MECSÉR / Többi képért kattints a posztra

 Mecsért a nyugalom és a béke szigetének is nevezik, amelynek mindennapi életét számos civil szervezet tölti meg tartalommal. Rendezvényterv alapján hagyományőrző, kulturális és sport témájú események szórakoztatják a résztvevőket. Nemzetközileg is nyilvántartott a nyári „Ladikos Fesztivál”, ami sok látogatót vonz a településre.

 Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent. Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. 1280-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Hunyadi Mátyás király vissza nem adta a települést az apátságnak.

1359-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos Ausztria és Győr irányába történt. 1564-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr megyéhez tartozott. Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Weinckheim Krisztina grófnő által emelt neoromán templom. Október 8-án tartják Magyarok Nagyasszonya napi búcsúját. A források szerint: "magyar falu, Moson vmegyében, a Szigetközben, 709 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Határa negyedik osztálybeli, s 45 6/ egész telek után van 51 telkesgazdája, 345 hold harmadik osztálybeli szántóföldje, 165 embervágó rétje. Nagy duna-malom. F. u. gr. Zichy Manó. Ut. p. Ötevény". Hajdan a falu sokat szenvedett a Mosoni-Duna áradásaitól. 1954-ben például az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket. (A bősi /gabcikovói erőmű megépítése után a csúcsrajáratás idején az árhullám idáig érezteti hatását!) Szigetközzel a Mosoni-Dunán 1951-től köti össze híd, addig csak komppal lehetett közlekedni.1979-ben Lébény társközsége lett, 1990-ben vált ismét önállóvá. Mecsér lakóinak nagyobbik része Győr és Mosonmagyaróvár iparvállalatainál dolgozik, kisebbik hányada mezőgazdaságból él. A település infrastrukturális ellátottsága teljes.

Nevezetességei

A nádfedeles épületekből álló tanya Rigópusztán található. Rigópuszta az elmúlt évszázadok magyar pusztavilágát és kultúráját mutatja be. A nádfedeles csárdában magyar ételkülönlegességek szerepelnek az étlapon, az épületet kemencével és kandallóval fűtik. Múzeuma egy eredeti 1853-ban épült pajtában lesz, a puszta mindennapi életét mutatja be. Őshonos magyar állatpark is megtekinthető. Mindez egy újonnan épült szélerőmű tövében.

• Kormos István költő itt a környéken töltötte gyermekkorát, verseiben is megemlékezik erről a településről, 1997 óta Lébény, Mosonszentmiklós és ez a település közösen rendezik meg emlékére a vers- és prózamondóversenyt.
• Népi gyógyászat (Kettinger András korabeli parasztorvos)

A helyi mondák szerint anyja és öreganyja is „orvosolt” a faluban, tőlük származott a „tudománya”. Úgy tudják, hogy 22 éves koráig „gavalléros” legény volt, majd hirtelen betegségbe esett. Három hétig élet-halál között volt, aztán meggyógyult ugyan, de soha többé nem lett „egész” ember. Zárkózott lett, magának való, nem nősült meg, az anyja mellett dolgozott a „javaskodásban”. Már 52 éves lett, amikor az anyja a halálos ágyán átadta neki az egész tudományát. Maga magáról azt állította, hogy nem az ördöggel cimborál, hanem mindent Isten nevében tesz. Betegeivel is imádkoztatott gyógyszereinek használata előtt. Maga szedte gyógyfüveit, maga főzte őket, de titkát nem árulta el. Leghíresebb a sebekre, kelésekre rakott flastroma volt.

(Forrás:Dr. Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok: Kisalföldi népmondák Győr, 1992)

• Régi hajóvontató ház és lóváltó
• Római katolikus templom
• A Duna-menti védett galériaerdő
• Horgászhelyek, 65 halfaj

Elhelyezkedése

Mecsér Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 28′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 28′ 34″ térkép ▼

Mecsér Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Árpás / Folytatáshoz kattints a posztra

Árpás község Magyarország északnyugati részén, a Rába-parton, a 83-as, 85-ös és 86-os főutak között fekszik, Győrtől 32 km-re, Csornától 18 km-re. Közúton a 83-as útról (Győr–Pápa) Tét, Mórichidán át érhető el. A Rábán átívelő hídja fontos átkelőhely. A 85-ös útról, Csornáról Rábapordányon át, a 86-osról Rábacsanak leágazással Egyed községen keresztül közelíthető meg. Ma már a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik. Győrhöz naponta 8–10 menetrendszerű autóbuszjárat kapcsolja.

 A település nevét 1030-ban említik először oklevelek, majd pár év múlva már a határában található rév jövedelméről szól az írás. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak a fennmaradt iratok.

Az őskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. A bronzkor, majd a vaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neve Mursella volt, falmaradványai még a XX. század elején is a föld felszíne fölé buktak.

