Demjén / Folytatás a posztban

 Egertől 10 kilométerre délnyugatra, Egerszalóktól 5 kilométer távolságra helyezkedik el, a Laskó-patak mellett.

 Demjén határában újkőkori leleteket, valamint honfoglalás-kori villás nyílhegyeket találtak. Írott forrás 1331-ben említi először Demyennévalakban.Csanád egri püspök vásárolta meg, majd 1331-ben – már mint esztergomi érsek – az egri káptalannak adta. 1363-ban Mihály püspök a gönci tizedeket cserébe adta a káptalannak Demjén faluért, mely ettől kezdve 1804-ig az egri püspöké, 1805-től pedig az érseké maradt. Régi neve Deménd.

Az 1476-1486 között készült urbarium elmondja, hogy Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozott, s határában egy elpusztult település is volt (Kisdemjén), mely 1486 után sohasem népesült be többé. 1550-ben 9 házban lakó 18 házas férfi fizette a török földesúrnak a tizedet a búza, kétszeres, must, szénatermésből, a méhkas- és sertésszaporulatból.

1552-ben az Eger várát ostromló törökök elpusztították a falut, 1554-ig teljesen lakatlan volt. 1558 és 1564 között népesült be újból. Kisdemjén határát és erdeit Dobó István óta az egerszalóki jobbágyokkal együtt közösen használták. 1686-ban a falu lakosai még Eger megszállása előtt szétszéledtek. Az elnéptelenedés az Eger blokádja érdekében elrendelt kiürítés folytán következett be, s 1700-ig tartott.

 A szőlőt 1712-ben telepítették a falu határába. Az 1720. évi országos összeíráskor a 15 magyar telkesjobbágy 168 köblös szántót és 40 kaszás rétet használt. Saját határukban marháikat legeltették, szántóik Pusztaszikszó határában voltak. 1729-ben a Kerecsendre települt első német telepes csoporttal együtt jobbágyságra lépett 5 német gazda. 1701-ben a más megyékből betelepülő új lakosság a vármegyétől megkapta az új telepeseknek engedélyezett adómentességet, amennyiben az állami kapuadót felerészben, a katonai beszállásolás és fuvarozás terheit egészben elengedték nekik három évre. A helyi jobbágyok saját határukat – terméketlensége miatt – a Rákóczi-szabadságharc óta nem művelték, hanem marháikat legeltették rajta. Ehelyett Pusztaszikszó határában vettek művelés alá szabadfoglalásként különböző nagyságú földdarabokat. A szőlőhegy aljában kőfejtő volt, itt egy mester állandóan termelte az építőkövet. A téglaégető létesítése valószínűleg összefügg a templom építésével, melyet 1777-1780 között emeltek. 1799-ben a földek mérnökileg ki lettek mérve a jobbágytelkekhez, a termények ötszörös termést hoztak, mégis kedvezőtlen volt a lakók helyzete, tele voltak adóssággal.

A 20. század első felében, a Pünkösd-hegy aljában fekvő Demjén nagyközség volt az egri járásban, melyhez Albertmajor és a Vas-tanya néven ismert puszták tartoztak. A község házainak száma 222 volt. A magyar anyanyelvű lakosság két kivétellel római katolikus vallást gyakorolt. Mint fiókegyház, a kerecsendi anyaegyház filiája volt. A tankötelesek oktatása elemi és a továbbképző iskolában történt, 4 tanító közreműködésével.

 A község lakói őstermelésből éltek (814 fő). Ipari vállalata volt az Egri Érseki Kőbánya és a Bauer-féle kőbánya. Hét kisiparos működött a községben, közülük 6 nem tartott alkalmazottat. A kereskedelmet a Hangya Szövetkezet bonyolította le, mely vegyeskereskedést üzemeltetett. A község egészségügyi ellátását a 11,5 kilométerre lévő körorvos végezte, gyógyszertár, kórház legközelebb szintén Egerben volt. Egy szülésznő élt a községben. A 20. században Levente Egyesület (1924), Önkéntes Tűzoltó Testület (1929) és Polgári Lövész Egyesület (1935) tevékenykedett a faluban. Az I. világháború harcterein küzdő katonák között 376 demjéni lakos harcolt, kik közül 35-en életüket vesztették.

