Magyarkeszi népi konyhája

A Paprika Tv műsora Magyarkesziről és konyhájáról.

A Kiskunhalasi csipkeház régi képeslapokon / Folytatás a posztban

A halasi csipke a magyar és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke. Első, 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része, és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek, azóta is fennmaradtak és a mai napig is működnek. Ez a kézimunkafajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének. A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték, és a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmából. Mint hungarikum, azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, amely világszínvonalú, és az egész világot meghódította, Izlandtól Ausztráliáig.

 A 19. század utolsó évtizedeiben az iparművészek egyik fő törekvése volt, hogy a mindent elárasztó iparcikkek mellett megőrizzék a népi, illetve a kézművestechnikákat is. Magyarországon is több helyen fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, amilyenben például a halasi csipkék is készültek.

 A halasi csipke szülőanyja Markovits Mária (Kiskunhalas, 1875. szeptember 22. – Kiskunhalas, 1954. október 21.) volt. Kiskunhalason 1902-ben Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. március 12. – Borbánd, 1931. március 23.) tervei alapján készültek az első csipkék. A kun (halasi) csipke ösztönzője volt Zseny József (1860–1931) pest vármegyei aljegyző, aki egy krónikára hivatkozva úgy gondolta, hogy a kunok is varrtak ehhez hasonló díszeket annak idején Attila hun király udvarában. Priscos rhetor bizánci krónikás Attila király udvarában tett látogatására hivatkozva állította, hogy már a hunok szolgái, a kunok is csipkét varrtak. Bár elmélete nagy fantáziavilágra vall, a hipotézisének volt némi valóság alapja: „Másnap elmentem Atilla udvarába és ajándékokat vittem feleségének, akit Rékának hívtak. Az asszonyt puha szőnyegen fekve találtam. Szolgák vették körül, s vele szemben a földön is szolgáló leányok ültek, akik színes fonalakkal lepleket hímeztek, amelyeket barbár ruháik díszítésére készítettek.” (Priscos rhetor). Zseny kül- és belföldön is népszerűsítette a Halasi csipkét.

 1904-ben a St. Louisi Világkiállításon a halasi csipkét nagydíjjal tüntették ki. 1909-ben a halasi csipkét a Magyar Kézicsipke és Iparművészeti RT. vette át, de finanszírozási gondok és a tervező hiánya miatt átmenetileg leállt a készítés. 1911-ben az Iparművészeti Iskola vállalta magára a művészeti vezetést.

1935-ben Kiskunhalas város vezetésének és a Kereskedelmi Minisztériumnak köszönhetően felépült a máig is műhelyként működő halasi Csipke Ház.

1946-ban a műhely a II. világháború miatt beállt pangás következtében beszüntette működését és Markovits Mária otthon dolgozott tovább.

 A második világháború utáni csipkekészítés újjászervezése Boglárfalvyné Bakos Gizi munkáját dicséri. Az 1949-ben rendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron díszoklevelet nyert a halasi csipke.

 1952-ben megalakult a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet. A Csipke Ház teljes felújítása 1957-re fejeződött be. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat nyertek. 1960-ban a Magyar Posta 400 ezres példányszámban „Halasi Csipke” címmel Zombori Éva grafikusművész tervezte bélyegsorozatot adott ki. A jelentős marketingtevékenység ellenére a halasi csipke értékesítése akadozott. 1964 óta igen ritkán tanítanak be új csipkevarrónőket.

1977. január 26-ától a halasi csipke készítése önálló népművészeti ággá vált a Népművészeti Tanács minősítése alapján.

A halasi csipke jellegzetessége, hogy „kézzel varrott”. Az erőteljes mintarajz vonalán vezetik végig az alapszálat, amelyet huroköltésekkel fognak le. A mintarajz szállal történő befedése után különböző öltéstechnikákkal bestoppolják a kimaradt részeket, amelyek így plasztikusan kiadják a tervezett alakot.

