Hévíz / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó, melynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után.

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főútonhaladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

 A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tógyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

Látnivalók

• Védett lápterület, véderdő és park
• Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
• 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
• Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Egregyi borozók
• Református-Evangélikus Templom
• Egregyi Jézus szíve Templom
• Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
• Hévíz város Pantheonja
• Szoborpark
• Szent András a kereszten
• Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
• Római katona sírja
• Történelmi villák
• Római kori romkert
• Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi

Elhelyezkedése

Hévíz Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″ térkép ▼

Hévíz Pozíció Zala megye térképén