A tamási vár / Folytatás a posztban

A Tolna megye északnyugati részén fekvő Tamási belterületén egy fákkal sűrűn benőtt magaslaton találhatjuk várának maradványait. Napjainkban, ha arra járunk, csak a históriás idők ismerői előtt merülhet fel, hogy a középkorban vár koronázta meg a dombot. Vágjunk hát neki a sűrűnek, fedezzük fel a tamási vár nyomait!

Múltjának megismeréséhez elsődlegesen a fennmaradt oklevelek sorait kell végigtanulmányozni. Az építmény alapjait valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítkezések idején rakták le. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség hatalmába került, aki az Árpád-ház kihalása utáni időszakban valóságos magántartományt alakítottak ki az általuk fegyverrel megszerzett területeken.

A trónharcokból győztesen kikerülő I. Károly csapatai előtt 1316-ban azonban meghódolt a Kőszegiek várnagya, Ozorai Sándor, aki adományul kapta meg az uralkodótól a várat. Mivel fiú leszármazott nélkül hunyt el, Tamási visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. 1339-től már a királyi hatalomnak időközben meghódolt Kőszegi János fiainak közös várbirtokát képezte. Egy 15. századi forrás szerint 21 jobbágyfalu és mezőváros tartozott hozzá, mintegy tizenhatezer hektáros uradalommal.

A következő évszázadban a török hódítás sötét viharfelhői gyülekeztek felette. A vesztes mohácsi csatában II. Lajos király seregének nagy részével együtt elesett. Az ország vezető nemessége a megválasztott két király párthíveként egymással vívott véres belháborút, miközben az oszmán harcosok egyre több erődítményre tűzték ki a félholdas lobogót. A korabeli krónikák szerint 1545-ben Simontornya és Ozora mellett Tamási vára is török kézre került. A fennmaradt zsoldlistákból tudjuk helyőrségének létszámát, így 1558-ban 98 fizetett zsoldos strázsált falain.

Miután a hódoltság határa északabbra tolódott, egyre kevesebb török állomásozott benne, viszont megnőtt a délszláv származású martalócok száma. A magyar végváriak gyakran portyáztak errefelé, melyről Mehemed budai pasa 1592-ben így panaszkodott: „Simontornya tartományban egy Tamási nevű palánk alá jöttenek, tüzes labdákkal akarták megégetni az gyaur vitézek. Három óráig ott víttanak, végül az lopó latrok futtanak az nádban, szaladtanak fekete orcával.”

Buda 1686-os bevétele után azonban a keresztény hadak foglalták vissza a dunántúli végházakat, és ennek során Tamási roskadozó erődítményébe is bevonultak a császári katonák. A váruradalom - legalábbis papíron - már 1622 óta az Esterházy família birtokát képezte, akik immár ténylegesen birtokba vehették. A katonai jelentőségét vesztett vár végső romlását az 1776-os bontás okozta, amikor falai anyagának felhasználásával jelentős mértékű építkezéseket végeztek a völgybeli településen.

Ekkor létesült az Esterházy-vadászkastély, a vendégfogadó, a pincehelyi plébániatemplom és más objektumok, így, ha napjainkban fölkapaszkodunk a meredek Várhegyre, már csak a sűrű fenyvessel benőtt földsáncokat szemlélhetjük meg, más nem utal a történelmi helyszínre.

Elhelyezkedése

Tamási Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″térkép ▼

Tamási Pozíció Tolna megye térképén

Tamási / Folytatás a posztban

Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra eső kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. Tamási Külső-Somogy keleti felében van, a Koppány-völgyben.

Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az azt itt keresztező (Szekszárdot Siófokkal összekötő) 65-ös számú főúton.

 Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna megye egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.

A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.

A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.

A város fejlődése a két világháború között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, ennek következtében városi címet nyert. Címerét Würtz Ádám rajzolta meg.