A halasi Csipkeház-ban mintegy nyolcvan féle úgynevezett „stoppoló” öltéstechnika mintája látható.

Alapanyag

Az első csipkekészítmények vastagabb fehérítetlen és színes lenfonalból készültek, így a textúrájuk durvább kivitelezésű, mint későbbi társaiké. A 20. század elejétől már nagyon finom, fehérítetlen lenfonalat használnak a kivitelezéshez, s az így keletkezett csipkék leheletvékony textilíát képeztek.

Mintavilág

A halasi csipkék tervezői közé tartozott többek között: Tar Antal, Pongrácz Margit, Csorba Sz. Tibor, Keleti Eszter, Országh Ilona, Rucsinszky Anna, Demjén Júlia, Tóth Béla, Molnár Béla, Bodor Miklós és Stepanek Ernő.

A halasi csipkével megajándékozott ismert személyek

• IV. Károly magyar király és felesége (koronázási ajándék), 1916
• Horthy Miklós kormányzó, (címer) 1926
• Prónay György, báró országgyűlési képviselő (címer),
• Gömbös Gyula miniszterelnök felesége, 1936
• Julianna, holland trónörökösnő – nászajándék, a híres Julianna-terítő, 1937
• Umberto, olasz trónörökös gyermekének születése alkalmából kocsitakaró, 1937
• Hitler számára csipke 1938
• Sztálin, születésnapi terítő, 1950
• Rákosi Mátyás, születésnapi terítő, 1952
• II. János Pál pápa, terítő a koronázási palást motívumaival, 1996
• Ferenc pápa, megválasztásának 3. évfordulója alkalmából 2016. március 12-én Rómában személyesen vette át Kiskunhalas város ajándékaként a tövises, a galambos, a kelyhes és a virágos motívumú kereszt alakú csipkéket, illetve Kardos Zsuzsanna csipkevarró ajándékaként a Hírhozó elnevezésű, angyal motívumú halasi csipkét.

Cím: Kiskunhalas, Kossuth utca 37, 6400

Nyitva tartás: 

péntek	9:00–12:00, 13:00–16:00
szombat	9:00–12:00, 13:00–16:00
vasárnap	9:00–12:00, 13:00–16:00
hétfő	9:00–12:00, 13:00–16:00
kedd	9:00–12:00, 13:00–16:00
szerda	9:00–12:00, 13:00–16:00
csütörtök	9:00–12:00, 13:00–16:00

Telefonszám: (77) 421 797

Elhelyezkedése

Kiskunhalas Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 25′ 55″, k. h. 19° 29′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 55″, k. h. 19° 29′ 18″térkép ▼

Kiskunhalas Pozíció Bács-Kiskun megye térképén

Buzsáki Népviselet / Folytatás a posztban

A legkorábbi viseletleírás 1730-ból, Bél Mátyástól származik. A Tájház kiállításain régi szabású, nyakbaráncolt ujjú vászoningek láthatók. A buzsáki ing ujja szőttes díszítésű, de ismert az ingujj alján és hosszában levő díszítés is. Az ingujj végét sokszor széles csipkével díszítették, a csipkéket is az asszonyok verték.

A szövés-fonást a lányok már 8-10 évesen megtanulták. Háziszőttes vászonból készültek a férfiak ingei, gatyái, blúzok, alsószoknyák. A lepedőket, abroszokat, kenyérruhákat, törölközőket színes szőttessel és rátéttel díszítették. Leggyakrabban használt motívumok: rózsa, szegfű, árvácska és állatfigurák voltak.

 A díszlepedőket a lányok férjhez menetelükkor kapták. Az anyák kioktatták lányaikat, melyik lepedőt mire lehet használni (volt gyermekágyas, bérmáláskor, ill. házi ünnepeken használt, halottas). Ha a püspök érkezett a faluba, végig letakarták a kerítést díszes, piros szőttes díszítésű lepedőkkel.