791-ben Nagy Károly az avarok elleni hadjáratában itt, a rábai átkelőnél vezette át frank harcosainak egyik seregrészét. A 10. században alakul ki a besenyők által lakott Árpás, részeként annak a gyepűnek a védelmére létesített láncnak, mely Kapuvártól majdnem Győrig húzódott.

Az első, 1030-ból való oklevéllel, amely a falu nevét említi, Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta Árpást, majd 1037-ben az árpási rév jövedelmét is. (Maga az Árpás név közvetve a növény nevéből, közvetlenül a Rába egy azonos nevű mellékágából ered.)

Egy 1086-os okirat az árpásiaknak az apátsággal szembeni kötelezettségeit rögzíti: fele termésük, sörfőzés, robot. 1222-ben Gyula nádor - panaszuk kivizsgáltatása után - visszaállította az „árpási besenyők” katonai szolgálataik fejében élvezett kiváltságait, ispánjukat pedig megbüntette. 1242. október 6.: IV. Béla király itt kiadott oklevele tanúsítja jelenlétét. 1300-ban Cseszneki Lőrinc birtoka. Az 1322 és 1464 között kelt okmányok meg-megújuló perekről tudósítanak, amelyeket a bakonybéli apátság, a Mórichidai család és a mórichidai prépostság folytat a hídvám, a malmok és erőszakos birtokfoglalások tárgyában. Cseszneki Lőrinc utódai erőszakos foglalásaikról és az evangélikus vallás terjesztéséről emlékezetesek.

1594: a Győrt ostromló török had portyái elpusztítják a falut, a lakosság elmenekül. Az üres telkekre a Török család rácokat telepít, de 1619-ben ők is elhagyják a települést. 1633: 24 árpási egésztelkes jobbágyot és a hidat a vámmal együtt visszakapják az apácák. 1706–1707: Bottyán János kurucai kemény harcokat vívnak a híd környékén, a község sokat szenved. A harcok pusztításait az 1709-ben tetőző pestisjárvány tovább növelte. 1782: II. József feloszlatja a birtokos apácarendet, az uradalom a kincstár kezébe kerül. 1803-ban I. Ferenc gr. Colloredó–Crenville Victoriának adományozza. A földhiány miatt az árpásiak a nádasok lecsapolásával növelik irtásföldjeiket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból. 1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás. 1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák, s ezzel egyrészt új földeket nyernek az árpásiak, másrészt a meglevők is értékesebbé válnak.

1900 körül több tucat ember vándorol ki a faluból, főleg Amerikába.

Nevezetességei

Szent Jakab-templom, egykori premontrei prépostság A prépostságot Nagy Móric ispán alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik.

Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk a román stílusból agótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája.

A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de a kapubéllet külső oszloppárja már gótikus csúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.

A köpenyes Madonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár,Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője, Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.)

A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartó Szent Bertalan, a hallal ábrázolt Szent Péter, a kardos Szent Pál és a kelyhes Szent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút.

Nepomuki Szent János-kápolna A kis, nyolcszög alaprajzú kápolna 1780-ban épült. Ajtajában Szent Ferenc és Szent Klára szobra áll, a falfülkében pedig Nepomuki Szent János.

A kápolna mellé a 19. század végén állították a fa haranglábat és a kőkeresztet, majd az 1920-as években az I. világháborúban elesett árpásiak emlékművét.

Kikapcsolódás Árpás és környéke a pihenésre és túrázásra vágyóknak ideális. A nevezetességek gyalogosan is könnyen megtekinthetők. A Rába-part sátorozásra,  fürdőzésre ad lehetőséget.

Elhelyezkedése

Árpás Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 17° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 17° 23′ 30″ térkép ▼