Nevezetességek

• Esterházy-vadászkastély (18. század)
• Vadászmúzeum
• Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva.
• I. Lipót katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
• Nevezetes vadászerdeje, a Tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
• Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették.
• A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. Szobrok kerültek a homlokzatfülkékbe a római katolikus templomban.
• A Rozália-kápolna (Barokk stílusú, más néven Kálvária-kápolna gótikus szentélye 1542-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
• Római katolikus templom (Szent István uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. Védőszentül Szent Tamás apostolt kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
• Tamási termálfürdő: Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike, kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius-fokon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, bróm-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van.
• Gyulaji erdő
• Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág

Híres tamásiak

• Cser László jezsuita költő, 1914. december 16-án született. 1933-ban lépett a jezsuita rendbe; 1939-ben saját kérésére a kínai magyar misszióba (Támingba) küldték. A teológiát Sanghajban végezte, 1945-ben szentelték pappá. Rengeteget írt; jó néhány kötete nyomtatásban is megjelent. Egy helyütt „napló-költészet”-ként jellemezte a sajátját, ami „a pillanat, az idő és az időtlen játéka, sugallata, megélése”. New Yorkban, 2004. április 6-án halt meg.
• Csuhaj Tünde tojásdíszítő keramikus 1954-ben született. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezett. Tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik. Liba-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszít maratott, fúrt, festett technikával. Hollandiában 2000-ben és 2001-ben és Franciaországban 2003-ban kiállítási első díjat kapott.
• Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.
• Dávid Ibolya politikus, 1954. augusztus 12-én született Baján. Az általános és középiskolát ott végezte, 1972-ben érettségizett a Tóth Kálmán Gimnáziumban. Ezt követően három évig bedolgozó. 1975-től a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, 1981-ben szerzett jogi oklevelet. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként került Tamásiba. 1985-től, miután letette az ügyvédi szakvizsgát, a Tamási Ügyvédi Munkaközösség ügyvédje. 1990. július 15-étől főállású képviselő, ügyvédi tevékenységét szünetelteti. 1989. január óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.
• Gőgös Ignác (Tamási, 1893. májusa – Tamási, 1929. július 30.) asztalos, pártmunkás.
• Könnyü László térképész, tanár, költő, író, publicista és irodalomszervező 1914. február 28-án született Tamásiban. 1936-ban a perecsei, 1936-1937-ben a baracsi, 1937-1940-ben az újiregi, 1940-1942-ben a jászberényi állami iskolákban, 1942-1944-ig a nagykátai állami polgári iskolában tanított. Magyarországon több kötet verse, regénye, színműve jelent meg. Betegsége miatt 1973-ban nyugalomba vonult, 1992-ben bekövetkezett haláláig irodalommal és művészetekkel foglalkozott.
• Lippai Tamás festőművész (1946-1990)
• Osvárt Andrea színésznő (1979)
• Túrmezei Erzsébet költőnő
• Würtz Ádám festőművész (1927–1994), 1953-ban végzett a Főiskolán, Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan, Koffán Károly osztályában.

Elhelyezkedése

Tamási Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″térkép ▼

Tamási Pozíció Tolna megye térképén

Kalinkó avagy a Kulcsos kalács / Folytatás a posztban

Történet 

Több évszázada a magyar paraszti konyha legrangosabb ünnepi tésztaétele a kalács. Az első írásos említése 1395 körül keletkezett: "kalács... finom lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". (TESZ Il. 1970. 314.) A kalács szavunk szláv eredetű, amely feltehető­leg kerek, a kenyérhez hasonló, sült tésztát jelentett. A magyar parasztság a kalács szót a kalácstésztából sütött tésztára használta. A kalács jobbágyszolgáltatásként a XIV. század­ban jelent meg. A latin nyelvű szövegek fonott kalácsokról szólnak, melyek torta és ciraculus néven szerepelnek.

A kelt kalács a kenyér különleges változataként ünnepi szere­pet kapott, amelynek tésztája finom összetételű: az őrölt lisztet sűrűbb szitán átejtették, vajjal, tejjel, erjesztő anyaggal és tojás­sal összedolgozták. Na­gyon fontos volt, hogy jó minőségű, finomra őrölt lisztet használjanak, mert a liszt minősége meghatározó a formálhatóságát, minőségét illetően. A kalácsoknak két fő fajtája ismert: a cipó tormájú és a fonott tészta, ame­lyek töltelék nélküliek, és a kemence földjén nagy ünnepekre sültek.

