A Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része volt. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyen.
A film azzal a céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, az ország megismeréséhez. A tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett azonban nem hallgatja el azt a sok rossz tapasztalatot sem, amit a stáb a hónapokig tartó vándorlás során szerzett (turisztikai infrastruktúra elhanyagoltsága ill. hiánya, a környezet állapota, demográfiai helyzet). A panaszok gyakori emlegetése, a negatívumok hangsúlyozása eleve megkérdőjelezte a film küldetéstudatát és mozgósító célkitűzését – dokumentumértékét azonban nem csökkenti.
A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, utóbbiak közül Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a geológiai értékeket, dr. Pócs Tamás a növényeket.
A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg (1989-ben) VHS-kazettákon, majd 2006 és 2007 között digitálisan felújítva DVD-n.
2019-ben Gyenes Károly a sorozat 40 éves évfordulója alkalmából emlékfilmet készített a sorozatról Ércnél maradandóbb címmel.
Előzményének tekinthető az Országjáró úttörők című televíziós „tájfilmsorozat” – valójában a honismeret és természetjárás ürügyén az úttörőmozgalmat népszerűsítő ifjúsági propaganda –, mely ugyancsak Rockenbauer alkotása. 1960-ban forgatták, az ötvenes években hasonló címmel készült tematikus oktatófilmek folytatásaként.
A Másfélmillió lépés ötlete Rockenbauer szerint tőle, más forrás szerint Peták Istvántól származott, mindenesetre a film tervezetén együtt kezdtek dolgozni. A sorozatról az MTV vezetése 1977-ben még hallani sem akart, hivatkozással annak óriási nyersanyagigényére (16 ezer méter színes film!) és várható egyéb költségeire. Egy évvel később azonban zöld utat kapott a szerkesztőség.
A filmet alapos terepbejárás előzte meg, amelyről fénykép-dokumentáció is készült: 1978 őszén Rockenbauer és Sáfrány József a teljes útvonalat végigjárták, megismerkedve a majdani forgatási helyszínekkel és a szereplőkkel. A zempléni riportokat az indulást megelőző napokban vették fel. A forgatás első napján az MTI fotóriportere is jelen volt. Kozák Albert ekkor készült stáb- és standfotóit az MTVA archívuma őrzi.
Az operatőrök két Arriflex-kamerával dolgoztak, a hangmérnök egy 13 kilós Nagra magnetofont, Pioneer SE-50 fejhallgatót és gémmikrofont cipelt. A technikai arzenált tükörreflexes fényképezőgépek egészítették ki, többféle objektívvel – Sáfrány és Rockenbauer elmaradhatatlan tartozékai.
1980 tavaszán a Bükk és Mátra több helyszínén újra kellett forgatni, mert a vezérkamera sérülése miatt az eredeti anyag részben fényt kapott, tönkrement. A Szarvaskő és Sirok közötti szakaszról semmilyen filmfelvétel nem maradt.