Árpás Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

HÉDERVÁR / Többi képért kattints a posztra

Hédervár a magyar államiság kezdete óta a középkori Szigetköz történelmi, egyházi központjának szerepét töltötte be. A település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával, a családok Magyarország történelmében kiemelkedő szerepet vállaló tagjainak sorsával. (A környék már a bronzkorban is lakott volt, a római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, egy 1961-es kutatás szerint vélhetőleg Hédervár területén is a mai várkastély legnagyobb lakótornyának helyén vagy az ún.Zsidó-dombon, ahol a felszín alatt még megtalálhatóak a Héderváryak mai is látható vizesárokkal körülvett első várának maradványai. Római katolikus egyházközségének pecsétje 1031-es dátumot jelöl, mint a szentistváni egyházalapítás időpontját.Hédervár egyik legfőbb természeti látványossága Magyarország egyik legöregebb fája, az Árpád-fa, melyhez a monda szerint Árpád vezér a honfoglaláskor a lovát kötötte. Egyik történelmi magyarázata e mondának a híres 907. évi pozsonyi csatában kereshető, amikor ezen környéken aratott végleges honfoglaló győzelmet az Árpád vezér és három fia által vezetett magyar sereg az egyesült német-morva hadak felett. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hamburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Duna-szigetet (Csallóköz, ill. a mai Szigetköz) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel „Héder várát”. Egy 1395-ben kelt oklevél várnagyát „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztségeket töltöttek be, világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak: János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. A család híres leszármazottja Hédervári Kont István, aki a legendákban szabadságharcos hősként szerepel mivel vezető szerepet vállalt Luxemburgi Zsigmond király elleni összeesküvésben. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt kivégezték 1388-ban. Emlékét őrzi Garay István híres verse „Kont” címmel, ill. a község határában álló történelmi emlékhely a Kont-fánál. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát. A község első írásos említése 1210-ből származik, az eredeti középkori oklevelet a Pozsonyi Levéltárban őrzik. 1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét. A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a XVII: századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry család. Héderváry István leányát, Katalint, Loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay-család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay Mihály szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. 1873-ban azonban meghalt, örököse gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bán, későbbi magyar miniszterelnök lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A Khuen-Héderváry-család 1946-ig volt a kastély és az uradalom birtokosa. 1947-ben, ill. 1960-ban azonban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család két utolsó tagja is, így több mint 800 év folyamatosság után grófi család nélkül maradt Hédervár. A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát Edmund Veesenmayer nagykövet vezetésével, majd a szovjet csapatok tették tönkre és hordatták szét berendezését, mivel hadikórházként működtették. 1983-ig általános iskola működött benne, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Non-profit Kft. tulajdona és újra alkotóház üzemeltetését tervezi a tulajdonos az Önkormányzattal együttműködve. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területén állt. A hagyomány a középkori vízrajzi viszonyok, mint meghatározó természetes határok mellett onnan eredhet, hogy egészen a XIX. sz. második feléig Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, ill. a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. Napjainkban trendi hírneve a krumplibogár-kultusznak köszönhető, mivel agrártörténeti kutatások és helyi legendák szerint itt találtak meg először és azonosították be 1947-ben a szocialista rendszer által imperialista ellenségnek tekintett „Coloradó-bogarat”, azaz a csíkos hátú burgonyabogarat. Emlékét ’90-es évek vége óta szobor is őrzi…

A település a Szigetközben Győr és Mosonmagyaróvár között félúton (az 1401. számú mellékútvonal mellett) fekszik. A falu belterületén belüli közlekedési csomópont: az 1401. számú Győr-Mosonmagyaróvár, az 1403. számú Kimle(M1-hez csatlakozással)–Hédervár és az 1405. számú Lipót–Dunaremete–Püski–Halászi útvonalak kereszteződése. A Szlovákia és Ausztria felől érkező kerékpárosok átvezető útjainak csomópontja a község.

A szomszédos települések – mint az a Szigetközben gyakori – nagyon közel vannak egymáshoz: Ásványráró másfél, Darnózseli kettő, Lipót három, Kimlehárom és fél s a legtávolabbi Mecsér közúton 8 km, földúton 3 km távolságra helyezkedik el a községtől.

A falun vasútvonal nem halad át, a legközelebbi vasútállomás Kimlén és Lébény-Mosonszentmiklóson van.

Nevezetességei

• műemlék Khuen-Héderváry-kastély

A grófi család évszázados lakóhelyei. A 15. századi vár, bástyákkal és várárokkal létezett. 1710-től kastéllyá építették át. Különböző korok stílusjegyei láthatók az 1987-es felújítás óta. (Értékei: Sala Terrana, kastélykápolna, lovagterem, könyvtárterem.) A kastély körül 8 hektáros parkban kb. 60 különleges fafajta is található.

• Boldogasszony-kápolna

A 15. század elején épült a Héderváry család temetkezési helye. Jelenlegi neogótikus a 19. század végi átépítés során nyerte el. A 17. században loretói oldalkápolnát építettek hozzá. A kápolna restaurálása 1994-ben történt meg.

• Gróf Khuen-Héderváry síremlék

Az utolsó Héderváry dinasztia nyughelye. Gróf Khuen-Héderváry Károly Horvátország és Szlovénia bánja, a Magyar Nemzeti Munkapárt alapítója. Miniszterelnök 1909-1913 között, két ízben is. Fia, Károly a parlament főjegyzője, országos főcserkész közel 30 esztendőn keresztül.

• Árpád fa (Árpád-tölgy)

A Boldogasszony-kápolna mellett álló tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy, amelyet a néphit ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm, magassága: 14 méter.

• Kont-fa

A kastélytól délnyugatra mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Héderváry (Kont) II. István Horváty János macsói bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmasnyárfa alatt. Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon megőrízte és ápolta. E helyhez kapcsolódik akővé vált kenyerek legendája is.

• Szent Mihály katolikus templom (1755)

Értékei:1430-ból való vörös márvány keresztelőkút, Zallinger mester főoltár alkotása és a Nepomuki Szent János-mellékoltár.

• Krumplibogár szobor

1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról, amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt. Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.

Elhelyezkedése

Hédervár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 17° 27′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 17° 27′ 17″ térkép ▼

Hédervár Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén