Kisgyőr- A fából faragott falu

 

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra, a Bükki Nemzeti Park mellett.

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.

Nevezetességei

• Alsó-Kecskevár
• Halomvár
• Majorvár
• Hársasvár
• Várvölgye
• Palabánya
• Kék-mező
• Mészkőbánya
• Kisgyőri szürke kő néven ismert vulkáni kőzet; építőanyagként használják
• Rendkívüli zamatú kristálytiszta forrásvizek
• Köbölkút
• Palabánya forrás
• Új kút
• Sövénykút
• Turul-szobor
• Szeles-barlang

Nyékládháza / Folytatás a posztban

 Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban, Miskolctól 14 kilométerre délre található. Közúton elérhető a Budapest vagy Miskolc felől a 3-as főúton, Debrecen felől a 35-ös főúton; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely- és a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonalon.

A terület már az őskortól lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben, többek között szarmata cserépedényeket és egy avar temetőt.

Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott – a tatár és a török többször felégette –, de mindig újra benépesültek. 1852-ig „nyéki puszta” néven ismeretes a hely.

Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult. Mindkét falura a mezőgazdasági jelleg jellemző.

A városközpontban az Egry-Szepessy kastély helyezkedik el, amelyet 1790–1801 között építtetett klasszicista stílusban a református felekezetű Négyesi Szepessy család köznemesi ága (volt egy katolikus bárói ága a családnak is). Az építése a korabeli egyidőben folyhatott a település református templomának építésével, amelyet Klir Vencel miskolci építőmester irányított. Az épület homlokzatán barokk stílusjegyek láthatóak, és a copf stílusú ablakrácsokkal ellátott manzárdtetős épület földszinti helyiségei teknőboltozatosak. Botházi Egry Zoltánné Négyesi Szepessy Aranka asszony, Négyesi Szepessy András (1835–1890) és Okolicsnai Okolicsányi Mária (1839–1884) lánya volt a kastély utolsó tulajdonosa. Férje halálát (1941-ben) követően, lakóhelye és birtoka államosítása után is benn lakhatott a kastélyban, egy helyiség a rendelkezésére állt egészen a haláláig. Szepessy Eleonóra, aki Egry Zoltánné unokahúga, Szepessy András (1874-1916) és csongrádi Bághy Eleonóra (1881-1921) lánya, Vattay Antal (1891-1966) altábornagyhoz ment férjhez.

Lenz József (1897-1965), tartalékos huszárszázados, nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, a jómódú nagypolgári Lenz család sarja volt. Lenz József Vattay Antal altábornagynak régi barátja ismeretsége által földbirtokot szerzett a településen, és már a második világháború előtt a nyékládházi birtokán exportra termelt sárgabarackot, almát és szőlőt. 1944-ben elkészült a Lenz József által építtetett Szent István utcai római katolikus templom, ahol fia, a Don-kanyarban hősiesen elesett vitéz Lenz József (1922-1942) van eltemetve.

Lenz József földbirtokos, kereskedelmi tanácsos lánya, boldogfai Farkas Endréné Lenz Klára asszony gobelinművész textil kollekciójának egy része, amelynek állandó kiállítása jelenleg a Szepessy-Egry kastélyban látható. A rendszer változás után Lenz Klára asszony adományozta a saját kezűleg készült gyűjteményét, amelynek az első kiállítását több ideig 1990. szeptember 30-ig a nyékládházi római katolikus templomban megtekinthették, majd a város művelődési házában. 1990-ben, a kiállitás megnyitásakor, Lenz Klára gobelinművész alkotása, a különleges Kolumbiában készült Indián Madonnabekerült a templom gyűjteményébe. 2014. június 28-án zajlott boldogfai Farkasné Lenz Klára asszony művei kiállításának a hivatalos megnyitója a Egry-Szepessy kastélyban; ekkor a művész lánya, özv. Mayoralné boldogfai Farkas Teódora asszony és unokaöccse, ifj. boldogfai Farkas Ákos András, három darab, nagy méretű, arannyal beborított fakeretű tükröt adományozott a városnak az elhunyt művész magángyűjteményéből, amelyek a kiállítást gazdagították. 2017. augusztus 20.-án boldogfai Farkas Endréné Lenz Klára unokája, boldogfai Farkas Ákos, nemzetközi politológus, történész, egy széles aranybevonatú fakerettel diszesítve Lenz Klára által fára festett Szűz Mária képet adományozott a templomnak: a "Kolumbiai Madonna".

Látnivalók, programok

• Szepessy-Egri kastély
• Késő barokk református templom
• Nyéki-tó
• Nyékládházi Napok pünkösdkor
• Nyék-Rock fesztivál júniusban 
• Nyékládházi Nyár és Nyékládházi Búcsú augusztusban
• Lovasnapok szeptemberben
• Nyékládházi tónap

Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája 1917-ben "Mezőnyéki Kavicsbánya" néven indult be. A kavicsbányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki. A tó kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak.

