Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagySechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, aszekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.
A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.
Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.
Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.
1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:
- a városháza,
- a megyeháza,
- kórház,
- több templom.
A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.
A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.
Múzeumok
- Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
- Wosinsky Mór Múzeum
- Mézeskalács Múzeum – (Munkácsy u.)
- Művészetek Háza
- Babits Mihály Emlékház
- Baka István emlékszoba
- Dienes Valéria emlékszoba
- a régi Megyeháza kiállításai:
- Bogár Tanya – néprajzi magángyűjtemény
- Mészöly Miklós Múzeum
- Hímzés Múzeum
Rendezvények
- Gemenc Expo-már nincs
- Pünkösdi Fesztivál
- Duna-menti Folklórfesztivál
- Szekszárdi Szüreti Napok
- Adidas Streetball fesztivál
- Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
- Gróf Zichy Futóverseny
- Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe
Luther tér
Épületek:
- Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.
Egyéb látnivalók:
- Millenniumi kapu (2000)
Szent István tér
Épületek:
- Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
- Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
- Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.
Egyéb látnivalók:
- Szent István tér emlékoszlop (2000)
- Wosinsky Mór szobra (1982)
- A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
- Holocaust emlékmű (2004)
- Szent István szobra (2002)
- Babits Mihály szobra (1971)
- 1. világháborús emlékmű (1924)
- 2. világháborús emlékmű (1992)
- 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
- 1956-os forradalmi emlékoszlop
- Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították
Garay tér
- A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.
Épületek:
- Pirnitzer áruház (1890)
- Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
- Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
- Garay pince, Garay tér 19.
- Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
- Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.
Egyéb látnivalók:
- Garay János szobra.
Béla király tér
Épületek:
- Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
- Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
- Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
- Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
- A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben). Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
- Fejős-ház, Béla tér 5.
- Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
- Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
- Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.
Egyéb látnivalók:
- Béla király szobra (1986).
- Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
- Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
- Borkút a régi megyeháza udvarán.
- A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
- Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
- Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
- Szentháromság-szobor (1753).
- Szent László szobra (2001).
Széchenyi utca
- Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
- Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
- Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
- Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
- Ellmann-ház
További látnivalók
- Szent János és Pál kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
- Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
- Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
- Régi présházak
- Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
- Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
- Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
- Bati-kereszt kilátó
| Elhelyezkedése | |
 
Szekszárd
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″ térkép ▼ | |
Szekszárd
Pozíció Tolna megye térképén
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése