A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kastély. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kastély. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 15., kedd

Parádsasvár / Folytatás a posztban


Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
 A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.
Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.
Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.
A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.
1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.
1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.
Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.

Nevezetességei

  • Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
  • Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
  • Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.
  • Parádsasvári üveggyár


Elhelyezkedése
Parádsasvár (Magyarország)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 01″k. h. 19° 58′ 59″Koordinátáké. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″térkép ▼
Parádsasvár (Heves megye)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Heves megye térképén

2017. február 18., szombat

Pápateszér / Folytatás a posztban



Veszprémtől északnyugatra, Csót és Bakonytamási közt fekvő település. A település főutcája a Pápa-Veszprémvarsány közötti 8302-es közút. Korábban a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon is elérhető volt, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.
Neve a szláv teszértaszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.


 Pápateszér területén már ősidők óta éltek emberek, melyet az itt talált újkőkori és később a római-korból származó leletek is bizonyítanak.
Árpád-kori település. Nevét már 1292 körül is említették. Ekkor királynéi birtok volt.
1332-ben mint Ugod várához tartozó település szerepelt egy határjáró oklevélben.
1410-ben Thezer, 1626-ban Fenywfe Teszér néven említették az okiratokban.
A Vázsonykői (nagyvázsonyi) Horváth család birtoka volt, majd a 17. században a család kihalása után az Esterházy család birtokába került. A pápai végvárhoz közel fekvő Teszért, a török és a német is pusztította. A törökök alatt többször is elpusztult, de később mindig újranépesedett.
A fennmaradt hagyomány szerint az első idetelepülők magyar mész- és szénégetők voltak, később pedig a környező településekről érkeztek német telepesek.
A pusztává vált Teszért a 18. században a gróf Esterházy család pápai uradalmához csatolták és később szőlővel telepítették be, melyet a szomszédos települések lakói műveltek.
A község lakói kivették részüket az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból mind a hadiszolgálat, mind az anyagiak terén. A község temetőjében két volt honvéd sírja található, valamint a templom előtti téren a centenáriumi emlékmű tanúskodik erről. A két világháború hősi halottain emlékét szintén a templom előtti téren Hősi emlékmű őrzi.
1785 és 1949 között a település megháromszorozta lakosainak számát. Igen jelentős fejlődést mutatott 1890 és 1930, amikor lakóépületeinek több mint fele felépült. Ezt a nagymérvű haladást az 1920-ban megnyitott téglagyár is segítette (tulajdonosai a Nágli fivérek), ahol eleinte kézzel gyártották a téglát.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott. 1941-ben a lakosság nagy része a mezőgazdaságban, mások a bányában, illetve az iparban dolgoztak. 1945 után kultúrházat építettek, bővítették a villanyhálózatot; 1968-ban létrehozták az öregek otthonát, tűzoltószertárt, varrodát, három tantermes iskolát építettek; 1969-ben már állatorvosa, védőnője, körzeti orvosa, betegápolója volt, majd fogorvosa. Termelőszövetkezete „Alkotmány” néven 1951-ben alakult, de 1956-ban meg is szűnt. 1952-ben alakult a „Reménység” tszcs, de érdemben ez sem működött. 1957-ben alakult a tsz újra, a környék egyik legjobban működő szövetkezete lett. Központi intézkedésre 1976-ban egyesült a csótival és lett „Vörös Hajnal” Csót központtal. A gépparkot egyesítették, Csóton gépállomás létesült, Pápateszére új varrodát építettek. A rendszerváltáskor a tsz felbomlott, a faluban termelő egysége nem maradt. A téglagyár mögötti területen kényszervágóhíd épült, amely jelenleg húsüzemként működik.

