Héreg / Folytatás a posztban

 Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.

Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.

 Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.

A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.

A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.

A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.

A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.

Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Nevezetességei

• Falumúzeum
• Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
• Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberek

• Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
• Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.

Elhelyezkedése

Héreg Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″térkép ▼

Héreg Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Vértesszőlős / Folytatás a posztban

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásbantalálható. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

 A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km, Tata 4,5 km távolságra található. Itt halad az M1-es autópálya is, és Vértesszőlős megállóhelyen megállnak a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal személyvonatai.

 Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa, Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.

Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhelyőskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.

 A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.

A települést írásban 1244-ben említik először.

A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből katolikus szlovák telepesek érkeztek, akik ettől kezdve a lakosság többségét alkották.

1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.

Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.

A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.

Látnivalók

• Római katolikus Kisboldogasszony templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
• Vértesszőlősi Őstelep: a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye
• Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel

Híres emberek

• Itt született 1814-ben Fieba József, az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa
• Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemű oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyűjtője, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora 

Elhelyezkedése

Vértesszőlős Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″térkép ▼

Vértesszőlős Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

A Komárom - Szőnyi WF szabadidő park

 A nyári hónapokban nyitva tartó WF Szabadidőpark Strandfürdője medencékkel, óriáscsúszdával és sportolási lehetőségekkel várja a vendégeket.

A strandfürdő körülbelül tíz éve nyílt meg az egykori bányató helyén. A 28 hektáros természetes környezetben található fürdő számos szolgáltatással biztosítja a kikapcsolódást és a pihenést.

 A strandon egy élmény- és egy strandmedence, valamint egy négysávos és 36 méter hosszú óriáscsúszda áll a fürdőzők rendelkezésére. A sportolni vágyókat kosárlabda, röplabda és focipálya várja, illetve lábtengózni, tekézni és asztaliteniszezni is lehet a területen.

WF Szabadidő Park Kft.

2900 Komárom, Puskaporosi út 24.

Sofronya / Folytatás a posztban

Az Alföldön, Aradtól 11 km-re északra fekszik. Érinti a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza–Arad-vasútvonal.

1446-ban Keeth Sopron néven említették, a középkorban ugyanis két egymás mellett fekvő Sopron nevű falu is állt itt, melyeket 1596-ban a tatárok pusztítottak el. Területe a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott. A mai Sofronyát már a román uralom alatt telepítették.

1992-ben a hozzá tartozó Szentpál faluval együtt 2551 lakosából 1476 román, 1055 magyar, 12 német és 7 cigány volt.

Nevezetességei

• Purgly-kastély, nagy parkkal, ahol egy termálfürdő is működik (30 °C-os vízzel).

Nevezetes személyek

• Itt született 1870. június 29-én báró Urbán Péter politikus, csanádi főispán.
• Itt született 1881. június 10-én Purgly Magdolna kormányzóné, Horthy Miklós felesége.

Elhelyezkedése

Sofronya Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 16′ 36″, k. h. 21° 18′ 40″

Gyorok / Folytatás a posztban

Aradtól 22 km-re kelet–délkeletre található. Aradkövivel és Ménessel összeépült.

A középkori falu a hagyomány szerint magasabban, a mai szőlőhegyen terült el.

A török hódítás alatt elnéptelenedett faluba 1736-ban új birtokosa, Edelspacher Zsigmond telepített be Békés és Csanád vármegyei magyarokat és németeket, ménesi és kuvini szerbeket és románokat. Ugyanezen évben az Edelspacher család gyoroki előnévvel szerzett magyar nemességet.

1743-ban 25 jobbágycsalád lakta, többségükben magyar nevűek. Ekkoriban már a Grassalkovich család birtokában állt, akik felújították a szőlőművelést és szőlőhegyén ménesi vörösaszút termeltek. 1746-ban vásártartási jogot kapott. 1756-ban alakult meg római katolikus plébániája. 1771-ben már 159 holdon termesztettek szőlőt.

1839-ben Fényes Elek szerint mezőváros volt. Kézművesközponttá fejlődött: 1828-ban a 268 zsellér családfőn kívül 27 önálló iparosmester élt benne, 1819-ben pedig megalakult a vegyes katolikus iparoscéh. 1828-ban már 1496-an lakták. 1837-től gyógyszertár is működött itt.

 Borai az 1862-es londoni világkiállításon aranyérmet nyertek. Birtokait korán tagosították, a legelőket is felosztották. 1878-ban magyar olvasóegylete alakult.

Német lakói a 19. század folyamán már összeházasodtak a magyarokkal, akiktől vallási különbség sem választotta el őket. A 20. századra asszimilálódtak a magyarsághoz, bár az 1940-es években a községben Die Glocke címmel német nyelvű folyóirat is megjelent.

 1883–1884-ben az állam 126 bukovinai, főként istensegítsi székely családot telepített le a falu mellett, a három szomszéd falu határából kikerekített Csángótelepre. Azon családokat telepítették az itteni kincstári birtokra, akiknek Székelykevén nem jutott föld a Bukovinából érkezők közül. Az első telepítést 1892-ben egy második is követte. A székelyeket szegénységük, kulturális és nyelvi archaizmusaik miatt az őshonos magyarok sokáig lenézték és még évtizedekig inkább más bukovinai eredetű falvakkal, illetve közvetlenül Istensegítssel házasodtak össze, mint a helyi magyarsággal. Különálló csángó öntudatuk máig megmaradt, bár kultúrájukat legnagyobbrészt elhagyták.

A falu a 19. század végén és a 20. század elején módos település és az aradiak kedvelt nyaralóhelye volt. Két hetipiacot és évi egy országos vásárt tartott. Főként vörösbort termő szőlőfajtákat, kadarkát és sillert termesztettek. 1885-ben, a filoxérajárvány idején itt hozták létre az amerikai származású fajták szőlővessző-szaporító telepét. A falu életében fontos szerepet játszott a Nádasdy-uradalom és itt volt az Arad-hegyaljai Gazdakör székhelye.

Az 1950-es években sok, kulákká nyilvánított székely család számára itt jelöltek ki kényszerlakhelyet. Az 1960-as években több, főként udvarhelyszéki székely és két moldvai csángó család is beköltözött. Az 1970-es évektől mócok (clujeni) települtek le a faluban. Őket az őshonos románok, mint korábban a magyarok a bukovinaiakat, nem fogadták el egyenrangúként. Ezért közösségüket erős kohézió jellemzi, megtakarításaikat pedig telkek vásárlására fordítják, amelyekre rokonaikat költöztetik be.

Látnivalók

• Templomai közül a római katolikus 1781-ben, az ortodox 1793-ban, a református pedig 1798-ban épült.
• Az egykori kocsiszín és áramátalakító épületében villamosmúzeumot alakítottak ki. Az Arad-Hegyaljai Helyiérdekű Vasút a községet Araddal összekötő vonalát 1906-ban adták át és 1912-ben villamosították. 1992-ig üzemelt. Ma (2015) ismét villamoskocsik járnak Arad és Gyorok között, az aradi villamoshálózat részeként.
• A falutól nyugatra fekvő tavat turisztikai célokra alakították ki. Üdülőtelepén főleg aradiak építenek házakat.

• Itt született 1877-ben Sz. Szigethy Vilmos szegedi főlevéltáros, újságíró, Juhász Gyulafölfedezője, József Attila pártfogója.
• Itt hunyt el 1863. január 27-én Kornis Károly ügyvéd, újságíró, az 1848-49-es szabadságharc törzskari tisztje.

Elhelyezkedése

Gyorok Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 09′ 22″, k. h. 21° 35′ 25″