Nyékládháza a Bükki borvidék része. A kitűnő adottságokat kihasználva számos borászat és borpince található a hegyen.

Híres nyékládháziak

• Dargay Attila rajzfilmrendező és képregényrajzoló
• Furmann Imre magyar jogász, költő, az MDF alapító tagja
• Kiss Mari színésznő

Elhelyezkedése

Nyékládháza Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″térkép ▼

Nyékládháza Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

ÓDORVÁR / Folytatás a posztban

Egyetlen okleveles említése 1351-ből való, amelyben Erzsébet királyné megparancsolta Peskó odori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson ne szedjen dézsmát és lakóit ne háborgassa. Egyes szerzők a középkori vár építését a huszitáknak tulajdonítják.

 Megközelítés: Ódor vára a Bükk hegységben található, Miskolc és Mezőkövesd felöl közelíthető meg. Mezőkövesd felől Bogács, Cserépfalu, Bükkzsérc irányába vezető műúton közelíthetjük meg, melyet Mezőkövesden, illetve a 3. sz. főútvonal Mezőkövesdet elkerülő szakaszán körforgalomból kiindulva érhetünk el. Cserépfalun áthaladva Bükkzsérc irányába, a falu északi kijáratától kb. 500 méterre javított földút tér le jobb kéz felé (keletre), az ördögtorony (kaptárkő) és a Hór-völgy felé, ahol a Suba-lyukat is találhatjuk. Miskolc felől, Diósgyőrből Lillafüred felé kell haladni, a Bükkön átvezető egri úton, Hollóstető, Répáshuta irányába. Répáshután az általános iskola mellett kell dél felé fordulni. A Hór-völgy mindkettő felől turistaúton is elérhető. A Hór-völgyben jó minőségű talajút fut, amely az év nagyobb szakában személygépjárművel is jól járható, terepjáróval pedig rendszerint mindig, kivéve, ha a Hór patak nagyon megárad. A kék kereszt turistajelzés a völgyben fut végig, ezt követjük Cserépfalu felöl. Elhaladunk a kőfejtő, a Suba-lyuk barlang és az oszlai erdészház, illetve a Less Nándor emlékhely mellett, majd a kék L jelzésen kapaszkodhatunk fel a völgyben a várhegyre, ez más autóval nem járható. Répáshuta felől a kék négyzet turistajelzés mentén haladunk a faluból dél felé, elhaladunk a Balla-völgyi sziklabarlang mellett, majd a Tebepusztánál találkozik a kék kereszt jelzés, és a Hór-patak mellett haladunk végig. A „lustább” megközelítőknek a dél, a sportosabb turistáknak az észak felőli megközelítés ajálható. Megközelíthetjük Felsőtárkány felől is, a Miskolc felé vezető közúton az oldalvölgyi halastónál kell letérni a piros kereszt turistajelzésen, majd elhaladva völgyfői erdészház mellett a piros L jelzésen érhetjük el a várat. GPS koordináták: a vár: N 47 fok 59,032 perc, E 20 fok, 30,746 perc Suba-lyuk barlang (Hór-völgy déli bejárata): N 47 fok 57,658 perc, E 20 fok, 31,772 perc Völgyfői-erdészház (Felsőtárkány felőli megközelités): N 47 fok, 59,367 perc, E 20 fok, 29,629 perc

 a Hór-völgy a Kárpátok vadregényes tájainak Petőfi által csodált, bár nem kedvelt tipikus példája, amelyekből a határon belül oly kevés maradt. A hegység fennsíkjától délre a hegyek között fut végig a mély patakvölgy. A középkorban a természet adta útvonal fontos közlekedési vonal volt, melyet stratégiailag nagyon jó és rendkívül látványos hegyoromra épült vár utalt. Az ódor hegy 660 m tengerszint feletti magasságú, azaz lényegesen alacsonyabb, mint a fennsík szintje, így a hegység tömbje a kilátást északi irányban uralja. Dél felé igen jó kilátás nyílik a hegyről, Eger és az Alföld irányába is. A vár tömbje, illetve magas romjai olyan látványt nyújtottak – és a környezete nyújt ma is – amely szóban nem jellemezhető. A vár nem a hegytetőn, hanem a hegy kiálló meredek déli hegyorrán állt, így annak magassága tszf 594 m. A hegyorom déli oldalról igen meredek, szakadékos, magashegységekre jellemző terepviszonyú, igen rosszul járható, itt található a fokozottan védett Hajmóczi-barlang is, így az Ódorvár a barlangászok paradicsoma, hiszen környezetében több más barlang is található – nem régen barlangászhalált is követelt a Hajmóczi, ennek emlékműve is itt található.

 A vár a Bükki Nemzeti Park területén található, védett környezetben, a területet Bükkös és Gyertyános-Bükkös borítja. A környezetben gazdag a vadállomány. A Hór völgyében időnként még ma is folyik szénégetés, ami hazánkban ma már unikum-számba megy.

 A vár története: az Ódori várról kevés információ áll rendelkezésre, építésének pontos körülményeit nem ismerjük. Valószínű, hogy a tatárjárás után építették, kezdetben nyílván vadászkastély céljait szolgálta, majd a Cserépvár elpusztulása után vette át annak stratégiai szerepét. A Hór-völgy déli bejáratát őrző kis vár viszonylag csekély katonai ereje ellenére is jól védhető volt kiváló elhelyezése miatt, a XIV. században több tulajdonosa is volt, egy ideig az egri püspök birtoka. A XV. század közepén a hatalmi harcok során a kis várat Jan Griska huszitái foglalták el, és rablóvárnak rendezték be: a husziták innen tartották rettegésben a környező falvak lakóit és az átmenő kereskedelmi forgalmat. A bűnözőket csak Mátyás takarította ki a várból, a Magyar Balázs vezette fekete sereg, miután megelégelte a husziták garázdálkodásait, 1472-ben földig rombolta Ódor várát, és a zsiványokat kardélre hányta. (A husziták többségét, magát Griskát is, Mátyás zsoldjába fogadta és a fekete seregbe felvette, így kihúzta a veszélyes mozgalom méregfogát. Egyes lázadók persze ellenálltak, így a keménykezű király nem teketóriázott.) Ezt követően Ódor már nem épült újjá, a török korban jelentőséget már nem nyert, Eger elővárai, Szarvaskő, Sirok, Nána, stb. részben átvették szerepét. Ódor „testvérvára” a Füzérkői vár volt, pár kilométerre tőle, a Hór-völgy északi bejáratát őrizte. Sorsa hasonló lett. Az ódori romokat régészetileg nem tárták fel, csak nagy költségű és kiterjedt ásatásokkal volna vizsgálható. A várhegyormon nyári barlangász-szállás, illetve emléktábla található.

 A vár leírása: Ódorvár alakját tekintve nyújtott torzult L alakot formáz, azaz a tüzérség kora előtti várak jellemző alakját mutatja. Bástyák nem épültek hozzá, és valószínűleg árka sem volt. Alapja biztosan kőfal. A vár kapuja – bejárata északnyugati irányba nézett, a völgy felé, déli irányba nagy megfigyelőtornya volt. A vár méretét tekintve kb. 50 x 30 méteres volt, azaz eléggé kicsiny erődítmény. A várhoz valószínűleg sánc is épült, melynek ma már csak halovány nyomai ismerhetőek fel. A vár közvetlen kapcsolatban volt a várhegy barlangjaival, kőüregeivel, legfőképpen a Hajmóczi-barlanggal, melyet akkoriban ódori kőlyuknak neveztek. A vár a meredek déli és keleti oldal felől aligha volt eredményesen támadható, csak a lankás ellenkező irányból, ahol a sánc kifejezetten erős és széles volt. A várfal alapjai kb. 60-120 cm szélesek lehettek, a vár látképe ma már közel sem rekonstruálható. Joggal feltételezhetjük, hogy hasonlóan a többi kis várhoz, alapvetően nem kő-, hanem palánkvár volt (bár hegyvidéken a kő az első számú építőanyag), a falak többsége csak alul volt rakott, teljesen kőből csak a lakó-, és megfigyelőtornyok készültek. A várfalmaradványok ma már alig követhetőek, komplett épületmaradványokat nem találunk. A várhegyről kiváló kilátás nyílik a völgyre, ami manapság szemet gyönyörködtető, a maga idejében stratégiai fontosságú volt.

Forrás: http://varak.hu

GPS:  É 47° 58.921 (47.982018) K 20° 30.176 (20.502934) 

Cserépfalu fölött, a Subalyuk barlang mellett elhaladó erdei úton autóval haladva, a tájház után kb. 200 m-re érdemes megállni. Innen a kék "L" jelzésû turistaúton kb. 1 órás, közepesen nehéz túrával közelíthetjük meg a sziklás csúcson található csekély romot.

Bogács / Folytatás a posztban

 Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.
A megye déli részén, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

 A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháborúidején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

 Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Megközelítés

• Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal Bogácsra. Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

• Autóval: az M3-as autópályát a mezőkövesdi lehajtónál elhagyva, vagy a 3-as főútról Mezőkövesdnél lekanyarodva érhető el Bogács. Eger felől Noszvaj irányában.

Mazsorett csoport

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

Szőlő és borkultúra

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

Látnivalók

• Szent Márton-templom, műemlék
• Termálfürdő
• Színészliget
• Kaptárkövek
• Cserépi úti pincesor
• Horgásztó
• Kilátó
• Tájház
• Magyar teatristák keresztje

A falu híres szülöttei, elszármazottai

• Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
• Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
• Mohás Lívia író, pszichológus.
• Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
• Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
• Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
• Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
• Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).

Elhelyezkedése

Bogács Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″térkép ▼

Bogács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén