A következő címkéjű bejegyzések mutatása: park. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: park. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 20., péntek

PÉCS - BALOKÁNY LIGET / Folytatás a posztban

Balokány városrész Pécs déli részén található, neve talán török eredetű, vizes, mocsaras hely,  saját ligettel és tóval.
Eredetileg hatalmas, dél felé húzódó agyaggödör volt. 1746-ban a városi tanács elrendelte Ballukanya kitisztítását és rétté alakítását, a volt agyaggödörben fakadt öt forrás vizét földtöltésekből készült medencében összefogták és a felesleg levezetésére vízárkot készítettek.
A Balokány-tó mellé 1853-ban Engel Adolf építtetett fürdőt; Hamerli Antal 1939-ben Pécsről készített filmjében pedig már szerepelt a tó és a liget.
 Az 1980-as évek elején a strandfürdőt bezárták. 1988-ban már látszott a rossz döntés következménye: a betelepített halak elpusztultak, a tó eutrofizálódni kezdett, a területet pedig a „szórakozó ifjak”, illetve hajléktalanok lassan „lelakták”.
Fordulatot az 1995-ös év hozott, amikor győzött végre a szakmai érvelés: a Balokány-liget és tó sorsát nem lehet együtt kezelni a Balokány stranddal kapcsolatos elképzelésekkel, hiszen a fürdő rehabilitációja csak hosszú távon valósítható meg, ezen idő alatt viszont a park és a tó elsorvad. Még abban az évben leeresztették a tavat, és az iszapot eltávolították. Az elvégzett munkának köszönhetően a tó még ugyanazon év végére kifogástalan állapotba került. Nem maradt azonban anyagi forrás a szökőkút helyreállítására, mely a víz oxigénellátását biztosította.
 A városrész megújulása a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt keretében kezdődött, két jelentős beruházás itt valósult meg. Az Universitas sétányra felfűzve épültek az új  épületek, a Kodály Központ és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont.

 Növényzete értékes, különösen a tó körüli parkban találunk érdekes fákat, szépek a parti mocsárciprusok, sok feketedió, vadgesztenye, platánok, hársak tornyos tölgy, fűz, éger említhető.
Az új épületek mellett modern parkot alakítottak ki a tervezők (Újirány Csoport), liliomfákkal, érdekes pergolával, padokkal.




2017. augusztus 13., vasárnap

A Komárom - Szőnyi WF szabadidő park

 A nyári hónapokban nyitva tartó WF Szabadidőpark Strandfürdője medencékkel, óriáscsúszdával és sportolási lehetőségekkel várja a vendégeket.


A strandfürdő körülbelül tíz éve nyílt meg az egykori bányató helyén. A 28 hektáros természetes környezetben található fürdő számos szolgáltatással biztosítja a kikapcsolódást és a pihenést.
 A strandon egy élmény- és egy strandmedence, valamint egy négysávos és 36 méter hosszú óriáscsúszda áll a fürdőzők rendelkezésére. A sportolni vágyókat kosárlabda, röplabda és focipálya várja, illetve lábtengózni, tekézni és asztaliteniszezni is lehet a területen.





















WF Szabadidő Park Kft.
2900 Komárom, Puskaporosi út 24.


2017. február 19., vasárnap

Balatonalmádi régi képeslapokon / Folytatás a posztban


A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.
A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735-ben indult, a római katolikusoké 1749-ben.
A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülőagglomerációként nőttek össze.


Nevezetességei

  • Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény
Vörösberény – 12–13. század, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a 13. században bővítették és a 15. században gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A 18. századra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá. A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.
  • Református templom, Balatonalmádi
  • Szent Ignác-templom (római katolikus), Balatonalmádi-Vörösberény
A barokk építészet meghatározó példája a Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták „berényi kastélya”-ként létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel.

  • Szent Imre-templom (római katolikus), Balatonalmádi
Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemplom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb-kápolna, Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre.
  • Vörösberényi római katolikus templom
  • Evangélikus templom, Balatonalmádi
  • Szent Margit-kápolna, Balatonalmádi
  • Szabadtéri Kápolna, Balatonalmádi-Káptalanfüred
  • Óvári Kilátó
  • Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, Balatonalmádi
A 19-20. század fordulóján kezdte meg működését a Polgári Olvasókör.1962-ben önálló épületben megalakult a községi könyvtár, amely 1965-től a mai Polgármesteri Hivatal helyén várta olvasóit. Járási könyvtárként a helyi lakosok ellátásán kívül 52 község könyvtárainak is központja volt. Az 1985-ös földrengést követően 1987-ben ideiglenes elhelyezést kapott az I. sz. Óvodában, majd 1993-tól a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt gyógyszertár épületében 2003-ig. 2003- ban költözött jelenlegi helyére az intézmény, ahol mind szolgáltatásaiban, mind technikailag megújulva várja a könyvtárba érkező érdeklődőket. A Pannónia célja, hogy a közművelődés és a kultúra legszélesebb skáláját sorakoztassa fel, kielégítse valamennyi korosztály igényeit és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeket szervezve, a kultúrát megszerettetve igényes és színvonalas szórakozási, kikapcsolódási illetve tanulási lehetőségeket biztosítson a helyi és az ide látogatók számára.






Elhelyezkedése
Balatonalmádi (Magyarország)
Balatonalmádi
Balatonalmádi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 45″k. h. 18° 01′ 19″Koordinátáké. sz. 47° 01′ 45″, k. h. 18° 01′ 19″térkép ▼
Balatonalmádi (Veszprém megye)
Balatonalmádi
Balatonalmádi
Pozíció Veszprém megye térképén

2016. szeptember 15., csütörtök

Bábolnai arborétum / Folytatás a posztban


Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on.

Az arborétum a hét minden napján 7-18 óráig látogatható.
  • Információ: Greiner József, +36 30 821 17 51
    Téglás Attila Kálmán, +36 30 400 91 53
  • Belépődíj: A belépés díjtalan.
 Az arborétum üzemeltetését 2011. augusztus 18-án vette át a Vértesi Erdő Zrt., ápolását, gondozását az erdőgazdaság Kisbéri Erdészete végzi.
A Dendrárium alapítása Dr. Burgert Róbert nevéhez fűződik. Az addig csak legelőgazdálkodással érintett, természetes növénytakaróját tekintve kizárólag gyepszinttel rendelkező területen 1965-ben kezdték el az első telepítéseket.
 A cél az volt, hogy minél több fajta, alak és változat összegyűjtésével kulturált, esztétikus zöldövezet létesüljön a községben. 1992. november 23-án az önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a gyűjteményt, amelyben számos különböző növényfaj él: 65 lombos, valamint 44 örökzöld fa- és 19 cserjefaj.

 Európában egyedülálló látványosság az arborétumban létrehozott Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében.
Az arborétumban két kis tó is található, melyek két ágon összeköttetésben állnak egymással, és egy szigetet ölelnek körül.



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...