Misefa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A néhány utcából álló kistelepülés a zalai dombok között fekszik, a Keszthelyi-öböltől bő fél órányi autóútra, Zalaegerszegtől 15, Keszthelytől 30, Budapesttől 208 km távolságra.
Misefa valószínűleg a 13. században keletkezett magyar falu, első említése Myxefolva, 1352-ből származik. A magyar Mikse személynév és a falva összetétele, majd elrövidülése.
Népetimológián alapuló helyi legenda szerint onnan ered a név, hogy mivel a falunak sokáig nem volt temploma, egy nagy diófa árnyékában tartották a miséket, és e fát nevezték volna misefának.
A község kastélyát a 19. században misefai Fábiánics Ignác (1809-1894)királyi főtanácsos és főjegyző építtette. A kastélyépület klasszicista pompáját felsőpataki Bosnyák Gézának (1863-1935), az Első Magyar Takarékpénztár egyik alapítójának tulajdonában kapta. A községben 2007-ben 282 fő élt és összesen 119 lakás volt.
Nevezetességek
- Egy leromlott állagú, kastélyra csak nyomokban emlékeztető romhalmazból varázsolt romantikus kastélyszálló.
- Az önkormányzat által rendbehozatott, platánfák által övezett körhalastó, körülötte pihenőpark, játszótér.
Misefa falurészei
Régi falu
Az 1940-es évek végéig ez a terület felelt meg Misefa falunak. Hagyományos falu, 100 fő körüli lélekszámmal. A házak életkora, stílusa vegyes képet mutat. Nevezetességei – harangláb, faluház – csak helyi jelentőséggel bírnak.
Major
A Fő utcáról a haranglábnál keleti irányba letérve a Béke utcán találjuk magunkat. Haladva tovább, a Foglár-csatorna hídján átkelve kezdődik a misefai major. A hídról már látható a kastély, és a gyűrű alakú körhalastó, közepén beton emelvénnyel, mely falunapokon koncertek tartására szolgál. Amásodik világháború után a kastély majorsági épületeit lebontották. Az épületek helyére egyrészt vályogból (vert fal, tömés), másrészt az elbontott épületek tégláiból lakóházakat emeltek az itt lakók. Az ötven-hatvan éves épületek mögött, a hegyoldalban fekszik a falu szépen gondozott temetője. A temető oldalában még áll egy öreg kocsányos tölgy, mely a Zalában valaha gyakori Illír jellegű gyertyános-tölgyesek itteni hírmondója.
Újsor
A második világháború után közös tanács vezette Misefát és a környező településeket nagykapornaki központtal. Tanácsi döntéssel építési telkeket alakítottak ki Nagykapornak Misefa felé eső része folytatásában, Misefa akkori külterületén (Ország utca nyugati oldala). A telkeken szintes társasházak és családi házak épültek. A terület jellegében, stílusában inkább Nagykapornakhoz, mintsem Misefa régi részeihez hasonló. Az ezredfordulón a Misefai Önkormányzat új utcát nyitott az Ország utcától nyugatra, azzal párhuzamosan. A lakóházakkal szemben találjuk a Misefai halastavat, mely az elmúlt négy év szárazsága alatt térfogatának mintegy kétharmadát veszítette el. A tavat a Foglár patak táplálja, mely az ezredfordulóra időszakossá vált, az év tél végi és kora tavaszi hónapjainak kivételével száraz a medre. A tó és Nagykapornak közé beszorítva kapott helyet Misefa „szabadidő-központja” (fa játszótér, betonos focipálya, teniszpálya).
Környezetvédelem, természetvédelem
- A halastó számos védett madár, így a nagy kócsag, a szürkegém, a fehér gólya és a tőkés réce élőhelye.
- A község külterületén, a falutól dél-nyugatra folyamatban van helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölése (védett és fokozottan védett orchideák élőhelye)
- Ipari szennyezés nincs a faluban, az istállózó állattartás visszaszorulóban van. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek terhelik a talajt.
- A falut valaha övező természetes erdők a termelőszövetkezetek rablógazdálkodása következtében szinte teljesen eltűntek. Helyükön szántóföld, kaszáló, ritkább esetben akácos képződött.
- A globális klímaváltozás Misefán is éreztette a hatását. A halastó kiszáradóban volt, a Foglár-patak időszakossá vált. (Az elmúlt évek igen csapadékos időjárása egyelőre megfordította ezt a folyamatot. Kérdés azonban, hogy tartós lesz-e ez a fordulat.)
- Problémát jelent még számos illegális szemételhelyezés a falu külterületén.
Nevezetességei
térkép ▼
