Múltidézők baráti köre

2022. január 28., péntek

A Csepel "Fakarusz"

Az első önálló autóbuszt, az ÁMG–407-est 1959-ben mutatta be a gyár, amely nagyrészt az Ikarus 31-es gépészetére alapult. A mindössze hét méter hosszú kisbuszt Csepel alvázra építették, a meghajtásáról Csepel D414-es dízelmotor gondoskodott. A busz lámpatestei szintén az Ikarus 31-esről származtak, az indexek pedig az Ikarus 620-asokról lehetnek ismerősek. A járműből mintegy száz darabot gyártott az ÁMG, elsősorban a vidéki Mávaut-ok vásároltak belőle, ahol bányászjáratokra kerültek, innen ered a típus „bányászbusz” beceneve is.

2022. január 26., szerda

Mz Trophy ES250/2

MZ ES 300

Simson Awo Sport

IFA BK 350, 1956

A motorkerékpár kétütemű boxermotorral működött. Ezt a megközelítést nagyon kevés járműnél alkalmazták, például a Velocette Viceroy-nál. Ennek természetesen a kétütemű ciklusok forgattyúházában átöblített keveréke van. A BK-nál két szemközti henger lélegzése közös forgattyúházon ment keresztül. Ez jó ötlet volt, de nem optimálisan működött. De másrészről a németek bármilyen rezsim alatt is hajlamosak voltak a gyönyörű technológiára.

A motor először 15, később legfeljebb 17 LE teljesítményt adott 5000 fordulat / perc sebességgel. Ezt az erőt kardántengelyen keresztül juttatták a hátsó kerékhez. A BK 350 volt a DKW egykori gyárának első terve a háború után, és eredetileg a következő néven futott - és itt ismét egy afkóval folytatjuk: az állami tulajdonban lévő GDR (Gesellschaft bürgerlichen Rechts) és az IFA járműgyártó egyesület a gyártósoron kívül. A történet szerint az áramforrást sugárhajtóművek indítójának tervezték.

Részben helytálló, mert a második világháború végén a zschopaui DKW gyárban 250 köbcentiméteres boxer motort fejlesztettek ki erre a munkára. A második világháború vége azonban megakadályozta az ikrek termelésbe lépését. A BK-350 motor ezen a fejlesztésen alapul, a hengerűrtartalom 100 cm250-rel növekszik a szinte egyszerre kifejlesztett XNUMX cmXNUMX-es AWO kiegészítéseként - és ez természetesen az „Arbeiterwohlfahrt” -ot jelenti, egy decentralizált német jóléti szervezet, amely a helyi tagság személyes tagságára épít. egyesületek - hogy ne legyen egy második azonos térfogatú motorkerékpár.

2021. augusztus 18., szerda

Kisgyőr- A fából faragott falu

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra, a Bükki Nemzeti Park mellett.

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.