A hímzés újabb virágkora a 20. század elején kezdődött. ekkor már megrendelésre dolgoztak az asszonyok. A hímzés formakincse a régi takácsmesterség formavilágából és a nagy múltú fehér hímzésből alakult ki. Motívumanyaga szegényes, 3-4 alapelem variációjából áll. Jellemző a több karéjos rózsa, rácsszerű középpel, a nyitott V alakú minta, melyet rács vagy kockás beosztás tölt ki. A hangsúlyos díszítményt szálkás, csigavonalas kaccsok egészítik ki.

 Igen gazdag az öltsétechnikájuk. A lapos és láncöltés számtalan variációját ismerik és használják. Színezésében a piros-kéknek van döntő szerepe, amit a II. világháború után sárgával és zölddel egészítettek ki. A legújabb keletű a piros-fekete.

 A legismertebb hímzésminták:

Vézás – piros-kék fonallal varrják.

Bécsis – vékony piros kasmérból előrajzolás nélkül kivágott mintákat apró, fehér öltéssel varrják rá az alátétre (tüll vagy vászon). függönyök, ágyterítők, lepedők készültek így. Jellemző motívumai: tulipán, szegfű, árvácska, levél, katykaringó, páva, galamb és szarvas.

Boszorkányos – keresztöltés technikájáról kapta a nevét. Zsinórlánccal díszítették a lepedők széleit és a böjti zsebkendőket. A motívumok elszórtak, sokszínűek. alapja a házi vászon.

 A település mindent megtesz azért, hogy a kistérség idegenforgalmi, kulturális és népművészeti központja legyen. Ezt a törekvésüket erősítette meg, hogy 2005-ben, a Buszáki Búcsú ünnepén megkapták az “Örökségünk – Somogyország kincse”- kitüntetést.

Elhelyezkedése

Buzsák Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″térkép ▼

Buzsák Pozíció Somogy megye térképén

SVÁB RECEPTEK 2. / Folytatás a posztban

Sváb húsos táska

Hozzávalók: 30 dkg liszt, fél evôkanál ecet, 3 evôkanál olaj, só, 20 dkg friss spenót, 1 zsemle, 15 dkg darált sertéshús, 2 tojás, fél pohár snidling, só, ôrölt bors, ôrölt szerecsendió, 1 liter húsleves (kockából is készülhet), 1 vöröshagyma, 5 dkg vaj. A lisztet sóval, langyos vízzel, olajjal és ecettel összedolgozzuk, majd 20 percig pihentetjük. A spenótot megtisztítjuk, megmossuk, és forró vízben 3 percig elôfôzzük, majd leszûrjük. A vöröshagymát apróra vágjuk. A zsemlét beáztatjuk és kinyomkodjuk. A zsemléhez adjuk a darált húst, az apróra vágott spenótot, a vöröshagymát, a tojásokat és a fûszereket, majd jól összedolgozzuk. Ezzel kész a töltelék. A tésztát kb. 3 mm vastagságúra kinyújtjuk. Fánkszaggatóval kerekre vagy késsel kockákra formázzuk. A tölteléket a közepébe helyezzük, majd a széleit jól összenyomkodjuk. A húslevest felforraljuk, és ebben a húsos táskákat kb. 20 percig fôzzük, és további 5 percig a lében pihentetjük. Közben a szeletekre vágott vöröshagymát vajban aranysárgára pirítjuk és a kitálalt sváb húsos táska tetejére szórjuk.

 Recept : Mayer Aranka

Kukuruzsterz (Kukoricasterc)

40 dkg kukoricaliszt, 10 dkg búzaliszt, 3 ek. olvasztott zsír, só, tej. Összekeverünk 40 dkg kukoricalisztet és 10 dkg búzalisztet. Olajon egy lábasban állandóan kevergetve világosbarnára pirítjuk. Apránként annyi forró vizet adunk hozzá, hogy egy masszát kapjunk. Hideg tejjel kínáljuk. Recept : Schilling Mihályné

Knédli

A tejben áztatott élesztôhöz kevés cukrot adunk, és amikor felfutott, egy kanál zsírral és liszttel összedolgozzuk. Kb. fél órán át pihentetjük. A tésztát lobogó forró vízbe szaggatva is ki lehet fôzni, de készülhet sülten és apróra vágott dinsztelt káposztával is.

