A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tamási. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tamási. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 6., hétfő

Tamási / Folytatás a posztban


Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra eső kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. Tamási Külső-Somogy keleti felében van, a Koppány-völgyben.

Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az azt itt keresztező (Szekszárdot Siófokkal összekötő) 65-ös számú főúton.
 Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna megye egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.
A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.
A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.
A város fejlődése a két világháború között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, ennek következtében városi címet nyert. Címerét Würtz Ádám rajzolta meg.

Nevezetességek

  • Esterházy-vadászkastély (18. század)
  • Vadászmúzeum
  • Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva.
  • I. Lipót katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
  • Nevezetes vadászerdeje, a Tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
  • Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették.
  • A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. Szobrok kerültek a homlokzatfülkékbe a római katolikus templomban.
  • A Rozália-kápolna (Barokk stílusú, más néven Kálvária-kápolna gótikus szentélye 1542-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
  • Római katolikus templom (Szent István uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. Védőszentül Szent Tamás apostolt kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
  • Tamási termálfürdő: Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike, kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius-fokon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, bróm-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van.
  • Gyulaji erdő
  • Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág


Híres tamásiak

  • Cser László jezsuita költő, 1914. december 16-án született. 1933-ban lépett a jezsuita rendbe; 1939-ben saját kérésére a kínai magyar misszióba (Támingba) küldték. A teológiát Sanghajban végezte, 1945-ben szentelték pappá. Rengeteget írt; jó néhány kötete nyomtatásban is megjelent. Egy helyütt „napló-költészet”-ként jellemezte a sajátját, ami „a pillanat, az idő és az időtlen játéka, sugallata, megélése”. New Yorkban, 2004. április 6-án halt meg.
  • Csuhaj Tünde tojásdíszítő keramikus 1954-ben született. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezett. Tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik. Liba-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszít maratott, fúrt, festett technikával. Hollandiában 2000-ben és 2001-ben és Franciaországban 2003-ban kiállítási első díjat kapott.
  • Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.
  • Dávid Ibolya politikus, 1954. augusztus 12-én született Baján. Az általános és középiskolát ott végezte, 1972-ben érettségizett a Tóth Kálmán Gimnáziumban. Ezt követően három évig bedolgozó. 1975-től a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, 1981-ben szerzett jogi oklevelet. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként került Tamásiba. 1985-től, miután letette az ügyvédi szakvizsgát, a Tamási Ügyvédi Munkaközösség ügyvédje. 1990. július 15-étől főállású képviselő, ügyvédi tevékenységét szünetelteti. 1989. január óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.
  • Gőgös Ignác (Tamási, 1893. májusa – Tamási, 1929. július 30.) asztalos, pártmunkás.
  • Könnyü László térképész, tanár, költő, író, publicista és irodalomszervező 1914. február 28-án született Tamásiban. 1936-ban a perecsei, 1936-1937-ben a baracsi, 1937-1940-ben az újiregi, 1940-1942-ben a jászberényi állami iskolákban, 1942-1944-ig a nagykátai állami polgári iskolában tanított. Magyarországon több kötet verse, regénye, színműve jelent meg. Betegsége miatt 1973-ban nyugalomba vonult, 1992-ben bekövetkezett haláláig irodalommal és művészetekkel foglalkozott.
  • Lippai Tamás festőművész (1946-1990)
  • Osvárt Andrea színésznő (1979)
  • Túrmezei Erzsébet költőnő
  • Würtz Ádám festőművész (1927–1994), 1953-ban végzett a Főiskolán, Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan, Koffán Károly osztályában.


Elhelyezkedése
Tamási (Magyarország)
Tamási
Tamási
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 46″k. h. 18° 17′ 05″Koordinátáké. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″térkép ▼
Tamási (Tolna megye)
Tamási
Tamási
Pozíció Tolna megye térképén