Az 1980-as évek közepén többek között hathatós szülői segítséggel két új épületrésszel bővül, korszerűsödik az iskola, ahová Bakonytamási, Bakonyszentiván és Bakonyság gyermekei is járnak. A Farkas- és Fényes-hegyre is kivezetik az elektromos hálózatot. Az iskola 1995-ben tovább bővül egy új tornateremmel. 1992-ben a vezetékes víz, 1994-ben a telefon, 1996-ban a vezetékes gázellátás valósul meg a községben, majd az ivóvíz az említett szőlőhegyekben is elérhető. A faluban több fűrészüzem működik, a régi téglagyárat 2007-ben korszerű alagútkemencével, teljesen automatizált gyártósorral szerelték fel. A régi körkemencét kemencét elbontották, a régi épületre a megmaradt téglakémény emlékeztet. A település 1950-ig a pápai járás nagyközsége; 1950 és 1969 között önálló tanács működött. 1969-ben Bakonyszentivánt és Bakonyságot, 1970-ben Bakonytamási települést is ide csatolták. 1990-től 1995-ig körjegyzőségi székhely, társközségei Bakonyszentiván és Bakonyság. 2007-ig önálló község, 2007-től ismét körjegyzőségi székhely, társközsége Bakonytamási.

Pápateszér temploma

 A falu régi egyházashely, plébánosát legkorábban, 1501-ben említik. 1698-ban temploma régtől romokban hever, csak falai állnak a kerítetlen temetőben. Egy haranglábon függ 1 kis harang.
Egy 1733. évi összeírás is még romokban találja, istentiszteletet az iskolában tartanak. Felszerelése ekkor még igen hiányos. Az összeírásból az is kiderül, hogy nagyjából a mai templom helyén állt. 1737-ben a romokhoz hozzáépített (vagy a romok mellett felépített?) templom működik, némi felszerelése is van, tudjuk egy 1771. évi iratból.
Az 1748. évi egyházlátogatás szerint a Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt templom jó karban van, jól megépítették gr. Esterházy Ferenc idejében. Volt egy oltára és egy harangja, s ami a legfontosabb ekkor romokról már nincs szó. Körülötte a temető elég szűkös és kerítetlen. Anyakönyvét 1743-tól vezetik.
A plébániát 1743-ban Eszterházy Károly alapította, aki később egri püspök lett. Pápateszér addig a győri egyházmegye egyik plébániájának fíliája volt. Az alapításkor a pápateszéri plébánia fíliái voltak: Szentiván, Ságh, Tamási, Kisdém, Nagydém, Szücs és Fenyőfő. 1805-től Bakonyszentiván, Bakkonyság, Bakonytamási, Kisdém a fíliái.
1698-ban népessége tiszta evangélikus, míg a 18. században érkező magyar és német jövevények mind katolikusok. Egy évszázad múlva az evangélikusok száma elenyészővé vált. (Régi elbeszélések alapján tudni vélik, hogy aki megmaradt evangélikus hitén, annak a szomszédos Bakonytamásiba kellett menekülnie. Erről azonban írásos feljegyzés nem található.) 1773-ban magyar falu, melyben már régóta római katolikus iskola működik.
A szőlőhegyen álló kápolna építéséről szinte semmit nem tudunk. Az 1. katonai térkép (1784.) még nem jelzi, és Korabinszky lexikona sem említi 1786-ban. A Kopátsy-féle egyházmegyei térkép. (1851) „praed. impop. cum eccl.” jellel mutatja, tehát néptelen puszta kápolnával. Koppány Tibor, a Veszprém megyei püspöki levéltárban őrzött visitációs jegyzőkönyv alapján, építési idejét 1813. évre teszi: „a szőlőhegyen álló kápolnát 1813-ban építették Szt. István tiszteletére, toronnyal és abban egy haranggal, belsejében oltárral és egy fa kórussal”. Az 1845. évi visitatio alkalmával összeírják. Az 1857. évi kataszteri térkép jelenlegi kontúrjával ábrázolja St. Stefan felirattal. Fentiek és a látottak alapján építése a 18. század első felére tehető. A kórus gerendáján felirat: „javíttatott 1883-ban, javíttatott 1951-ben”.



Nevezetességei

  • Első- és második világháborús emlékmű (a templommal szemben a téren),
  • Római katolikus templom (Keresztelő Szent János)

Pápateszér grófi fürdő


Elhelyezkedése
Pápateszér (Magyarország)
Pápateszér
Pápateszér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 11″k. h. 17° 42′ 05″Koordinátáké. sz. 47° 23′ 11″, k. h. 17° 42′ 05″térkép ▼
Pápateszér (Veszprém megye)
Pápateszér
Pápateszér
Pozíció Veszprém megye térképén

2017. február 14., kedd

Kisbér az 1900-as években / Folytatás a posztban


Ismerkedj a múlttal és nézd meg a jelent ! Mozdulj ki !!!


Kisbér.
A méntelepi kastély és az istállóépület.
Kisbér, virágzó magyar nagyközség, a bakonyi völgyben. Házainak száma 397, lakosaié 3837. Vallásuk róm. kath., ág. ev. és ref., azonban a katholikusok vannak közöttük a legtöbben és csak ezeknek van itt templomuk, mely 1780-ban épült, de most is csonka két tornyát 1828-ban ragasztották hozzá. Van itt posta, távíró és vasúti állomás. 1277-ben szerepel először, a mikor IV. László a Beyr nevezetű három major földjét a hantai prépostságnak adományozza, 1612-ben a fehérvári őrkanonok birtoka, melyet Jankovich Endre őrkanonok gróf Enyingi Török Istvánnak ad bérbe; ekkor azonban már népes helység és Nagybér pusztája is említve van. A török dúlások után báró Jousseinet József lett az ura, a ki 1755-ben Horváth Józsefnek és nejének, Petrovszky Teréziának adta el, azonban a birtok, mivel azt Jousseinet József a gróf Batthyány Lajostól kölcsönzött 100.000 forint biztosítására, egyéb birtokaival együtt lekötötte, a Batthyányak tulajdonába került. Ebben az időben Kisbér már virágzó iparral dicsekedhetett, mert kartonfestő-, posztó- és edénygyára volt, melyeket gróf Batthyány Tivadar alapított és ő építtette azt a szép, nagyszabású kastélyt is, mely ma a magyar kir. ménesintézet lakó- és hivatalos helyiségeül szolgál. Az e kastély körül elterülő angolkert is híres volt és itt áll ma gr. Wenckheim Béla lovasszobra és Kozma Sándor bronz mellszobra. Évente négyszer országos vásárt tart. 1849-ig a Batthyányak voltak a birtokosai, a mikor elkoboztatván, az állam birtokába került, mely azután 1,800.000 forint kárpótlási összeget fizetett a családnak. 1853-ban vetette meg az állam az itteni ménesintézet alapját, mely tovább fejlesztetvén, most a ménesparancsnokság vezetése alatt álló híres kisbéri ménesből, és az állami ménesbirtok igazgatóságának vezetése alatt álló gőzmalommal, vaj- és sajtgyárral, stb. felszerelt gazdaságból áll. A község élénk társadalmi életéről tanúságot tesznek az itt fennálló egyesületek és testületek. Ezek az ipartestület, az iparosok betegsegélyző pénztára, a katholikus olvasókör, az ifjúsági kör, a »Vízcsöpp« jótékony egyesület, az izraelita nőegyesület, az izr. szentegylet, a dalegyesület, és két takarékpénztár. A ménesintézet tiszti- és tisztviselői kara ezenfelül zártkörű intézeti kaszinót is tart fenn. Az államkincstár kegyurasága alá tartozó róm. kath. hitközség ódon plébánia-épülete hajdan kolostor volt. 1849. évi január havában Perczel Mór a községben táborozott 4000 honvéddel, a róla elnevezett utcza helyén és innen nyomult Mór felé, hogy Jellasich-csal megütközzék. 1836-ban a kolera pusztította lakosait, 1862-ben pedig oly nagy tűz volt itt, hogy az egész Deák Ferencz-utcza leégett. A községhez tartoznak közigazgatásilag Battyán, Nagybér és Pula nevű puszták. Az állami ménesintézet kezelése szempontjából Kisbérhez, mint rendelkezési és kezelési központhoz, tartoznak e pusztákon kívül: az Ete községhez tartozó Apáti puszta, a Hánta községhez tartozó Nádasd és Ágazat nevű puszták, továbbá a Teleki községhez tartozó Ó-Tarcs, Új-Tarcs, Nagy-Tarcs és Lossonczy-telep nevű puszták, végre a Tárkány községhez tartozó Alsó-Vasdinnye, Középmajor, Felsőmajor, Ürgemajor, Parragh és Egyháza nevű puszták. Itt volt hajdanában Ó- és Új-Battyán és Ivánka-puszta is, mely utóbbinak a templomromjai még a közelmultban is láthatók voltak. A két Battyán-falu már 1250-ben említve van. A Vasdinnyey család birtoka volt és 1446-ban Dinnyei Vas Lászlót iktatják egy itteni zálogbirtokba. 1517-ben Kisbattyán is szerepel, a mikor Vas Máté és Csepi Józsa az urai. 1613-ban Battyán fele Kulcsár Orsolyáé. 1615-1616-ban Iványi Annát és Platthy Miklóst találjuk itt, a kik részeiket Gyárfás Mihálynak zálogosítják el. 1673-ban Gyárfás István és Miklós fia, Csapó György örököseinek és Pázmándy Gergelynek adják el itteni birtokaikat. Később a Némai Tárczayak lesznek az urai, de e családnak fiágban magva szakadván, a leányág kezére jut, melytől azonban a kir. ügyész visszaköveteli. Később ez is a Battyányak birtoka lett.

