A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szén. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szén. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 19., csütörtök

Komló / Folytatás a posztban


A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta KisbattyánMecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

  • Anna akna
  • Béketelep
  • Belváros
  • Béta akna
  • Cseresznyág
  • Dávidföld
  • Gadány
  • Gesztenyés
  • Hármas akna
  • Határtető
  • Kakastelep
  • Kenderföld
  • Kisbattyán
  • Kossuth akna
  • Kökönyös
  • Körtvélyes
  • Majális tér
  • Mecsekfalu
  • Mecsekjánosi
  • Mecsekjánosi-puszta
  • Sikonda
  • Somág-tető
  • Szent Imre-telep
  • Szilvás
  • Új-telep
  • Zobákpuszta

 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.
1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

Nevezetességei

  • Városi Helytörténeti Múzeum 
  • Komlói Természettudományi Gyűjtemény
  • 13. századi gótikus templom romjai
  • Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.


Híres komlóiak

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek
  • Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Árgyelán György, fotográfus
  • Babina Éva, porcelánfestő
  • Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
  • Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
  • Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
  • Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
  • Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
  • Dénes Gizella (1897–1975) írónő
  • Farkas Gábor, türelemüveg készítő
  • Ferenczy András, énekes
  • Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
  • Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
  • Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
  • Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
  • Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
  • Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
  • Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
  • Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója
  • Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
  • Király Csaba, zongora- és orgonaművész
  • Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
  • Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
  • Leirer Tímea rádiós műsorvezető
  • Lővei Attila, autóversenyző
  • Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
  • Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
  • Mózes Balázs, színművész
  • Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
  • Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
  • Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
  • Rózsaszín Pittbull zenekar
  • Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
  • Sárkány Kázmér operaénekes
  • dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
  • Takács Péter, festő és rajztanár

A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″k. h. 18° 15′ 40″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén