| Elhelyezkedése | |
 
Győr
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″ térkép ▼ | |
Győr
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
2016. június 28., kedd
GYŐRI KÉPESKÖNYV / Folytatáshoz kattints a posztra
PÉCS - AZ ÁLLATKERTTŐL A TETTYÉIG / Folytatáshoz kattints a posztra
A rómaiak idején a Tettye kívül esett Sopianae város területén. Vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna. Engedték a patakot inkább a város mellett folyni. Azonban a kedvező lehetőségek miatt, már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. Maradványaikat az újkori bányászat során teljesen elbontották.
Ásatásokon előkerült leletek alapján a népvándorlás korában avarok,szlávok és magyarok is megfordultak a területen. A városhoz ugyan szervesen nem kapcsolódó, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki a 11. századtól. A Mindszentek templomát a 12. században építették.
Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a 15. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Tettye (horvátul Tekija) Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk,Malomszeg, Zidina és Tettye nevű részeket.
A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettyei Mésztufa-barlang. Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk (az Anna-barlang(Lillafüred), a Budai Vár-barlang (Budapest), és a Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)). 2008. április elején adták át az újonnan megnyitott barlangot. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték. Néha még lakások céljára is használták az üregeket. Az állandóan 13 Celsius-fokos barlang ma a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelye, látványos kiállításokkal.A barlangban megtekinthető egy kisebb kőbemutató (mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek), egy kisfilm a Tettye barlangtörténetéről, egy makett, mely a karszt működését mutatja mutatja be animáció segítségével, egy berendezett barlanglakás és egy mennyezethez rögzített színes sárkány, mely még a „pokol kapuja” időszakából maradt fent.
A 16. század elején Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.
A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre, ezáltal meghatározva annak jövőbeli arculatát és történelmét. Így ez a terület a 20. század elejéig a bosnyákságéletszférája maradt.
A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye (például: POSZT).
Számos Tettyével kapcsolatos rege, legenda és monda maradt fent az utókor számára, mint például a forrás vizét elapasztó boszorkánnyal sikerrel szembeszálló Tettye vitéz alakja, és A tettyei sziklatorony, vagy a Vince mester számadása Ibrahimmal története. Íróknak, költőknek, művészeknek és tudósoknak vált ihlető forrásává a Tettye. Az egykori pécsi kisdiák Babits Mihály prózában (Útinapló) és versben (Emléksorok egy régi pécsi uszodára) egyaránt megemlékezik a Tettyéről. Weöres Sándor diákéveinek emlékeiből származhat a Rongyszőnyeg című versben a Tettye, melynek „hajlatán januárban hóvirág virít”. Petrőcz Évát (Tettyei délelőtt) és Bertók Lászlót (Pécsi krónika, 1974. Tettyei jelentés) is magához vonzotta ez a táj.
A Tettye parkjában több műalkotást, szökőkutat, térplasztikát is elhelyeztek. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 1969–1970 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.
A PÉCSI ÁLLATKERT / Folytatáshoz kattints a posztra
A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium (korábban a Vidámparkkal együtt Mecseki Kultúrpark) a Mecsek oldalában található állatkert. Az állatkert 1960. augusztus 19-én nyílt meg. Az állatkert üzemeltetője a Pécsi Állatkert Közhasznú Non-profit Kft.
Az állatkert építése 1959. április 17-én kezdődött és 1961-ig tartott, 45 367 társadalmi munkaórában. Még a munka befejezte előtt, 1960. augusztus 19-én sor került az ünnepélyes megnyitóra.
Az állatkert eredeti lakói között majmok, indiai farkas, számos kutyafajta (komondor, puli, kuvasz, magyar vizsla), pónik voltak lakói, emellett a felső részen akvárium és terrárium kapott helyet, valamint számos nagyragadozó (pumák, oroszlánok, tigrisek, foltos és fekete párduc, eurázsiai hiúz) is. Számos patás állat is helyet kapott (fehér jak, őserdei bölény, fekete bivaly,jávorantilop, őstulok, láma, magyar szürke szarvasmarha, gímszarvas), valamint medvék, farkasok és madarak.
A Mecseki Kultúrpark 1985. augusztus 22-én, az intézmény 25. évfordulóján egy újabb országosan - sőt elhelyezését tekintve Európában is - egyedülálló objektummal gazdagodott. A középkori Pécs pincerendszerének a Munkácsy Mihály utcából nyíló részében terrárium-akvárium nyílt. A Munkácsy-ház (itt élt a híres magyar festő 1865 és 1867-ben) alatti tíz méter mélységben levő labirintus lehetőséget teremtett ennek a csodálatos szép föld alatti világnak a bemutatására. 27 darab természethűen berendezett terrárium, 5 nagyméretű és 31 kisebb akváriumban több, mint 100 állatfaj 500-600 egyede látogatható az intézményben. A télen és nyáron egyaránt fűtött 800 négyzetméter alapterületű kiállítási térben egzotikus hüllők, kétéltűek és halak találhatók.
A pincerendszeren kívül az „Állatcsodák Udvarában” is találhatók állatok (teknősök, mókusmajmok, papagájok) a téli időszakot kivéve, illetve az udvarból nyíló „Éjszakai Ház” is külön kapott helyet.
Az állatkert az Ángyán János utca 1. szám alatt található Pécsen. Megközelíthető a 34-es, 35-ös és a 35Y-os autóbusszal, valamint a Mecseki kisvasúttal.
Pécsi Állatkert és
Akvárium-Terrárium
Akvárium-Terrárium
Pozíció Pécs térképén
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)