A Kárpát-medencében az Alföldön alakult ki a legtöbb kalácsforma. Az alföldi emberek nagyon sok kalácsot fogyasztottak mindaddig, amíg a saját maguk által megtermelt búzát közvetlenül hasznosították.

A különböző kalácsok közül kiemelkednek a lakodalmi szertartásokhoz kötődők, a me­rőlegesen összerakott, sodort tésztarudakból összefont, "összekulcsolt" és a "kerítővel" be­kerített, kerek kulcsos, rostélyos, ablakos kalács. Ezeknek számtalan formaváltozata ismert: rózsás ablakos kalács, kocsikerék, vitézkötéses ablakos kalács, küllős kalács, boroskulacs.

A lakodalmi kulcsos kalács több funkciót is betöltött: a lakodalom napján reggeli eledel volt, fogyasztották kenyér és burgonya helyett a sültekhez, és kalácsot kapott ajándékba a pap, a tanító, a szomszédok, a kocsisok, de a lako­dalomba meg nem hívott "kíváncsiskodók, szűrösök, szűrujjasok" is. Mint látványos, díszítő elem akkor jelentkezett, amikor a lako­dalmas menet elején haladó vőfély kulacsára, borosüvegére helyezték.

Az Alföldön egészen a mai napig készítik ezt az ünnepi kalácsot, megmaradt a lakodalmak­ban betöltött ajándék szerepe.

Felhasználás

A kulcsos kalács különleges külső megje­lenésénél és díszítettségénél fogva nagyon alkalmas arra, hogy emelje a lakodalom fényét, hangsúlyozza az esemény rendkívüliségét. A kulcsos kalács a lakodalom számos moz­zanatában fontos szerepet játszott: a vőfély kulacsán kulcsos kaláccsal indult a lány kikérésére a menyasszonyos házhoz, így mentek a templomba is, majd a díszes kalács az ünnepi asztalra került. A pecsenyéhez fogyasz­tották, és a hajnali mulatság során is tördeltek darabokat belőle. Kulcsos kaláccsal kínálták az érkező vendégeket és az utcán összesereglett bámészkodókat. Ajándékba adták a papnak, a közvetlen szomszédoknak, a maradékból pedig a legközelebbi rokonoknak csomagoltak.

Ma általában lakodalmakra, családi ünnepekre (eljegyzés, keresztelő, névnap) és húsvétra sütik.

Hozzávalók:
1 kg liszt
5-6 dkg cukor
5 dkg élesztő
5 dl tej, amennyit a tészta felvesz
3 tojás sárgája
csipet só
10 dkg mangalicazsír

Elkészítés
Az élesztőt felfuttatjuk és a liszttel, a langyos tejjel, a cukorral, a tojások sárgájával, a csipet sóval kalácstésztát dagasztunk. Amikor már elválik a tészta az edény falától, hozzáadjuk a mangalica zsírt és addig dagasztjuk, amíg szép egyenletes lesz a tészta. Langyos helyen, letakarva hagyjuk megkelni. Amikor duplájára kelt egy deszkára borítjuk és hurkára formázzuk. Ha két kalácsot szeretnénk készíteni, egy nagyobbat és egy kisebbet, akkor a tészta egy negyedét vágjuk le és tegyük félre.

A megmaradt hosszú rudat vágjuk egyszer félbe és az egyik felét még egyszer félbe. Az így kapott a két vékonyabb szálat sodorjuk meg és csavarjuk egymásba, majd köralakban illesszük össze. A megmaradt tésztából, 4 szálat sodorjunk és helyezzük egyenként a köralakban összefont tésztára átlósan, a szélekeit pedig, hajtsuk a karima alá. Kenjük meg a tetejét tojás sárgával és előmelegített 160-180 fokos sütőben süssük szép pirosra. Amikor elkészült cukros, ecetes vízzel kenjük meg a tetejét és pár percig még tegyük vissza a sütőbe. (Ettől szép fényes lesz.)

