A község a Tiszazugban helyezkedik el.
Megközelítése
- Vonattal a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszasas és Szelevény között található.
- Közúton Kecskemét (Tiszasas után), Tiszakürt , Csongrád és Kunszentmárton felől egyaránt megközelíthető a település.
A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták, szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.
A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pokah (Pókaháza, 1261), Hymud (Himód, 1330) és Woya (Vaja, 1330).
II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta.Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, és 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.
Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.
Nevezetességei
- A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható.
- Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható).
- Több tiszai holtága horgászok által előszeretettel látogatott hely.
| Elhelyezkedése | |
 
Csépa
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 20° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 20° 07′ 52″ térkép ▼ | |
Csépa
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
|