Kozma-emlék a kisbéri parkban.

Erzsébet királyné szobra a kisbéri parkban.

Elhelyezkedése
Kisbér (Magyarország)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 06″k. h. 18° 01′ 37″Koordinátáké. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 37″térkép ▼
Kisbér (Komárom-Esztergom megye)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

2017. február 6., hétfő

Tamási / Folytatás a posztban


Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra eső kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. Tamási Külső-Somogy keleti felében van, a Koppány-völgyben.

Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az azt itt keresztező (Szekszárdot Siófokkal összekötő) 65-ös számú főúton.
 Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna megye egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.
A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.
A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.
A város fejlődése a két világháború között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, ennek következtében városi címet nyert. Címerét Würtz Ádám rajzolta meg.

Nevezetességek

  • Esterházy-vadászkastély (18. század)
  • Vadászmúzeum
  • Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva.
  • I. Lipót katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
  • Nevezetes vadászerdeje, a Tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
  • Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették.
  • A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. Szobrok kerültek a homlokzatfülkékbe a római katolikus templomban.
  • A Rozália-kápolna (Barokk stílusú, más néven Kálvária-kápolna gótikus szentélye 1542-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
  • Római katolikus templom (Szent István uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. Védőszentül Szent Tamás apostolt kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
  • Tamási termálfürdő: Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike, kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius-fokon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, bróm-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van.
  • Gyulaji erdő
  • Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág


Híres tamásiak

  • Cser László jezsuita költő, 1914. december 16-án született. 1933-ban lépett a jezsuita rendbe; 1939-ben saját kérésére a kínai magyar misszióba (Támingba) küldték. A teológiát Sanghajban végezte, 1945-ben szentelték pappá. Rengeteget írt; jó néhány kötete nyomtatásban is megjelent. Egy helyütt „napló-költészet”-ként jellemezte a sajátját, ami „a pillanat, az idő és az időtlen játéka, sugallata, megélése”. New Yorkban, 2004. április 6-án halt meg.
  • Csuhaj Tünde tojásdíszítő keramikus 1954-ben született. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezett. Tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik. Liba-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszít maratott, fúrt, festett technikával. Hollandiában 2000-ben és 2001-ben és Franciaországban 2003-ban kiállítási első díjat kapott.
  • Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.
  • Dávid Ibolya politikus, 1954. augusztus 12-én született Baján. Az általános és középiskolát ott végezte, 1972-ben érettségizett a Tóth Kálmán Gimnáziumban. Ezt követően három évig bedolgozó. 1975-től a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, 1981-ben szerzett jogi oklevelet. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként került Tamásiba. 1985-től, miután letette az ügyvédi szakvizsgát, a Tamási Ügyvédi Munkaközösség ügyvédje. 1990. július 15-étől főállású képviselő, ügyvédi tevékenységét szünetelteti. 1989. január óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.
  • Gőgös Ignác (Tamási, 1893. májusa – Tamási, 1929. július 30.) asztalos, pártmunkás.
  • Könnyü László térképész, tanár, költő, író, publicista és irodalomszervező 1914. február 28-án született Tamásiban. 1936-ban a perecsei, 1936-1937-ben a baracsi, 1937-1940-ben az újiregi, 1940-1942-ben a jászberényi állami iskolákban, 1942-1944-ig a nagykátai állami polgári iskolában tanított. Magyarországon több kötet verse, regénye, színműve jelent meg. Betegsége miatt 1973-ban nyugalomba vonult, 1992-ben bekövetkezett haláláig irodalommal és művészetekkel foglalkozott.
  • Lippai Tamás festőművész (1946-1990)
  • Osvárt Andrea színésznő (1979)
  • Túrmezei Erzsébet költőnő
  • Würtz Ádám festőművész (1927–1994), 1953-ban végzett a Főiskolán, Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan, Koffán Károly osztályában.


Elhelyezkedése
Tamási (Magyarország)
Tamási
Tamási
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 46″k. h. 18° 17′ 05″Koordinátáké. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″térkép ▼
Tamási (Tolna megye)
Tamási
Tamási
Pozíció Tolna megye térképén

2017. január 8., vasárnap

Szeleste / Folytatás a posztban


 Festetich kastély

Gyöngyös-sík északkeleti peremén, a Kőris-patak közelében, Ölbő és Pósfa falvak szomszédságában fekszik, dombokkal határolt régen egyutcás falu. Megközelíthető az M86-os autóútról, a 86-os főúton, és a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon (a szomszédos Ölbővel közös állomáson). Az M86-os autóút települést elkerülő szakaszát 2010. december 15-én adták át, tehermentesítve a község főutcáját a tranzit forgalomtól.
Baich Mihály sírja

A település első okleveles említése 1270-ből származik. Ekkor még két különálló falu volt amit 1950-ben egyesítettek. Kezdetben Magyarszeleste és Németszeleste, majd a XVI. századtól már Felső-, és Alsószeleste néven emlegetik.
1318-ban a Szelestey család plébániatemplomot emeltetett Magyarszelestén, Szent István első vértanú tiszteletére.
Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint. 1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a kastélypark építését. 1926-ban a parkot arborétummá fejlesztette Baich Mihály. Ez idő tájt érte el a mai 13 hektáros területét.
Az akkor már lakatlan kastély 1954-ben leégett. 1990-ben fejeződtek be a helyreállítási munkálatai, azóta az önkormányzat tulajdonában van.Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra kezdetén Baich báró vagyonát is államosították, de a kastélyban lakhatott továbbra is, a falu népe nem bántotta. Aztán a Vas megyei pártszervek kilakoltatták, akkor a volt parádés kocsisa fogadta be, nála lakott évekig, majd 1955-ben, egy vasárnapi mise alatt otthon öngyilkos lett.

