máté és Jakab alá álltak. Eberstein ultimátumot ad, hogy ha nem adják ki a Tenkes kapitányát, akkor a foglyokat kivégzik.

Máté és Béri Balogh brigadéros megállapodnak abban, hogy a Siklós környékén fegyverkező parasztok mind elindulnak a kuruc táborba. Máté már Rákóczi zászlajával tér vissza, ahol az asszonyok foglyul ejtésének hírével fogadják. Megpróbálják kideríteni, mit csináltak velük. Veronika elmegy Dudva csárdájába, s elrejtőzik a közelben Rózsa is, aki kihallgatja, mit mond Dudva Veronikának. A körmönfont korcsmáros gyanakszik, ezért azt mondja, hogy Eszékre viszik az asszonyokat, mikor azonban Rózsa elsiet onnan, Dudva közli Veronikával, hogy a Tenkes kapitánya besétál a csapdába. Erre elkezdenek dulakodni, közben felborítják az asztalon levő gyertyát, ami tüzet okoz a csárdában. A korcsmáros annyira kapzsi, hogy előbb a pincéjébe szalad, ahol harácsolt vagyonát rejtegeti. A lángoló csárdából csak Rózsa tudja kimenteni az ájult Veronikát. Mire Dudva felér a pincéből, mindent elborítanak a lángok. Egy ideig még igyekszik pénzét megmenteni, de amikor rájön, hogy az életét sem tudná, kétségbeesett és velőt rázó hangon ordít segítségért, ám senki sem jár arra.

Jakab és Máté rajtaütnek azon a szekéren, amely Eszék felé halad, de a szekérről asszonynak beöltözött labancok ugranak le. Jakab még sebesülten elmenekül, de Mátét hálóval elfogják, a várba viszik, és ott kegyetlen kínvallatásnak vetik alá. A Tenkes kapitánya azonban úgy állja a kínzást, hogy a hóhér belefárad. Társai nem is maradnak tétlen, mert amíg az emberek nagy része a kuruc táborba vonul, addig Siklósi egy maréknyi felkelővel zaklatni kezdi a várbelieket, ahol már nem sok katona maradt, mert a tábornok a többit Eszékre parancsolta, a saját seregébe.

Rózsa előáll egy ötlettel, hogyan lehetne Mátét kimenteni, mielőtt még lefejeznék. Öregapja kútásó volt, és nagyon régen egy kút ásása közben felfedezték a vár rég elfeledett földalatti folyosóit. Az öreg meg is mutatja azt a kutat, ahol Jakab, Viktor és egy másik barátjuk, egy Kárászi Gábor (a filmben János) nevű legény kibontják a falat, majd elindulnak a vár felé. A várbeliek nagyon nyugtalanok, mert Siklósi bácsiék puskákkal lövik őket, és egyfolytában kongatják a környéken a harangokat. Amália retteg, míg a vele levő barátnéje, a tábornok szépséges, amúgy szintén féleszű felesége szinte élvezi az izgalmakat. Habár Amália a lelke mélyén szerelmes lehet a Tenkes kapitányába, mivel sokat álmodik felőle.

Jakabék a várhoz érkezve kibontják a falat, és rátalálnak a leláncolt kapitányra. Az alagúton vissza már nem mehetnek, mert a fal beomlott, és lezárta az utat a kúthoz. A kivégzés előtt Mátéhoz érkezik a borbély és egy katona, akiket Jakabék elfognak. Rövidesen megérkezik a tábornok hintója is, de amint elhalad a tömlöc mellett, János és Jakab előugranak, s elhajtanak a kocsival, foglyul ejtve a tábornokot. Az ezredes valamennyi lovasát utánuk küldi, ezzel megint apad a helyőrség létszáma. Máté kiszabadítja az asszonyokat, Viktor pedig néhány fegyvert is szerez nekik. A Tenkes kapitánya megvív Eberstein ezredessel, akit a párbaj végén bezár egy kamrába. Az asszonyok és a gyerekek amivel és ahol tudják, elnáspángolják a labancokat, felszabadítva a várat.