Kis kalács készítése

A félretett tésztából készítsünk 2 hosszabb fonatot, amit ugyanúgy csavarjunk egymásba, mint a nagy kalácsnál és ezt is kör alakban illesszük össze. Utána összesen 6 kisebb fonatot kell még készítenünk, amelyeket, mint egy láncot illesztünk a kör belsejébe. (Minden kis fonatnak a két végét a kör belsejéhez illesztjük.) Ezután megkenjük tojás sárgával a tetejét és ugyanúgy sütjük ki, mint a nagyobb kalácsot és ecetes cukorral kenjük a tetejét.

Gibanica / Folytatás a posztban

Az Őrség és Vendvidék közkedvelt süteménye a gibanica vagy kelt rétes, mely szerb és szlovén gyökerekkel is rendelkezik. A flódnihoz hasonlóan a gibanica is réteges sütemény, azonban réteslapokból készül. A tésztarétegek közé sokféle töltelék kerül: dió, alma, túró, mák, végül ismét túró, alma és dió. A legfelső lapot tejföllel gazdagon beborítják és kisütik. Kiváló vendégváró édesség, napjainkban is gyakran készítik.

Hozzávalók

• 2 csomag 8 lapos réteslap

“Massza”:

• 1 tojás
• 5 dkg búzadara 1 tk. (4 g) sütőporral összekeverve
• 0,5 dl olaj
• 1 dl tej
• csipet só
• olaj a kenéshez

Töltelékek:

• Mák – 30 dkg őrölt mák, 10 dkg cukor és egy vaníliás cukor összekeverve
• Dió – 30 dkg darált dió, 10 dkg cukor és 1 vaníliás cukor összekeverve
• Alma – 1,2 kg hámozott alma lereszelve, enyhén kinyomva, 12 dkg cukorral, két vaníliás cukorral és fahéjjal (ízlés szerint) összekeverve
• Túró – 1 kg túró, két tojássárgája, 10 dkg cukor, 2 vaníliás cukor és egy csipet só – jól összekeverve

A tejfölös legírhez:

• 3 tojás, 8 dl tejföl (2 nagy pohár) Habverővel felverjük a tojásokat és fokozatosan hozzáadjuk a tejfölt.

A “masszához” a tojásokat felverjük, belekeverjük a hozzávalókat.

Egy réteslaphoz hasonló méretű tepsit kikenünk olajjal, ebbe fektetjük, arányosan, egymásra a lapokat. Ha a tepsi kicsit nagyobb, mint a réteslap, kiegészítjük a lapokat még egy harmad réteslappal. Megkenjük olajjal, ráhelyezünk még 2 réteget, erre jön a grízes massza. Megint 1 lap, megkenjük olajjal és újra 2 réteg. 3-3 réteg között a massza – ez adja az alaptésztát.

Most jöhetnek a töltelékek.

Az olajjal megkent lapra egyenletesen rászórjuk a máktöltelék felét. Csurgatunk rá tojásos-tejfölös keveréket és lefedjük egy réteslappal. A lapot vékonyan megkenjük olajjal, erre jön a dió töltelék fele. Ismét csurgatunk rá a tojásos-tejfölös keverékből és lefedjük egy réteslappal. A lapot ismét vékonyan megkenjük olajjal, erre jön az almatöltelék fele. Az almát nem locsoljuk meg tejfölös keverékkel! Lefedjük egy réteslappal, ismét vékonyan megkenjük olajjal és következik a túrótöltelék fele. Lefedjük egy-két réteslappal és ismét vékonyan megkenjük olajjal. Ezt a rétegezést megismételjük a töltelékek másik felével. A végén, a tetejére 2 réteslapot teszünk és megkenjük a maradék tojásos-tejfölös keverékkel.

Előmelegített sütőben, légkeveréssel 160 fokon, alsó-felső sütéssel 180 fokon, kb. 1 órán át sütjük. Ha a teteje nagyon pirulna, fedjük le!

Kihűlve szeleteljük fel nagyobb kockákra. Tálaláskor, hintsük meg porcukorral!

Érdemes lerajzolni, megtervezni a sorrendet. A réteslapok számát is lehet változtatni, attól függ hány laposat vásároltunk, ha több, alulra tegyünk több réteget.

30×38 cm-es tepsiben készítettem, kisebb tepsiben, természetesen, magasabb lesz. Egy 24×32 cm-es tepsiben, készíthető fele mennyiségből is.

A recept alapja: A tradicionális gibanica

Gibenyica, vagyis tökös pite

hozzávalók / 4 adag

• 60 dkg finomliszt
• 25 dkg zsír (vagy margarin)
• 10 g fahéj (őrölt)
• 10 ek cukor (kristály)
• 1.5 dl víz (meleg, sós)
• 1.5 kg sütőtök (reszelt vagy sonkatök)
• 1 ek zsír (a tepsi kikenéséhez)

elkészítés

1. A zsírt a lisztben elmorzsoljuk, mint amikor linzertésztát készítünk, majd a meleg sós vízzel összegyúrjuk, hogy jól nyújtható tésztát kapjunk.
2. A kapott tésztát elosztjuk és 2 lapot készítünk belőle.
3. Az első lapot kizsírozott tepsibe tesszük, erre kerül a reszelt tök.
4. A tököt megszórjuk fahéjjal (ha kevésnek találjuk a 10 g-ot lehet több is, lényeg hogy látni lehessen, hogy van benne), és a cukrot is rászórjuk.
5. Ezután rátesszük a másik lapot, a szélein lenyomkodjuk, és villával megszurkáljuk a tésztát.
6. Jól átsütjük, hogy a teteje kicsit megpiruljon. Ez eltarthat akár 1 óráig is.
7. Miután kivettük a sütőböl, takarjuk le a tetejét egy nedves konyharuhával, hogy kicsit megpuhuljon.
8. Vágjuk négyszög alakúra, és hidegen fogyasszuk.

• sütési hőfok: 180°C

Alföldi tyúkgulyás csipetkével / Folytatás a posztban

Alföldi tyúkgulyás csipetkével

Hozzávalók:

1 közepes tyúk
1 nagy fej vöröshagyma
30 dkg vegyes zöldség
1 kg burgonya
15 dkg lecsó
1 tojásos csipetke
só, pirospaprika
1-2 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanálnyi köménymag

Elkészítés:

A megtisztított tyúkot - beleértve máját és zúzáját is - feldaraboljuk, és sóval megszórjuk. Felhevített zsírban megpirítjuk finomra vágott hagymát, pirospaprikát hintünk rá, és gyorsan elkeverjük. Rátesszük a húst, ezzel ismét jól összevegyítjük, majd köménymaggal és az apróra vágott fokhagymával fűszerezzük. Mérsékelt tűzön, lefedve pároljuk, mindig csak kevés vizet adva hozzá, és időnként megkevergetjük. A kockára vágott zöldséget külön vízben félpuhára főzzük. Ha a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a lecsót, a felkockázott burgonyát, ráöntjük a zöldséget - levével együtt - , és ízlés szerint fűszerezzük. Addig főzzük, míg majdnem teljesen megpuhul, és tálalás előtt belefőzzük a házi készítésű csipetkét.

Gulyáshús és gulyásváltozatok

Eredetileg a gulyást és rokon ételeit marhahúsból készítették, de szinte bármilyen hús felhasználható hozzá, birkahús, sertéshús éppúgy, mint a tyúkok, kakasok húsa. De nem ajánlott a bárány- és a borjúhús, valamint más fiatal állatok húsa, mert túl zsengék, ámbár hamarabb főnek meg és kevesebb a gond velük a hús tisztításakor.