Nevezetességei


Elhelyezkedése
Szeleste (Magyarország)
Szeleste
Szeleste
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 36″k. h. 16° 49′ 58″Koordinátáké. sz. 47° 18′ 36″, k. h. 16° 49′ 58″térkép ▼
Szeleste (Vas megye)
Szeleste
Szeleste
Pozíció Vas megye térképén

Rábapaty / Folytatás a posztban



fotó : Pan Peter12
Felsőbüki Nagy-kastély épülete, ma általános iskola

Sárvártól északra 6 km-re fekszik a 84-es főúton, a Rába folyó mellett. ZsédenyJákfaÖlbő települések veszik körül. A Pereszteg-patak a falu keleti határában ered.


A település három kisközség: Alsópaty, Felsőpaty és Rábabogyoszló egyesítésével alakult ki. Alsópatyot 1950-ben egyesítették Rábabogyoszlóval Rábapaty néven, ehhez csatolták 1974-ben Felsőpatyot.
Paty első okleveles említése 1293-ból, Rábabogyoszlóé pedig néhány évvel korábbról 1274-ből került elő. A települések valószínűleg már a honfoglalás előtt is lakottak voltak.
A 15. században a lakosság jórésze kisbirtokos volt. A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, helyezkedett el, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt.
A dákópatyi Farkas család tagja, dákópatyi Farkas Tóbiás és dákópatyi Farkas Ambrus földbirtokosok voltak 1549-ben Dákópatyon.
Alsópaty a "Farkas-Paty" nevet is bírta; Ez volt az ősrégi farkaspatyi Farkas család fészke. Az első ismert említés amely összeköti a farkaspatyi Farkas családot Alsópattyal 1565-ből számazik, amikor patyi Farkas András adományt szerzett Iklandi Bernáttal együtt a patyi birtokrészeire. 1568-ban Farkas Boldizsárnak Középpatyon voltak birtokai, 1580-ban Farkas Tóbiás Nemespaty birtokosa. 1586-ban Farkas Boldizsárné nemes Nádasdy Zsófia, Nádasdy Kristóf és Choron Margit lánya birtokolta Alsópatyot. A farkaspatyi Farkas család később kikerült a településről, Zala vármegyébe költözött: farkaspatyi Farkas Gábor a 18. század elején a Sidy családból származó Sidy Máriát, Sidy Mihály, az egervári helyettes kapitánya, és szenterzsébeti Terjék Mária lányát bírta nőül. Leszármazottjai kisbirtokoso voltak Andráshidán és Kálócfán. A farkaspatyi Farkas családnak az egyik ága Nógrád megyébe települt át, ahol farkas-patyi Farkas Gábor nógrádi megyei ügyész 1744-ben, 1750-ben főszolgabiró, 1756-ban pedig a vármegye főjegyzője.
A dákópatyi Farkas család leszármazottjai szintén Zalába települtek át a 17. század végén. Az 1790-es nemesi összeírás szerint dákópatyi Farkas István fia Imre kispáli lakós, és dákópatyi Farkas János fia János Ságodon lakott.



Nevezetességei

  • Felsőbüki Nagy-kastély (Alsópatyon) - Rokokó-barokk; pontos építési ideje nem maradt fenn, de a 17. században már állt. Fontos szerepet kapott a Wesselényi-összeesküvésben, ami után a birtokot az Esterházyak kapták meg. Mai alakját a 19. században kapta, amikor nagy átalakítást végeztek rajta.
  • Plébániatemplom - feltehetőleg a 16. században épült. Eredetileg egyhajós és egytornyú volt. 1716-ban a szentélyt és a sekrestyét építették hozzá. A plébániatemplom karzatán 1913-ban épült meg az Angster-orgona, ami idővel használhatatlanná vált, de épen maradt alkatrészeiből rakták össze a ma is látható és hallható hangszert.

Elhelyezkedése
Rábapaty (Magyarország)
Rábapaty
Rábapaty
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 07″k. h. 16° 55′ 39″Koordinátáké. sz. 47° 18′ 07″, k. h. 16° 55′ 39″térkép ▼
Rábapaty (Vas megye)
Rábapaty
Rábapaty
Pozíció Vas megye térképén