SZILVÁSVÁRAD, Szalajka-völgy csodálatos természeti szépségei.

Szalajka-völgy csodái, varázslatos képek, videó klipek. Évek óta fotózom, legszebb pillanatokat keresve.... a videóban szinte minden 4 évszakos szépség megtalálható, Fátyol-vízesés mikor forrongó zuhatagként omlik alá, őszi színvarázsok, pompás téli felvételek... minden ahogy szeretjük látni...

SZALAJKAVÖLGY / Folytatás a posztban

 A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

 A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút.

 A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon. A kisvasút napja október második szombatja, üzemeltetője az Egererdő Zrt.
A vasúton éves szinten több mint 200 000 utazás történik, így a magyar kisvasutak közül igen előkelő helyen áll. A 2014-es Országos felmérés szerint a budapesti Gyermekvasút és a Lillafüredi Állami Erdei Vasút után a szilvásváradi a harmadik legforgalmasabb.

 A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.

 A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

 A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).

 A Kárpátok őre fából faragott szobor, ami Szilvásvárad közelében a Szalajka-völgyben található.

Az eredeti Kárpátok őre szobrot, Szeszák Ferenc alkotását 1915. május 23-án állították fel Kolozsvár főterén. Az első világháború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái azonban 1918. december 24-én felrobbantották.

A magyar kisebbség 1989 után újra fel akarta állítani ezt az emlékművet az eredeti helyén, de politikai okokból ez csak később, 2007-ben Csíkcsomortánban sikerült.

A Kárpátok őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, kb. 2 tonna súlyú első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobor egyetlen (230 éves) tölgyfatönkből faragva.

 A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

Németbánya / Folytatás a posztban

 A Bakonyban, erdők által övezve fekszik Németbánya – Veszprém és Pápa között.

 A török hódoltság idején elmenekült őslakosság helyére hozott német telepesek meghonosították az üvegipart, ami 1780-ban megszűnt. Üveghutákat a betelepülő németek ugyanabban az időben több helyen hoztak létre az országban, például a Baranya megyei Kisújbányán (Neuglasshütte) vagy a mára elhagyott Pusztabányán.

Ez a környék legkisebb települése. Mint neve is fémjelzi (Deutschhütten) német ajkú falu. Németbánya védőszentje Szent Márton, a róla elnevezett kápolna a főtéren áll.

A településtől nem messze található az egykori Iharkút település helyén létesített bauxitbánya. Itt található a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely, ahonnan az első dinoszaurusz testfosszíliák előkerültek a mai Magyarország területéről. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil), és a Bakonydraco (repülő hüllő). Utóbbiról kapta nevét a Németbányán ősszel megrendezésre kerülő kulturális fesztivál (Bakonydraco Fesztivál).

A települést érinti az Országos Kéktúra útvonala.

Németbányától 4 km-re található a festői Pisztrángos-tó, mely látványával kellemes kikapcsolódást ígér a horgászoknak és a természetet kedvelőknek.

Itt született Nagy Sándor, festő és iparművész 1869-ben. Budapesten, Rómában és Párizsban tanult. Vallásos tematikájú, szimbolikus freskókat, tájképeket és rézkarcokat készített. Számos könyvet illusztrált,- Ady versekhez is. Gobelint tervezett, üvegfestéssel foglalkozott. Több honi és külföldi kiállításon díjazták munkáit. A szecesszió legrangosabb magyar képviselője. Néhány alkotása a Magyar Nemzeti Galériában fellelhető. Például Ave Mariam, Gyöngyvér. Vadászó dzsentri (1907) festett üveg produkciója a veszprémi színházat díszíti. 1950-ben Gödöllőn hunyt el.

Elhelyezkedése

Németbánya Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 12′ 56″, k. h. 17° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 56″, k. h. 17° 38′ 45″térkép ▼

Németbánya Pozíció Veszprém megye térképén

Keresztül a Kelet-Mecseken / Folytatás a posztban

Túra a Kelet-Mecseken keresztül: Mecseknádasd - Óbánya - Óbányai-völgy - Kisújbánya - Cigány-hegy - Pusztabánya - Hidasi-völgy - Zobákpuszta 22km. jelzések: piros,zöld,kék,zöld+