Béri Balogh Ádám serege nagy csatában legyőzi a labancokat, akik a tábornok és a haditerv nélkül könnyen besétálnak a kurucok lesállásába. Siklósi bácsi, Veronika és Róza a szekszárdi úton ütnek rajta a Jakabékat üldöző Bisteritz hadnagyon és lovasain. A várba bevonulnak Béri Balogh vitézei is, ám Eberstein még egy utolsó lépésre szánja el magát, mivel tekintélye odaveszett, hisz egyszerű asszonyok győzték el katonáit. Egy lőporos hordóba kanócot dug és meggyújtja, hogy az udvaron éljenző emberek közé hajítsa. Máté egy golyóval felrobbantja a hordót, így ér véget a történet…



Szereplők

SzereplőSzínész
Eke MátéZenthe Ferenc
báró Eberstein Eckbert ezredes, a vár labanc parancsnokaUngváry László
báró Eberstein Eckbertné (Amália)Krencsey Marianne
Buga JakabSzabó Gyula
Rózsa, a cigánylányPécsi Ildikó
Székely VeronikaVajda Márta
Bruckenbacker Alfonz kapitányBasilides Zoltán
Siklósi Mihály bácsiMolnár Tibor
Béri Balogh ÁdámZentay Ferenc
Pityik őrmesterSzilágyi István
Ritpek mesterlövészPetrik József
Vogeller mesterlövészMadaras József
Dudva György kocsmárosGera Zoltán
Csöme Lajos fuvarosKelemen Lajos
Bisteritz hadnagyBesztercei Pál
Erwiner szakaszvezetőKibédi Ervin
VándordiákTordy Géza
Juliska, a szakácsnőPéter Gizi
Helén, a tábornok feleségeAmbrus Edit
TábornokKovács Károly
JobbágyKépessy József
Viktor kádár mesterGyörgy László
Öreg parasztMisoga László
Kammerer első hadnagyKamarás Gyula
Horkmajer káplárHorkai János
Kárászi Gábor (János)Juhász Jácint
Kampós, besúgóPásztor János
CsöménéLóth Ila
Labanc tisztKautzky József
Labanc tisztSzatmári István
Liza cselédlányPásztor Erzsi

Epizódok

  1. rész – A vérdíj
  2. rész – Az embervadászat
  3. rész – Buga Jakab
  4. rész – A tőzsér
  5. rész – A fürdőmester
  6. rész – A vásár
  7. rész – A vándordiák
  8. rész – Veronika
  9. rész – A puskapor
  10. rész – A haditerv
  11. rész – Fogságban
  12. rész – Nincs kegyelem
  13. rész – Csattan az ostor

Érdekességek

  • A film egyik leghíresebb jelenete, amikor a főhős a szájával felemel és kiiszik egy poharat úgy, hogy közben a hozzákötözött, hatalmas faszéket is felemeli, felbukkan a Magyar vándor című filmben is, szintén Zenthe Ferenc előadásában.
  • A film egyes látványosabb csatajeleneteit Bán Frigyes 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmjéből vágták be, mivel a költségvetés nem engedhette meg, hogy ilyen méretű ütközeteket forgassanak le.
  • A labanc katonák nevei több esetben az őket alakító színészek neveinek tréfás németesítései (Pl. Horkay János/Horkmayer, Kibédi Ervin/Erwiner, Petrik József/Ritpek, stb.)
  • A film megkerüli azt a problémát, hogy az osztrák katonák németül, a magyar parasztok magyarul beszélnek, a filmben jól megértik egymást magyarul, és nincs utalás a használt nyelvre.
  • A fürdős résznél, amikor a főhős a parancsnok arcába iszapot dob, akkor ott valójában csokoládépudinggal dobja meg. A jelenetet többször újra kellett venni, mert Ungváry László (az Eckbertet alakító színész) nem tudta megállni, hogy bele ne egyen a finomságba, ami feléje repül.
  • Az első televíziós sugárzásnál A fürdőmester című epizódot sugározták 4. részként, és A tőzsér című epizódot 5. részként. A későbbi ismétléseknél már felcserélt sorrendben sugározták a két epizódot, és DVD-n is így adták ki, valamint a mozifilmben is előbb jönnek A tőzsér című epizód jelenetei.
  • A Bëlga együttes Nemzeti Hip-Hop című számában a főcím dallamának feldolgozása hallható.
  • Az „És akkor jött a Tenkes kapitánya” egy népszerű dal volt a sorozat után.
  • Tenkes kapitánya címmel a Magozott Cseresznye zenekarnak is jelent meg száma, amiben szintén hallható a filmsorozat főcímének ismert dallama.
A(z) "A Tenkes kapitánya 1. 1965." című videót "kicsiera69" nevű felhasználó töltötte fel a(z) "film/animáció" kategóriába.
Videa · 2021. márc. 15.