Recept : Schilling Mihályné

Böjtös káposzta (Fastekraut)

1 kg savanyúkáposzta, 1 hagyma, 1 dl tejföl, 1 ek. liszt. Egy fej apróra vágott hagymát és 1 kg savanyú káposztát feltesszük fôzni annyi vízben, hogy teljesen ellepje. Egy evôkanál lisztet simára keverünk 1 dl tejföllel, és ezzel besûrítjük a fôzôlevét, majd újra felforraljuk.

Recept : Kis Antal

Savanyútojás (Saura Aier)

Evôkanálnyi zsírban hagymát dinsztelünk üvegesre, beleteszünk evôkanálnyi lisztet, és sárgára pirítjuk. Kevés cukorral és ecettel tovább pirítjuk, majd 2 dl vízzel fölengedjük, egy-két babérlevelet, egy-két szegfûborsot, sót teszünk bele. Személyenként 1-2 tojást csúsztatunk a híg rántásba. Akkor kész, ha a tojás megkeményedett. Óvatosan kell keverni, hogy ne törjenek össze a tojások. Pirított zsemlekockás gombóccal, nokedlivel is fi nom.

Recept : Gelencsérné Treml Hildegard

Sufnudli

Hozzávalók: fél kiló krumpli, liszt, só, bazsalikom, babérlevél, szerecsendió, borsikafû, rozmaring Elkészítés: A megpucolt, felaprított krumplit egy félbevágott hagymával, valamint a fenti fûszerekkel, bô sós vízben megfôzzük. Leszûrjük, összetörjük, az egynegyedét külön szedjük és zsiradékon pirosra sütjük, majd bazsalikommal és rozmaringgal fûszerezzük. A krumpli nagyobbik felét liszttel eldolgozzuk, hogy könnyû legyen, de ne ragadjon. Nudlikat készítünk belôle, és lobogó sós vízben kifôzzük. A végén a nudlikat a pirított krumplival keverjük össze. Lekvárral, befôttel tálaljuk.

Recept : Wagner Flóra

Császármorzsa, avagy grízsmarni

5 dl tejet 3 evôkanál kristálycukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, csipet sóval felforralunk. Állandóan kevergetve apránként hozzáadunk 20 dkg búzadarát, és kis lángon kevergetve fôzzük, amíg össze nem áll, és el nem válik az edény falától. Majd hagyjuk hûlni. 4 tojássárgáját hozzákeverünk a kihûlt grízmasszához. A tojásfehérjékbôl kemény habot verünk egy kevés kristálycukorral, és azt is a masszához adjuk. A sütôt 200 fokra elômelegítjük. 2 evôkanál vajat egy olyan serpenyôben, amit a sütôbe is be tudunk tenni, felforrósítunk, és beleöntjük a masszát. Amikor az alja kezd megsülni, pecsenyelapáttal megforgatjuk, és darabokra törjük. Majd a sütôbe tesszük, ahol szépen feljön, könnyû lesz, és egyenletesen pirul. Aranysárgára sütjük. Ha kész van, villával tovább daraboljuk, porcukorral megszórjuk.

Recept : Kreisz Nelli

Gőzgombóc (Hébeknédli)

Hozzávalók: fél kiló liszt, 2 dl cukros tej, 5 dkg élesztô, 5 dkg vaj, 2 tojás, 2,5 dl víz, só, cukor, gríz Elkészítés: A liszthez hozzáadjuk a cukros tejben megfuttatott élesztôt, majd egy csipet sót. Ezután a vajat elkeverjünk a 2 egész tojással, a lisztes masszához öntjük, és sima tésztát gyúrunk belôle. Miután nyolc gombócot formáztunk, 45 percig kelesztjük. Amikor megkelt a tészta, 1-1,5 centiméter vékony csíkra nyújtjuk, egy kis cukorral és grízzel megszórjuk, majd szorosan feltekerjük. Közben a vizet kevés sóval és olajjal felfôzzük. A gombócokat a vízbe tesszük fedô alá, majd egy nedves ruhával szorosan betekerjük, légmentesen lezárva vele a lábost. Kis lángon kb. 40 percig gôzöljük így a gombócokat. (Készíthetjük forró sütôbe téve, majd a lángot mérsékelve, ekkor a végén le kell szedni a fedôt, és a tészta tetejét pirosra sütni.) Finom pikáns házi lekvár illik hozzá.

Recept : Mihalek Jenőné

Hollókő / Folytatás a posztban

Hollókő egy község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.

A falu Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugatra, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki a bekötő 21146-os közút. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – a 12. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd – becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét. Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek éjszakánként elhordták a köveket amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt. Eredetileg valószínűleg a vár nyugati oldalán lehetett – legalábbis az iratok alapján a szent Mártonnak szentelt római katolikus plébánia 1342-ben ott állt. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki.

A török időkben sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A várral szembeni, kisparcellás szőlőterületet 1860-ban alakították ki tagosítással: a falu alig 1200 magyar holdnyi (41 hektáros) határát a jobbágyfelszabadítás után 687 paraszti kisbirtokra szabdalták fel.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.

• Múzeumok

Falumúzeum (Kossuth u. 82.):Bemutatja a 20. század eleji tipikus hollókői házbelsőket. Látható az eredeti, háromosztatú parasztház szerkezete. Az ide látogatók megtekinthetik a hajdani lakosok életvitelével kapcsolatos berendezéseket, eszközöket. Időszakosan látogatható: április 1-jétől október 31-ig.

Postamúzeum(Kossuth u. 80.): A Postamúzeum hollókői kiállítóhelye. A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában mutatja be a több megyére kiterjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a velük összefüggő postai emlékeket. Ezek képeslapok, bélyegek és bankjegyek, amelyeken a jellegzetes palóc tájakat, embereket és viseletüket örökítették meg.

Vármúzeum (Várdomb): Több helyszínen mutatja be a vár helyreállításának terveit, és a vár rekonstrukciós munkákat. Bemutatják a feltáráskor megtalált eszközöket. Látható a panoptikum, ahol a 13. századi várurat és családját jelenítik meg. A fegyverteremben a 11. századtól a 16. századig terjedő időszak hadviselési eszközeit tárja elénk.

A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és a Cserhát vidékén sokfelé láthatók még.

Népviselete

A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és az asszonyok, a férfiak a 20. század közepe óta nem hordják. Az ünnepi felsőruházat valaha a család anyagi helyzetét is tükrözte, egyben öröklődő vagyontárgy volt. A viselet a családi állapotot kifejező főkötő, az ingváll és a sok alsószoknya. Utóbbiból munkához kettőt, ünnepeken akár húszat is felvettek a hollókői nők. Az ingváll több rétegű ruhadarab: vászon, gyolcs, selyem, végül tüll ujjat illesztettek össze, s az egészet együtt bíbor ingvállnak hívták.Kenderből szőtt vászonnal varrták viseleteik jelentős részét, az ágyneműt, az asztalterítőt, törülközőt, a tarisznyát. Erre a gazdasági kényszerűség is rávitte a palóc asszonyokat. A hagyományosodó kismesterségek, a művészi, díszítő szándék gyakorlása az önkifejezés egyetlen, lehetséges eszköze volt.

Fesztiválok, népi rendezvények

Minden évben megrendezik a „Palóc Szőttes” folklór fesztivált augusztus 19-20-án. A bemutatkozó magyar és szlovák népi együttesek nagyszámú szereplője mellett sok ezer érdeklődő, látogató turista eljön megtekinteni a vonzó tájat és a változatos, színpompás programokat.

Nevezetességei

• Ófalu (Kossuth utca és Petőfi utca) falurezervátum, amely 56 védett épületet foglal magában.
• Falumúzeum Hollókőn (Kossuth Lajos utca 82.)
• Postamúzeum
• Hollókői Tájház
• Babamúzeum
• Szövőházak (Kossuth Lajos utca 92. és 94.)
• Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása és háza (Petőfi u. 2.)
• Katolikus templom (a 19. század végén épült, fatornyos épület, ami 1909-ben megégett a faluval együtt)
• Hollókői vár
• Hollókői Tájvédelmi Körzet

Elhelyezkedése

Hollókő Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″térkép ▼

Hollókő Pozíció Nógrád megye térképén

Tornyos-„Magda-lak” Tájház / Folytatás a posztban

 "Szeretném, ha a tájházban mindenki megtalálná a maga örömét", nyilatkozta Szabó Magda, a „Magda-lak” Tájház tulajdonosa és megálmodója. A tájházat szombaton ünnepélyes keretek között nyitották meg Tornyoson.

A létesítmény ötlete már nagyon rég megfogalmazódott a nyugalmazott óvónőben, akinek mindig is nagy szenvedélye volt a régi tárgyak gyűjtése. Ahogyan szaporodtak ezek az relikviák, úgy kezdte el minél inkább foglalkoztatni a gondolat, hogy ideje rendszerezni hőn szeretett tárgyait. Ahogyan ő fogalmazott, ideje volt bemutatni az embereknek, hogy lássák, milyen ügyesek voltak az őseink.

– Nagyon sok mindent egyedül készítettek el, saját kezűleg. Mivel én is kézműves vagyok, szeretném megmutatni a fiatalabb korosztálynak, hogy mi mindent lehet készíteni természetes anyagokból – mondta Magdolna.

 A nyugalmazott óvónő gyűjtési szenvedélye 40 évet ölel fel. Azonban az igazi rendszerezés 2006-ban kezdődött, amikor lassan kialakultak a különböző szobák, amelyeket most a látogatók is körbejárhattak és megcsodálhattak. Viszont itt még nem ért véget a tervek hosszú sora. Ahogyan a tulajdonos asszony fogalmazott, életet szeretne vinni a „művébe”. A fiatalok mellett szeretné az anyukákat és a nyugdíjas korosztályt is bevonni a tájházon belüli aktivitásokba.

– Egy-egy ilyen találkozón nagyon jó és hangulatos beszélgetést tudnak folytatni. Például leülhetnek egy kártyapartira a tájház gangján, közben beszélgethetnek, kártyázhatnak, sakkozhatnak, ahogyan azt régen is tették – magyarázza a tulajdonos.

 A megnyitót Dr. Szőke Anna néprajzkutató, egyben Magda kedves barátnője vezette. A szakember elmondta, hogy összességében 120 évre visszamenőleg lelhetünk fel tárgyakat, de a legfiatalabb tárgy is 50 éves. Hozzátette, hogy az akkori paraszti társadalomnak nagyon szigorú, íratlan szabályi voltak, amelyeket hűen tükröz a tornyosi tájház is.

– Az épületben megtalálhatjuk a tisztaszobát is, ahol egykor a születés zajlott, de itt van például a hátsó szoba, ahol a család az életét élte – magyarázza Szőke Anna.

A színes kultúrműsor után a helybéli plébános szentelte fel a tájházat. Akik pedig kíváncsiak a „Magda-lak”-ra, megtalálhatják a Dózsa György utca 27-es házszám alatt.

Göblös Nikoletta

Elhelyezkedése

Tornyos Pozíció Szerbia térképén

é. sz. 45° 52′ 25″, k. h. 19° 49′ 32″