Gulyásváltozatok

Bográcsgulyás: fokhagymával, paradicsommal ízesített változat.
Alföldi gulyás: zöldségekkel (répával, karalábéval stb.) gazdagon dúsított változat.
Szegedi gulyás: zöldségekkel és csipetkével készített gulyás.
Kolozsvári gulyás: édeskáposztával készül.
Szerb gulyás: kelkáposztával dúsított, majorannával ízesített változat.
Csángó gulyás: savanyúkáposztával készítik.
Babgulyás: a hosszú időre beáztatott száraz tarkababot egyszerre teszik fel a hússal főni. Gazdagon kell fűszerezni.
Juhászos birka: a kizsírozott edénybe rétegezve rakják bele a húst, a paprikát és a hagymát. A hús a saját levében fő meg, s az eredmény nagyon hasonlít a pörköltre.

Tócsni / Folytatás a posztban

A tócsni vagy lapcsánka reszelt krumplival és liszttel készült, zsírban, vagy olajban sült nemzetközi népi étel. Az alaprecept a legszegényesebb időket idézi, de a népi találékonyság mindig azzal egészítette ki, amihez éppen hozzá tudott jutni.

Eredete

Az eredete nem ismert. A „hlebcsánka” elnevezésből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, szlovákul a szó „kenyérkét” jelent. Nagyon sok verziója létezik, így a svájci rösti, a svéd rarakor, az angolszász hash browns, vagy a magyar tócsi, tócsni, toksa (Észak-Magyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség) és (Baranya), lepcsánka Hajdúságban, Nyírségben gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye), a Dunántúlon több néven ismert (melyek receptje eltérhet): beré, berét, cicege, tócsi, enge-menge, krumplimálé, krumpliprósza. Emellett a rösztike, a harula, röstiburgonya, lepkepotyi , placki, bramborák és még sok néven ismert ez a krumplilepény, de a lényeg mindegyiknél ugyanaz: reszelt krumpli olajban kisütve.

Több változata ismeretes fűszerezésben, elkészítésben. Az egyszerűbb, gyorsabb változatot lehet csak krumplival és liszttel, hagyma, fokhagyma, tej és tojás nélkül készíteni.

Változatai

Almás: Az almát is lereszelve teszik a tésztába, hagyma, tojás, liszt, só, bors, szerecsendió hozzáadásával ízesítik, tejszínes snidlingmártással tálalják.
Gombás: A nyers krumplihoz keverik a megtisztított, apróra vágott gombát.
Gombaporral: a reszelt krumplis masszába gombaport vagy gombakrémleves port a kevernek, néhány percnyi állás után sütik ki.
Görögös: tzatzikivel tejföl helyett.
Húsos: Az előre elkészített, apróra vágott húsokkal, ennek hiányában töpörtyűvel dúsítják, tejföllel, sajttal megszórva addig sütik, amíg a sajt ráolvad.
Húsos–gombás: Az apóhúsos variációja, melyhez párolt gombát kevernek.
Kefires: Ízlés szerint sütnek rá sonkát, tesznek rá tejfölt, sajtot, esetleg mindet egyszerre.
Sokfűszeres: Só, bors, kakukkfű, tárkony, petrezselyem, fokhagyma, hagyma kerül a tésztába.
Spenótos: A kisült szeletekre egy–egy kanálnyi párolt parajt, és előre elkészített tükörtojást tesznek.
Szűzérmés: Kisütött szűzérme szeleteket csomagolnak a tésztába, majd a tésztát félbehajtva tálalják.
Pörköltes: Gombapörkölttel vagy sima pörkölttel borítják, vagy félbehajtva töltik, de szűk lével.
Reszelt sajtos: Tejfölbe kevernek snidlinget, petrezselymet, ezzel borítják, majd a tetejét reszelt trappista és füstölt sajt keverékével borítják.
Töltött: Juhtúróval megtöltik, félbehajtják, tetejére kisütött füstölt szalonnát, zöldfűszert tesznek.

Erre az ételre jellemző, hogy csak az alaprecept hasonló, minden háznál, és minden alkalommal is másként készülhet, így a fenti leírások - tájegységenként, nemzetiségeknél, családoknál is keverednek, vagy más összetevőkkel egészülhetnek ki.