Az 50-es évek elején a kisbirtokosok termelőszövetkezetet alakítottak; 1956 után, a 60-as évek elején az egész falu egy tsz-be tömörült. A tsz 1949-1964 között ‘December 21. Tsz’, 1964-től ‘Haladás MGTSZ’ néven működött tovább. Először még állattenyésztéssel is foglalkoztak, majd a szőlőtermelés gazdaságosabbnak bizonyult, és arra fektették a fő súlyt. 1977-ben aztán érthetetlen változás állt be a község életében. Közigazgatásilag Kerecsendhez, a tsz-t pedig Egerszalókhoz csatolták. Így megosztott lett a község. Ez rá is nyomta a bélyegét a fejlődésre: stagnálás következett.

Nevezetességei

• A Római katolikus templom. Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt. Giovanni Batista Carlone építette 1730 és 1732között, barokk stílusban. A torony és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. Főoltára 1782 körül készült, Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a 18. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
• Demjéni Termál Völgy

Elhelyezkedése

Demjén Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″térkép ▼

Demjén Pozíció Heves megye térképén

Galya-kilátó / Folytatás a posztban

A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter hegyese-kilátó) a Galya-tető egyik csúcsán, a 955 méter magas Péter hegyesén álló, az Országos Kéktúra útvonalán található kilátó. Az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója; ettől magasabban fekvő építmény csak egy van az országban, a Kékestetőn álló TV-torony és kilátó.

Tetőterasza 360°-os panorámát biztosít; kelet felé a kéklő Bükk látható, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát tájai, északra pedig a szlovák hegyvonulatokat figyelhetjük meg. Tiszta időben a Mecsekig, illetve a Magas-Tátráig is ellátni. A kilátóból a Piszkéstetői Obszervatórium tetejét is látni lehet.

2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában és a MÉD közönségdíját is Épület kategóriában. 2016. április 12-én elnyerte a legrangosabb amerikai online magazin az Architizer közönségdíját, amely díjjal a kilátót 2015 legjobb építményei közé sorolták, októberben pedig a 2016 American Architecture Prize (AAP) arany fokozatát "restaurálás és felújítás" kategóriában.

 A kilátó 1934 óta áll, öt évvel a Galyatetői Nagyszálló átadását megelőzően építették. Már kezdettől fogva nagyon népszerű látványosság volt; a híres zeneszerző, Kodály Zoltán is számtalanszor megmászta lépcsőit. Eredeti magassága 17 méter volt, a torony tetejét belső csigalépcsőn keresztül közelítették meg a turisták, a tetőn vasketrec óvta őket a leeséstől.

A torony teste eredetileg mátrai andezitből készült, melyre a kilátószint megemelése céljából egy 13 méteres magasságú látszóbeton magasítás került, így magassága elérte a 30 métert. A vasbeton szerkezet a torony belsejében az eredeti szinteken is folytatódik, és és új beton aláalapozáshoz csatlakozik. A magasítás ezüstszürke színe harmonizál a környezetében lévő fák törzsének színével.

A két, egymással párhuzamosan haladó lépcső (melyek közül egyik a fel-, másik a lejutást szolgálja) kívülről csavarodik a megnyújtott belső magra. Az épületet rozsdamentes acélháló veszi körül, „ORSZÁGOS KÉKTÚRA” felirattal.

Az épület belsejében három bivakszállást alakítottak ki. Nyers beton falaikon kerek ajtók és szintén kerek, színes üveggel fedett kajütablakok találhatók. Amikor nincs vendég, a programozható lámpa éjszaka érdekes díszfényeket ad az épületnek.

A kilátóba 200 Ft-os érmékkel működő beléptető kapu biztosítja a bejutást. Az épület éjszaka zárva van.

Két emeleten 3×5 fő részére bivakszállásokat alakítottak ki, melyek az ország legmagasabban fekvő szálláshelyei. A szálláshelyek lámpával, konnektorral és Wi-Fivel felszereltek. Mosdó, WC és zuhanyzó az épület lábától 250 méternyire található. A szállásdíj 2000 Ft + IFA.

Elhelyezkedése

Galya-kilátó Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 19° 55′ 20″

Parádsasvár / Folytatás a posztban

Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.

 A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.

Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.

Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.

A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.

1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.

1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.

A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.

Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.

Nevezetességei

• Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
• Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
• Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.
• Parádsasvári üveggyár

Elhelyezkedése

Parádsasvár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″térkép ▼

Parádsasvár Pozíció Heves megye térképén

SZALAJKAVÖLGY / Folytatás a posztban

 A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

 A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút.

 A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A kisvasút napja október második szombatja, üzemeltetője az Egererdő Zrt.
A vasúton éves szinten több mint 200 000 utazás történik, így a magyar kisvasutak közül igen előkelő helyen áll. A 2014-es Országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.

 A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.

 A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

 A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).

 A Kárpátok őre fából faragott szobor, ami Szilvásvárad közelében a Szalajka-völgyben található.

Az eredeti Kárpátok őre szobrot, Szeszák Ferenc alkotását 1915. május 23-án állították fel Kolozsvár főterén. Az első világháború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái azonban 1918. december 24-én felrobbantották.

A magyar kisebbség 1989 után újra fel akarta állítani ezt az emlékművet az eredeti helyén, de politikai okokból ez csak később, 2007-ben Csíkcsomortánban sikerült.

A Kárpátok őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, kb. 2 tonna súlyú első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobor egyetlen (230 éves) tölgyfatönkből faragva.

 A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

Noszvaj / Folytatás a posztban

 A falu és üdülőövezete, Síkfőkút Egertől 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el.

 Eger felől a 2504-es számú alsóbbrendű közúton lehet megközelíteni, amely egyben az Eger-Bogács összekötőút. Mezőkövesd felől pedig a 3-as főútról lekanyarodva a 2509-es számú alsóbbrendű közúton Szomolya irányában, vagy a 2511-es számú alsóbbrendű közúton Bogács felé közlekedve lehet a települést elérni.

 A településen több nevezetességet is lehet találni, melyek a következők:

A De la Motte-kastély

A noszvaji De la Motte-kastélyt és melléképületét copf stílusban építette 1774 és 1778 között Povolny János. Ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.

A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almássyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. (Ma már nem használják.) Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója – Kracker János Lukács alkotása – Aurora diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik. A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban.

A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Galassy-kastély

Az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült kastély 1953-ban leégett, 1959-ben építették újjá. Noszvaj és Szomolya között található, Oxigén Hotel**** és ZEN Spa néven jelzik az útbaigazító táblák.

Gazdaház, Tájház

Az oromfalán olvasható évszám szerint a ház 1889-ben épült a Pataki család számára. Fala helyben fejtett kváderkőből áll. A tájházként berendezett épület egy jómódú gazda életébe enged bepillantást. A ház kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó, a verebce, a bükkaljai népi építkezés tipikus vonásait mutatja.

Az utcai szoba és konyha a 19. század végének helyi lakásberendezési módját őrzi. A hátsó szobában kiállítás mutatja be a hátikosárfonást és a fafaragások, szőttesek mintakincsét.

Pince és Magtár

A klasszicista stílusú pince és magtár a 19. században épült.

Református templom

A középkori templomot 1564-ben vették át a protestánsok. Ezt 1928-ban bővítették, illetve a régi elemek felhasználásával barokk stílusban újjáépítették, de megmaradt például a faragott gótikus nyílás.

Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis romanikus stílusú templom, amely a 16. század második felében reformátussá vált. A 17. század végén egy ismeretlen festő-asztalos készítette a templom mennyezetét. A mester jól ismerte a középkori jelképrendszert. Reneszánsz és keleti motívumok is keveredtek a tábláin. Az 1928-as átépítés során egyes táblák az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek.

Elhelyezkedése

Noszvaj Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 20° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 20° 28′ 30″térkép ▼

Noszvaj Pozíció Heves megye térképén